A zendülő katonák által őrizetbe vett Ibrahim Boubacar Keita mali elnök bejelentette szerda hajnalban, hogy lemond, és feloszlatja a parlamentet.

Nem akarok vérontást csak azért, hogy megtarthassam a hatalmamat

– mondta Keita az ország népéhez intézett rövid televíziós beszédében. Beszédében arról is szólt, hogy sajnálja, hogy sokan meghaltak az elmúlt hónapokban azokon a tüntetéseken, melyeken a lemondását követelték.

Katonák kedden este vették őrizetbe Keitát, továbbá Boubou Cissé kormányfőt, illetve több minisztert és katonai parancsnokokat, és a fővárosból egy támaszpontra szállították őket.

Kora este a bamakói kormány kiadott egy közleményt, amelyben nyugalomra szólította föl a lakosságot, és elismerte, hogy jogos lehet a katonák csalódottsága. Jelezték, hogy a kormányzat kész a párbeszédre.

Összehívták az ENSZ BT rendkívüli ülését

Elítélte a katonai hatalomátvételt az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), amelynek tagja Mali is. Az ECOWAS felfüggesztette Mali szavazati jogát a testületben, a Malival szomszédos tagországok lezárták vele közös határaikat, és szerdára az államfők tanácskozást hívtak össze.

Az Európai Unió ugyancsak elítélte a történteket. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője puccskísérletnek nevezte az eseményeket. Az afrikai országban zajló események miatt szerdára összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

A Keita elnökkel szemben álló ellenzéki mozgalom, az M5-RFP koalíció szerint a katonák akciója, amellyel őrizetbe vették az államfőt és a miniszterelnököt, nem puccs, hanem népfelkelés. Keita elnök "nem akarta meghallgatni a népet. Alternatívát ajánlottunk neki, de ő gyilkosságokkal válaszolt" – mondta Nouhoum Togo, az ellenzéki mozgalom szóvivője.

Maliban különösen ingatag a belpolitikai helyzet az áprilisi parlamenti választások óta. Az ellenzék megvádolta Keita elnököt, hogy szavazatvásárlással és az ellenzék megfélemlítésével szerzett többségi támogatást a voksoláson.

Polgári átmeneti kormányt ígérnek

Az elnököt lemondató katonák szerdára virradóra bejelentették, hogy polgári átmeneti kormány felállítását tervezik, és észszerű időn belül választásokat tartanának. Szóvivőjük, Ismael Wagué, a légierő vezérkari főnökének helyettese az ORTM állami tévécsatornán nyilatkozva a politikai kliensrendszert, a korrupciót, az önkényességet bírálta, illetve az igazságszolgáltatás és az oktatási rendszer nem megfelelő működését, a mészárlásokat, a terrorizmust és a szélsőségességet.

Wagué kérte a civil társadalmat és a különféle társadalmi-politikai mozgalmak képviselőit, hogy csatlakozzanak a hadsereghez.

Támogatást kért a nemzetközi és regionális szervezetektől is. Mint mondta, az ENSZ mali missziója, a francia dzsihadistaellenes erők (Barkhane), a száheli G5-ök és a mali hadsereget támogató európai különleges erők (Takuba) továbbra is partnereik maradnak. A megkötött egyezményeket tiszteletben tartják.  

A szóvivő megjegyezte: a hadsereg továbbra is betartja az algíri békemegállapodást, amelyet a kormány 2015-ben írt alá az ország északi részének elszakadásért küzdő lázadókkal.