A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Kína kilőtt két rakétát a Dél-kínai-tengerre – jelentette a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap csütörtökön. A lapnak a kínai hadsereghez közel álló forrása szerint a szerdán reggel kilőtt rakéták közül az egyik egy "repülőgéphordozó-romboló" volt, egyértelmű figyelmeztetésként az Egyesült Államoknak.
Egy nappal korábban ugyanis Peking szerint egy amerikai U-2-es kémrepülőgép berepült a Kína által önkényesen kijelölt azonosítási övezetbe, miközben ott a kínai haditengerészet éppen hadgyakorlatot tart. A Reuters idézi Mark Esper amerikai védelmi minisztert, aki szerint Kína sérteti a nemzetközi jogokat. Esper azt is hangoztatta:
egyetlen hüvelyknyi területet sem ad fel az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségben.
A Pentagon arról is közleményt adott ki, hogy az U-2-es betartotta a repüléseket szabályozó nemzetközi előírásokat.
Egy DF-26B típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát az északnyugati Csinghaj tartományból indítottak útnak, míg a másik, DF-21D típusú rakétát a keleti Csöcsiang tartományból lőtték fel. Mindkettőt a Hajnan és a Paracel- (Hszisa-)szigetek közötti területre irányították. Ahogyan a SCMP rámutat:
a DF-26 rakétatípus tiltott fegyvernek számít a Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború végén megkötött INF-szerződés alapján, amely a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozására irányult.
Washington a múlt évben kilépett a szerződésből, és döntését azzal indokolta, hogy Oroszország, illetve az egyezményhez nem csatlakozó Kína is használ a szerződés által tiltott fegyvereket.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Mint a Reuters kiemeli, 3000 milliárd dollár értékű árut szállítanak ezen a területen keresztül minden évben.
Ráadásul jelentős kőolaj- és földgázkészletek is találhatóak a tenger alatt, amelyekre Peking "teljességgel törvénytelenül" tart igényt Washington egy júliusi közleménye szerint.
Az Egyesült Államok szerdán 24 kínai vállalatot szankcionált amiatt, mert szerinte az érintett vállalatok "segítettek a kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren". Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását, mivel ezeken katonai támaszpontok is épülnek. A szankcionált vállalatok között telekommunikációs cégek, elektronikai cégek és hajóépítő vállalatok is vannak.
A szankciók mellett tucatnyi, meg nem nevezett kínai állampolgárt beutazási tilalommal is sújtott az Egyesült Államok.
