szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Indonézia pénteken felszólította Mianmart, hogy dolgozzon ki terveket a külföldre űzött rohingya kisebbség hazatérésének lehetővé tételére. A több ezer rohingyának otthont adó ország az után szólalt meg, hogy két mianmari katona a napokban beszámolt arról, miképpen irtottak ki egész rohingya falvakat parancsnokaik utasítására.

A rohingya egyike azoknak a nemzeteknek, amelyeket a legsúlyosabb elnyomás sújt, de az is lehet, hogy ez a világ legrosszabb helyzetben lévő nemzeti közössége” – mondta a közelmúltban António Guterres. Aligha téved azt ENSZ főtitkára, az 55 millió lakosú, buddhista többségű Mianmarban – az egykori Burmában – élő alig több mint másfélmilliós, muszlim vallású közösség évtizedek óta számkivetettségben és állandó zaklatások közepette éli mindennapjait.

A rohingyákat egyebek mellett kihagyták az 1982-es állampolgársági törvényből – így nem is kaphattak állampolgárságot – s a megkülönböztetés a 2014-es népszámlálás során is folytatódott, amikor a hatóságok nem voltak hajlandóak nemzetként elismerni a közösséget. Míg a mianmari állam szerint az ország észak-nyugati részén élő rohingyák olyan muszlimok, akik a szomszédos Bangladesből szivárogtak át, a rohingyák, akik valóban évszázadok óta élnek a térségben a délkelet-ázsiai térségben letelepedett arab kereskedők leszármazottjainak tartják magukat.

Több ezer halott

Az egyre fokozódó elnyomás 2017-ben érte el a csúcspontját. Miután rohingya milicisták összehangolt támadást hajtottak végre mintegy harminc rendőrségi épület ellen, a hetekig tartó megtorlás során a mianmari katonák több mint hatezer embert, köztük mintegy hétszáz öt éven aluli gyermeket öltek meg. A támadók közel háromszáz rohingya falut romboltak le, s számolatlanul erőszakolták meg a védtelen asszonyokat és lányokat. A népirtó akció miatt mintegy 900 ezer ember menekült el – többségük Bangladesben telepedett le – s mostanra már csak alig több mint félmillió rohingya maradt hazájában.

Mianmarból elmenekült rohingja nemzetiségű muzulmánok a bangladesi Cox's Bazar körzetben fekvő Teknafban lévő menekülttáborban 2019. augusztus 22-én
©

A gyilkos akciók ugyan komoly nemzetközi reakciót váltottak ki, ám hiába ítélték el egyöntetűen Mianmart a világ államai, Aun Szan Szu Kji kormányfő – akit 1991-ben még Nobel-békedíjjal tüntettek ki azért, mert erőszakmentes harcot vívott az országát uraló diktatúra ellen – eleinte rendre tagadta a genocídium-vádakat, és azt ismételgette, hogy a terrorista akciók miatti „rendcsinálás” során legfeljebb négyszáz rohingya veszthette életét. Később valamelyest változott a hivatalos álláspont: a hadsereg elismerte, hogy egyes katonák követhettek el háborús bűncselekményeket, ám a hatóságok továbbra is tagadták a népirtás vádját, és azt állítják, hogy a kisebbség tagjai maguk gyújtották fel falvaikat, hogy ezzel kivívják a világ szimpátiáját. Néhány katonát meg is büntettek, ám a rájuk kiszabott rövid börtön nem volt arányban a bűncselekmények valódi súlyával.

Cáfolhatatlan bizonyítékok

Bár a bizonyítékok azért lassan gyűltek és a Nemzetközi Törvényszék (ICJ), majd a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egy nem jogerős ítéletben már elmarasztalta Mianmart a tömeggyilkosságok miatt, eddig nem volt közvetlen bizonyíték arra, hogy a katonák valóban parancsra lőtték volna halomra a civileket. Néhány nappal ezelőtt azonban két külföldre szökött volt katona is videóvallomásban számolt be arról, hogy parancsnokaik utasították őket: lőjenek mindenre és mindenkire, és ne kíméljék a nőket és a gyerekeket sem.

Nem tudom hány embert öltem meg. Hatvanat? Hetvenet? Válogatás nélkül lőttünk mindenkire, a férfiakat homlokon lőttük, és a holttesteket berugdostuk a tömegsírokba

mondta az egyik katona. A másik katona azt erősítette meg, hogy társai több nőt is megerőszakoltak. „Mivel alacsony volt a rangom, az én feladatom az volt, hogy őrt álljak, miközben a többiek erőszakoskodtak a nőkkel” – vallotta.

A vallomások tartalmát részben megerősítették a rohingyák elleni akciókat vizsgáló ENSZ-illetékesek is, akik közölték, valóban léteznek azok a tömegsírok, amelyek helyét pontosan meghatározták az elszökött egykori katonák. Nyilatkozataik nagyon értékesek lehetnek, azokat bizonyítékként használhatják majd az ICC későbbi tárgyalásai során. (Bár Mianmar nem részese a bíróságnak, Banglades, amely befogadta a menekültek döntő többségét, ICC-tagállam, így a bírói testület mandátuma kiterjeszthető Mianmarra is.) Valószínű, hogy valamennyi bűnöst nem sikerülhet elítélni, de az ENSZ illetékesei azt hangsúlyozzák: a részleges igazságszolgáltatás is jobb, mint a valamennyi elkövető érintetlenül hagyása.

Mianmari rohingják a bangladesi Tangkhaliban felállított sátrukban 2017. szeptember 16-án
©

Lehetetlen körülmények

Miközben lassan folyik az igazságszolgáltatás, a menekülttáborokban összezsúfolt rohingyák embertelen körülmények között élnek. Bár az ENSZ különböző szervezetei, egyebek mellett a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) igyekszik javítani a körülményeken, s élelemmel és ivóvízzel segítik a menekülteket, a táborok egy része hegyoldalakban épült, ezeket rendre elönti a víz a május és október között tartó, hatalmas esőket hozó monszunidőszak heteiben. A táborokban több tízezer gyermek is él, az ő oktatásuk gyakorlatilag teljesen megoldhatatlan, még a világ legnagyobb menekülttáborában, a Kutapalongban, ahol mintegy félmillió ember él együtt, csak nagyon kevés olyan sátor, illetve alkalmi épület van, ahol tanulhatnak a diákok.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Dercsényi Dávid Világ

„Három napon át folyt a gyújtogatás” – a mianmari rohingya tragédia

Úgy fest, a mianmari hadsereg végső megoldást akar a rohingyák problémájára. A muszlim kisebbség az ország lakóinak négy százalékát teszi ki, az általa lakott régió régóta vallási torzsalkodások helyszíne. De a militáns buddhizmus 2010-es színrelépésével és viharos terjedésével eldurvulni látszódnak a dolgok – az országépítő ideológia százezreket sújt.

Csak egyszer kell beadni a Johnson & Johnson koronavírus-vakcináját, most 60 ezer emberrel indul a teszt

Csak egyszer kell beadni a Johnson & Johnson koronavírus-vakcináját, most 60 ezer emberrel indul a teszt

Bombafenyegetés miatt kiürítették az Eiffel-tornyot

Bombafenyegetés miatt kiürítették az Eiffel-tornyot

Oda Matolcsy György álma, már a jegybank sem hisz abban, hogy gyorsan véget ér a válság

Oda Matolcsy György álma, már a jegybank sem hisz abban, hogy gyorsan véget ér a válság