Kezdődik a berlini merénylettel gyanúsított orosz bérgyilkos pere

Szerdán állítják bíróság elé azt az orosz férfit, akit egy volt csecsen parancsnok meggyilkolásával vádolnak – írja a Moscow Times. A Vagyim Sz. fedőnevű férfi az ügyészség szerint Moszkva parancsára végzett tavaly a grúz állampolgárságú Tornike K.-val. A vádhatóság egyik férfi teljes nevét sem hozta nyilvánosságra, de a merénylőt a Bellingcat oknyomozó portál Vagyim Kraszikovként azonosította. Az áldozat neve sajtóértesülések szerint Zelimhan Hangosvili.

A Bellingcat szerint az 54 éves Kraszikov Kazahsztánban nőtt fel, majd Szibériába telepedett le. A belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB) kapott kiképzést, egy elit egység tagja volt. A Spiegel azt írta, az augusztus 23-i merénylet előtti napokban turistának adta ki magát, ellátogatott egyebek mellett a párizsi Eiffel-toronyhoz, mielőtt Varsóba utazott. Onnan augusztus 22-én tűnt el anélkül, hogy kijelentkezett volna a szállodai szobájából.

A német ügyészség szerint másnap elbiciklizett a berlini Kleiner Tiergarten parkba, majd egy hangtompítóval szerelt Glock 26 típusú fegyverrel hátulról meglőtte Hangosvilit. Miután az áldozata a földre esett, még kétszer fejbe lőtte, ezek voltak a végzetes találatok. Kraszikov ezután szemtanúk szerint a Spreebe dobott egy táskát, benne a fegyverével és egy parókával. A kerékpárját is a folyóból halászták ki.

Az oroszt még a merénylet napján elfogták. Később a nyomozók a Spiegel szerint a varsói hotelszobájában megtalálták a mobiltelefonját és egy augusztus 25-re, Moszkvába szóló repülőjegyet.

Kraszikov ellen júniusban emeltek vádat, akkor az ügyészség karlsruhei hivatala azt közölte: a bérgyilkosság hátterében az áldozatnak az orosz állammal, a csecsenföldi, illetve ingusföldi autonóm köztársaságok kormányzataival és az oroszbarát grúz vezetéssel való szembenállása határozható meg.

Újabb gyilkosságról derült ki, hogy az orosz állam rendelhette meg

Kipróbált merénylő ölhetett augusztusban Berlinben. Németország most kiutasított két orosz diplomatát. A korábbi hasonló eset – a 2018-as angliai Szkripal-merénylet – élénk nemzetközi tiltakozást váltott ki, s a Nyugat és Moszkva közötti kapcsolatos megromlását eredményezte.

Az orosz hatóságok terroristaként tartották számon Zelimhan Hangosvilit, akit azzal vádoltak, hogy a Kaukázusi Emírség nevű szélsőséges szervezet tagja volt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a gyilkosság után arról beszélt, hogy a lelőtt férfi „harcos volt, nagyon kegyetlen és véres”, aki szeparatistákkal harcolt az orosz erők ellen a Kaukázusban, és köze volt a moszkvai metróban elkövetett robbantásos merényletekhez. Közölték azt is, hogy már kérték a kiadatását Németországtól.

A német média szerint Hangosvili Grúziában már túlélt két merényletkísérletet, azok után folyamodott menedékjogért Németországhoz.

A merénylet nyomán – bár Moszkva tagadta, hogy köze lenne a történtekhez – Berlin kiutasított Németországból két orosz diplomatát. Angela Merkel kancellár májusban arról beszélt, hogy a gyilkosság megbontotta a két ország közötti bizalmat. A Moscow Times emlékeztetett: Merkel mindig a Putyinnal való párbeszéd fenntartása mellett érvelt, az utóbbi hónapokban azonban keményebb hangnemet ütött meg Oroszországgal szemben.

A tavalyi merénylet tárgyalása nagyjából másfél hónappal azután kezdődik meg, hogy Berlinbe szállították Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, akit – ahogyan azt a német mellett két másik ország szaklaboratóriumai is megerősítették – novicsok idegméreggel mérgeztek meg.