szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Boris Johnson levele után visszavonták a britek meghívását a francia kezdeményezésű uniós egyeztetésre, a brit-francia ellentétet tovább mélyítette a migrációs krízis.

Az uniós miniszterek a brit belügyminiszter nélkül egyeztetnek vasárnap arról, hogyan lehet megakadályozni, hogy a szerdán a La Manche csatornán történt, 27 halálos áldozatot követelő tragikus hajóbalesethez hasonlók történjenek. Pedig – a Guardian cikke szerint –  Priti Patel is a meghívottak között volt a franciák által kezdeményezett calaisi találkozóra, ám Boris Johnson brit miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnöknek küldött levelét követően ezt a meghívást visszavonták.

Johnson levelében – mely sajtóhírek szerint azelőtt kikerült Twitter-oldára, hogy Macron ténylegesen kézhez kapta volna – a francia elnök szerint „komolytalan” felvetésekkel él, köztük, hogy a La Manche-on átkelő migránsokat automatikusan küldjék vissza Franciaországba. A brexit utáni halászati szabályozásokról és az Egyesült Királyság és az EU közti egyéb viszonyokról szóló viták kapcsán egyébként is mélyponton lévő brit-francia kapcsolatokon tovább rontott a csatornán most tragédiába fulladt migrációs krízis.

Arról, hogy mit kezdjenek a helyzettel, a franciák mellett Belgium, Németország, Hollandia és az Európai Bizottság képviselői tárgyalnak ma, illetve részt vesz még Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa, valamint az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex és az uniós rendőrségi testület, az Europol képviselői.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Nagy Iván László Világ

A britek a franciákon akarják leverni a calais-i migránsválságot

A La Manche csatorna legnagyobb humanitárius katasztrófája, hogy a legalább 27 halálos áldozatot követelő szerdai hajóbaleset után is tömegesen viszik az embercsempészek a menedékkérőket Dover felé. London és Párizs egymásra mutogat, ám a Brexit után a briteknek kisebb lehetőségük van bárkit is visszaküldeni, a segélykérők száma pedig húszéves csúcson van.