Az ítélet szerint Eyad A. a szíriai titkosszolgálat munkatársaként 2011 szeptemberében Damaszkuszban részt vett harminc tüntető elfogásában és megkínzásában.
Négy és fél év szabadságvesztést kapott egy szíriai férfi szerdán Németországban, amiért hazájában közreműködött rendszerellenesnek minősített emberek meghurcolásában. A koblenzi regionális felsőbíróság döntése világszerte az első ítélet, amelyet a polgárháború sújtotta közel-keleti országban elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények ügyében hoztak.
A Rajna-Vidék-Pflaz tartományi bíróság bizonyítottnak látta, hogy az Eyad A. néven azonosított férfi az úgynevezett általános titkosszolgálat munkatársaként 2011 szeptemberében Damaszkuszban részt vett harminc tüntető elfogásában és megkínzásában, és ezzel bűnrészessé vált emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében.
A vádlott azzal védekezett, hogy nem tagadhatta volna meg a parancsot saját, és hozzátartozói életének kockáztatása nélkül, és mégis volt bátorsága, hogy csupán a tüntetők elfogásában segédkezzen, és ne lőjön rájuk. Ezért felmentését kérte. A szövetségi legfőbb ügyészség öt és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte a bíróságtól, amely ugyan nem találta megalapozottnak a védelem állításait, de az ügyészségi indítványhoz képest enyhébb büntetést állapított meg.
A 44 éves férfi 2013-ban hagyta el Szíriát, és 2018-ban menedékjogot kért Németországban. A kérelmének elbírálását megelőző meghallgatáson nyíltan beszélt titkosszolgálati múltjáról. Ezért kihallgatta tanúként a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA), amely kezdetektől gyűjt adatokat a szíriai állami szervek által a lakossággal szemben elkövetett bűncselekményekről.
Eyad A. sok információval szolgált, de a 2011 szeptemberi műveletről szóló beszámolója révén tanúból gyanúsított lett emberiség elleni bűncselekmények miatt, amelyeket nem csak az elkövetés szerinti országban lehet megtorolni, és nem mentő körülmény, hogy az elkövető parancsot teljesített.
A férfi a Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmával szembeni mozgalmak elfojtására mozgósított szolgálat alacsony beosztású embere volt. A koblenzi bíróság elé másodrendű vádlottként került Anwar R. néven azonosított egykori főnöke perében. Az eljárást kettéválasztották, Anwar R. ügyében októberben hozhatnak ítéletet.
Anwar R. a főváros és térsége biztonságáért felelős egység nyomozati osztálya és a hozzá tartozó börtön vezetője volt a polgárháború kezdetén, 2011 áprilisától 2012 szeptemberéig. Vezetőként ő határozta meg az intézmény munkarendjét, amelynek szerves része volt a rabok testi és lelki bántalmazása. A szövetségi legfőbb ügyészség szerint legalább négyezer ember megkínzásáért, 58 ember haláláért és több esetben szexuális kényszerítésért is felelős.
Anwar R. 2012-ben családjával Jordániába menekült és csatlakozott egy ellenzéki mozgalomhoz. Németországba 2014-ben érkezett, ugyancsak menedékkérőként, 2019-ben vették őrizetbe, pere 2020-ban kezdődött.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
