A fehérorosz rendőrség különleges alakulata (OMON) megkezdte a minszki Függetlenség terén tüntetők oszlatását - közölte csütörtökön a TASZSZ orosz hírügynökség. A beszámoló szerint az OMON tagjai felszólították a jelen lévő újságírókat, hogy álljanak el az útból. A tüntetésen több ezren vettek részt, az OMON nem vetett be tömegoszlató eszközöket, a biztonságiak láncot alkotva szorítják ki az embereket a térről.

A tut.by független hírportál korábban azt közölte, hogy a minszki Szabadság téren őrizetbe vettek két tucat újságírót, akik a tüntetésekről tudósítottak. Az újságírókat egy kisbusszal szállították el, a rendvédelmi szervek közlése szerint azért, hogy ellenőrizzék az irataikat. A hatósági őrizetbe kerültek között volt a tut.by helyi hírportál több munkatársa és a TASZSZ fotóriportere is. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva közölte, hogy az újságírók telefonjait és iratait elkobozták.

Olha Csemodanova belügyi szóvivő időközben kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy az újságírókat nem vették őrizetbe, mindössze igazoltatás céljából kísérték őket a kerületi rendőrkapitányságra, annak ellenőrzésére, hogy valóban jogszerűen végzik-e tevékenységüket.

A szóvivő hozzátette, hogy a regisztrált sajtóorgánumok munkatársait és a külügyminisztériumnál akkreditált külföldi újságírókat elengedik.

A nap folyamán szimpátiatüntetést tartottak Aljakszandr Lukasenka elnök hívei is Minszkben. A Nők az egységért és békéért jelszóval tartott megmozduláson több százan vettek részt. Transzparenseiken "Fehéroroszország, az mi vagyunk" és "A békéért és a stabilitásért vagyunk" feliratok voltak olvashatóak.

Közben a fehérorosz ellenzék Koordinációs Tanácsa állásfoglalásában - Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentésére reagálva - elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy Oroszország bármiféle fegyveres erőt hozzon létre fehéroroszországi bevetés céljából. Korábban Putyin azt közölte, hogy a fehérorosz elnök kérésére Oroszország tartalékot hozott létre rendvédelmi erőiből, hogy "szükség esetén" segítséget nyújtson Fehéroroszországnak.

A TASZSZ szerint az ellenzéki Koordinációs Tanács azt közölte, hogy nem fogadnak el külföldi segítséget és sem közvetlenül, sem pedig közvetetten nem vesznek részt ilyen támogatás szétosztásában, nem céljuk olyan funkciókat elvállalni, amelyek nem szerepelnek a működési szabályzatukban.

A NATO is ismét megszólalt, a főtitkára felszólította Oroszországot, hogy ne avatkozzon be Fehéroroszország belügyeibe. A Berlinben tartózkodó Jens Stoltenberg a Bild című német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország szuverén, független állam, amelynek belügyeibe senkinek nem szabad beavatkoznia, Oroszországnak sem.

A NATO tiszteletben tartja a fehérorosz szuverenitást, és nem vezényel csapatokat a fehérorosz határ közelébe - mondta Stoltenberg.

Lukasenka a hét végén egy katonai támaszponton arról beszélt: az EU-tag Lengyelország és a NATO részéről az a veszély fenyeget, hogy annektálni készülnek a határmenti (lengyel kisebbség által is lakott) Hrodna (lengyelül Grodno) városát és a Hrodnai területet.

A volt szovjet tagköztársaságban az augusztus 9-i vitatott elnökválasztás után tüntetéshullám robbant ki, az ellenzék Lukasenka távozását követeli. Lukasenka szerint a tüntetéseket országában külföldről irányítják, az ellenzék ezt tagadja. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, és a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.