Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
Egy orosz állampolgár ellen emelt vádat csütörtökön a német ügyészség a 2019. augusztus 23-án Berlinben meggyilkolt grúz férfi ügyében. A vádhatóság szerint az orosz vezetés adhatott megbízást a bűncselekményre.
Röviddel a vádak ismertetését követően Heiko Maas német külügyminiszter további lépéseket helyezett kilátásban Oroszországgal szemben. A tárcavezető közölte, hogy a rendkívül súlyos incidens miatt bekérette a berlini orosz nagykövetet. Moszkva már korábban is tagadta, hogy köze lett volna a történtekhez.
A 40 éves grúz férfit Berlin egyik parkjában lőtte agyon egy biciklis. A bűncselekmény áldozata Zelimhan Hangosvili, – aki egy ideig Tornike Kavtarashvili néven élt – egy grúz állampolgárságú csecsen emigráns, egykori lázadó harctéri parancsnok, aki a második csecsen háború idején, 2000 és 2004 között egy helyi milícia vezetője volt. Az elkövető – szemtanúk beszámolói szerint – a biciklijét, parókáját és Glock 26 típusú fegyverét a Spree folyóba dobta. A Vagyim K., illetve Vagyim S. fedőnéven azonosított gyanúsítottat még aznap elkapták.
A bérgyilkosság hátterében az áldozatnak az orosz állammal, a csecsenföldi, illetve ingusföldi autonóm köztársaságok kormányzataival és az oroszbarát grúz vezetéssel való szembenállása határozható meg
– közölte az ügyészség karlsruhei hivatala.
Az orosz hatóságok terroristaként tartották számon Zelimhan Hangosvilit, akit azzal vádoltak, hogy a Kaukázusi Emírség nevű szélsőséges szervezet tagja volt.
AFP/Christoph Soeder
A német ügyészség szerint az elkövető fizetségért vállalhatta a bűncselekmény elkövetését, de nem zárható ki, hogy osztotta megrendelőinek indíttatását is, hogy egy politikai ellenlábas kiiktatásán keresztül bosszút álljanak, amiért korábbi konfliktusokban Oroszország ellen harcolt.
Sajtójelentések szerint a gyanúsított kapcsolatban áll az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB).
A vádhatóság verziója szerint a gyanúsított a gyilkosság előkészítéséhez augusztus 17-én Moszkvából Párizsba, majd néhány nappal később Varsóba repült, ahonnan augusztus 22-én Berlinbe érkezett.
Az ellenzéki Baloldal párt megkeresésére válaszolva az igazságügyi minisztérium beszámolt arról, hogy jogsegélyről két kérvényt is intéztek Oroszországhoz, de ezekre nem érkezett válasz. Berlin december 4-én nemkívánatos személynek nyilvánított két orosz diplomatát, arra hivatkozva, hogy az orosz hatóságok nem működtek kellőképpen közre a gyilkosság felderítésében. Moszkva a kölcsönösség elvére hivatkozva december 12-én nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai német nagykövetség két munkatársát.
A Hangosvili-gyilkosság nagyon hasonlít a 2018-as angliai Szkripal-merényletre, amelyben ugyancsak külföldön próbáltak megszabadulni az orosz titkosszolálatokhoz köthető emberek a moszkvai rezsim ellenfelétől. Szergej Szkripal volt szovjet, majd orosz hírszerző volt, akit egy novicsok nevű, szovjet időkben kifejlesztett idegméreggel próbáltak megölni. Az FSZB-ügynökök által végrehajtott kísérlet kudarcot vallott, Szkripal és lánya, Julija is túlélte a támadást, meghalt viszont az a brit nő, aki néhány héttel később megtalálta a méreg maradványait rejtő parfümös üveget, és valószínűleg beleszagolt a fiolába.
