Vádat emeltek Németországban gyilkosság miatt egy férfi ellen, aki az orosz titkosszolgálat megrendelésére lőhetett agyon egy grúz férfit. Az orosz nagykövetet bekérették az ügy miatt.
Egy orosz állampolgár ellen emelt vádat csütörtökön a német ügyészség a 2019. augusztus 23-án Berlinben meggyilkolt grúz férfi ügyében. A vádhatóság szerint az orosz vezetés adhatott megbízást a bűncselekményre.
Röviddel a vádak ismertetését követően Heiko Maas német külügyminiszter további lépéseket helyezett kilátásban Oroszországgal szemben. A tárcavezető közölte, hogy a rendkívül súlyos incidens miatt bekérette a berlini orosz nagykövetet. Moszkva már korábban is tagadta, hogy köze lett volna a történtekhez.
A 40 éves grúz férfit Berlin egyik parkjában lőtte agyon egy biciklis. A bűncselekmény áldozata Zelimhan Hangosvili, – aki egy ideig Tornike Kavtarashvili néven élt – egy grúz állampolgárságú csecsen emigráns, egykori lázadó harctéri parancsnok, aki a második csecsen háború idején, 2000 és 2004 között egy helyi milícia vezetője volt. Az elkövető – szemtanúk beszámolói szerint – a biciklijét, parókáját és Glock 26 típusú fegyverét a Spree folyóba dobta. A Vagyim K., illetve Vagyim S. fedőnéven azonosított gyanúsítottat még aznap elkapták.
A bérgyilkosság hátterében az áldozatnak az orosz állammal, a csecsenföldi, illetve ingusföldi autonóm köztársaságok kormányzataival és az oroszbarát grúz vezetéssel való szembenállása határozható meg
– közölte az ügyészség karlsruhei hivatala.
Az orosz hatóságok terroristaként tartották számon Zelimhan Hangosvilit, akit azzal vádoltak, hogy a Kaukázusi Emírség nevű szélsőséges szervezet tagja volt.
A német ügyészség szerint az elkövető fizetségért vállalhatta a bűncselekmény elkövetését, de nem zárható ki, hogy osztotta megrendelőinek indíttatását is, hogy egy politikai ellenlábas kiiktatásán keresztül bosszút álljanak, amiért korábbi konfliktusokban Oroszország ellen harcolt.
Sajtójelentések szerint a gyanúsított kapcsolatban áll az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB).
A vádhatóság verziója szerint a gyanúsított a gyilkosság előkészítéséhez augusztus 17-én Moszkvából Párizsba, majd néhány nappal később Varsóba repült, ahonnan augusztus 22-én Berlinbe érkezett.
Az ellenzéki Baloldal párt megkeresésére válaszolva az igazságügyi minisztérium beszámolt arról, hogy jogsegélyről két kérvényt is intéztek Oroszországhoz, de ezekre nem érkezett válasz. Berlin december 4-én nemkívánatos személynek nyilvánított két orosz diplomatát, arra hivatkozva, hogy az orosz hatóságok nem működtek kellőképpen közre a gyilkosság felderítésében. Moszkva a kölcsönösség elvére hivatkozva december 12-én nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai német nagykövetség két munkatársát.
A Hangosvili-gyilkosság nagyon hasonlít a 2018-as angliai Szkripal-merényletre, amelyben ugyancsak külföldön próbáltak megszabadulni az orosz titkosszolálatokhoz köthető emberek a moszkvai rezsim ellenfelétől. Szergej Szkripal volt szovjet, majd orosz hírszerző volt, akit egy novicsok nevű, szovjet időkben kifejlesztett idegméreggel próbáltak megölni. Az FSZB-ügynökök által végrehajtott kísérlet kudarcot vallott, Szkripal és lánya, Julija is túlélte a támadást, meghalt viszont az a brit nő, aki néhány héttel később megtalálta a méreg maradványait rejtő parfümös üveget, és valószínűleg beleszagolt a fiolába.
Látszólag barátságos egyeztetés folyt Bukarestben a magyar és a román kormányfő között, a színfalak mögött azonban sokan a moszkvai befolyásolás erősödéstől és a magyar kormány ukránellenes kampányától tartanak.
Tusványoson Semjén beszélt Majkáról és arról is, mire számít, ha esetleg hatalomra kerülnek Magyar Péterék.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Az amerikai elnök szerint a tervezettnél sokkal drágább lesz a jegybank szerepét betöltő intézmény székházának felújítása, Jerome Powell viszont emlékeztette: nem jók a számításai.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
