A libanoni törvények alapján tevékenykedő, ENSZ-kezdeményezésre létrehozott hágai alkalmi bíróság négy, jelenleg is bujkáló Hezbollah-tag ügyében döntött. Egyiküket, Dzsamil Ajast mind az öt vádpontban bűnösnek találták a bírák, a pontok közül a legsúlyosabb a pokolgépes terrorista merénylet elkövetése volt. Három embert – Haszan Habib Merhit, Huszein Onejszit és Aszad Szabrát – viszont bizonyítékok hiányában felmentették. A perben korábban szerepelt még egy vádlott, Musztafa Amin Badreddin is, ám a Hezbollah felső vezetéséhez közel álló parancsnok 2016-ban meghalt, így ellene megszűnt az eljárás.

A 2600 oldalas ítélet részben felmentette az Irán és Basar Asszad szíriai elnök támogatását élvező, Libanonban komoly befolyással rendelkező Hezbollah vezérkarát: a testület tagjai szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy a fegyveres csoport főparancsnokai tudtak volna az 1975–1990-es libanoni polgárháború lezárásában kulcsszerepet játszott, hatalmas vagyon felett rendelkező ex-miniszterelnök ellen tervezett merényletről. A BBC szerint az 56 éves Ajas a több országban, egyebek mellett az USA-ban és Nagy-Britanniában is terrorista szervezetként számon tartott Hezbollah középszintű vezetője volt a robbantás idején.

Rafik Hariri temetése

AFP / Joseph Barrak

Bár a merénylet idején már nem Hariri töltötte be a kormányfői posztot, ő volt a legnagyobb befolyással rendelkező szunnita politikus és a Szíria-ellenes libanoni koalíció legismertebb személyisége. A Bejrút belvárosában elkövetett robbantásos merénylet – amelyben Hariri mellett még 21-en haltak meg – komoly hullámokat vetett, és részben a felháborodásnak köszönhető, hogy a Libanont hosszú évekig megszállva tartó szíriai erők 2005 áprilisában kivonultak az országból.

Monstre per Hágában

A per 2014-ben kezdődött, a bíróság 415 tárgyalási napon közel háromszáz tanút hallgatott meg. Az eljárásban libanoni és nemzetközi bírák vettek részt, és a cél az lett volna, hogy az igazság kiderítésével lezárják a népszerű Hariri meggyilkolásának az ügyét. A per azonban aligha tesz pontot a történet végére, mert senki sem elégedett a bírák következtetéseivel.

A Rafík Haríri volt libanoni miniszterelnök elleni gyilkos merénylet perének ítélethirdetése után távoznak jogászok az ENSZ hágai székhelyű különleges bíróságának leidschendami ülésterméből 2020. augusztus 18-án

MTI / EPA / Koen Van Weel

Míg ugyanis a Hezbollah-tagok védői azt állítják, hogy az ítélet csupán közvetett bizonyítékokra – elsősorban a vádlottak telefonbeszélgetéseire, illetve a mobiltelefon-hálózat cellainformációi alapján rekonstruálható mozgására – épül, tehát ezért nem megalapozott, sokan akadnak, akik arra számítottak, hogy valamennyi vádlottat elítélik, és a felelősséget kiterjesztik a Hezbollahra is.

Olyan ez, mintha a 2001. szeptemberi amerikai merényletekben csak az elkövetőket nevezték volna meg, Oszama bin-Ladent pedig nem

– vélekedett Nadim Houry, Párizsban élő libanoni politológus, aki szerint Ajas csak egy fogaskerék a Hezbollah nagy gépezetében.

A Hezbollah egyébként tagadja a vádakat , és azt állítja, a felelősséget Izrael próbálja meg rátolni a szervezet tagjaira. Viszont a csoport nem volt hajlandó kiadni egyik tagját sem a hágai bíróságnak. Egyébként, ha Ajas egyszer rendőrkézre kerülne, a libanoni törvények értelmében meg kellene ismételni az eljárást.

Halasztott közzététel

Az ítéletet augusztus első napjaiban kellett volna közzétenni, ám végül a több mint 170 halálos áldozatot és legalább hatezer sebesültet követelő augusztus 4-ei bejrúti ammónium-nitrát robbanás miatt elhalasztották a nyilvánosságra hozatalát. Bár a bíróság és még inkább a libanoni kormány tagjai – a színfalak mögött folyó titkos tárgyalásokon – állítólag megígérték, bármi is legyen az ítélet,

nem indítanak hajtóvadászatot az elítéltek kézre kerítésére,

a hangulat most egészen más, mint a bejrúti kikötőt és környékét romba döntő detonáció előtt volt.

Bár minden bizonnyal baleset áll a robbanás hátterében, a bejrútiak nagy része úgy véli, a Hezbollahot komoly felelősség terheli: a militáns csoport jelenléte az egyik fő oka annak, hogy az országot fojtogatja a korrupció és a bizonytalanság miatt a külföldi befektetők is elkerülik a térséget.

Egy Hariri visszatérhet

A most elhangzott ítélet így erősítheti a Hezbollah-ellenes csoportokat, s egyik vezetőjük, Szaad Hariri – Rafik Hariri fia – akár vissza is kerülhet a tavaly októberben elvesztett kormányfői posztra. Ő a kormányzat tehetetlensége miatt kitört tüntetések hatására kényszerült lemondani, de az utána következő kormány sem bírta túl sokáig: az új kabinet az augusztus 4-e után új erőre kapott tüntetéssorozat hatására távozott hivatalából. Ugyanakkor az is igaz, hogy Hariri visszatéréséhez az is kell, hogy a Hezbollah – ugyancsak a színfalak mögött – áldását adja a kinevezésre. „Most itt lenne az alkalom a Hezbollah elítélésére, ám ezt a lehetőséget elveheti, hogy Hariri visszatérne a kormányfői posztra. A tisztség elnyeréséhez ugyanis meg kell szereznie a Hezbollah támogatását is, s ez nem megy anélkül, hogy Hariri egy kicsit visszafogná a síita csoport bírálatát” – vélekedett Sari Hanafi, a Bejrútban működő Amerikai Egyetem szakértője.

Szerinte addig nem lesz valódi változás a politikai mellett súlyos gazdasági válsággal is küszködő országban, amíg a nemzetközi szereplők nem juthatnak szóhoz. „Mindenki érzi, hogy az országot a maffia kormányozza, és csak a külföldieknek sikerülhet valamennyire igazságot tenni. Ez igaz függetlenül attól, hogy a nemzetközi szereplőket is részben politikai megfontolások vezérlik” – mondta a szakértő arra utalva, hogy bármennyire is megosztó a Hariri-perben hozott ítélet, az mindenképpen fontos, hogy az eljárást független szakértők vitték végig.