Nagy-Britanniában 2021-ben közel húszéves rekordot döntött a menekültstátuszt igénylők száma, tovább nehezítve a konzervatívok kormányzását akkor, amikor a függetlenség eddig érezhetően csak benzin- és halászati válságot hozott. És hiába volt a Brexit egyik vezérmotívuma volt az önálló határvédelem,

az enyhe november miatt felerősödő tengeri bevándorláshullám francia-angol politikai viszályhoz és közel harminc halálos áldozathoz vezetett.

Szerda délután egy halászhajó riasztotta a francia partiőrséget egy elsüllyedt gumicsónakhoz, amelynek közelében azóta 27 holttestet (17 férfiét, 7 nőét és 3 gyermekét) találtak a hatóságok, és valószínű, hogy az áldozatok száma ennél magasabb. Mindössze két embert sikerült kimenteni, őket a kihűléstől kritikus állapotban kezelik Franciaországban. A halálos áldozatok számát tekintve ez volt az eddigi legsúlyosabb humanitárius katasztrófa a két ország partjai között.

A La Manche csatorna közel 300 kilométeres francia partszakaszáról az év ezen időszakában becslések szerint napi 20 csónaknál is többet indítanak útnak az embercsempészek Nagy-Britannia felé. A most elsüllyedt, Dunkirk közeléből indult hajó példája pedig jól mutatja, hogy milyen kockázatot vállalnak a javarészt közel-keleti menekültek. A francia hatóságok szerint a csónak nagyjából egy felfújható kerti medencéhez hasonlított. A szerdai tragédia nyomán eddig öt embert tartóztattak le a rendőrök.

Elhagyott tábor nyomai Dunkirk peremén

AFP

A baleset egy héttel azt követően történt, hogy pont Dunkirk közelében a francia hatóságok felszámoltak egy 1500 fős menekülttábort. Bár nehéz egyenlőségjelet tenni a két esemény közé, az biztosan látszik:

a britek a franciákat teszik felelőssé a történtekért, a közös megoldáskeresés pedig járhatatlan útnak tűnik.

Priti Patel brit belügyminiszter e hét vasárnap tárgyalt volna a francia belügyet vezető Gérald Darmaninnel, valamint a környező országok és az Európai Bizottság képviselőivel. Darmanin azonban visszavonta brit kollégája meghívását, miután Boris Johnson csütörtök este levelet írt Emmanuel Macron kormányfőnek, amelyben arra kérte Franciaországot (és az EU-t), hogy fogadja vissza a Nagy-Britanniába érkező menekülteket. Bár a brit kormányfő emellett arra is kitért, hogy közös, felszíni, légi és vízi felügyelettel, valamint szorosabb titkosszolgálati együttműködéssel lehetne megerősíteni a francia partok felügyeletét, a brit felvetés a menedékkérők visszaküldéséről kiverte a biztosítékot a franciáknál. Calais országgyűlési képviselője, Pierre-Henri Dumont szerint pedig a közös partfelügyelet sem reális cél, lévén a többszáz kilométeres szakaszról bármikor el tud indulni egy csónak, ha akar, ezt pedig lehetetlen a nap 24 órájában kiszűrni.

My letter to President Macron. pic.twitter.com/vXH0jpxzPo

— Boris Johnson (@BorisJohnson) November 25, 2021

Johnson egyébként csütörtök este összehívta a mindenkori brit kabinet válságstábját, a COBRA-t, megbeszélésük után pedig hangsúlyozta, hogy ha nem fékezik meg a menekülteket lélekvesztőkön útnak indító bűnszervezeteket, azzal gyilkosságokat hagynak szó nélkül. A brit kormány 54 millió fonttal (több mint 23 milliárd forint) támogatja a francia partiőrség munkáját 2021 és 2022 között, de a Downing Street szerint „kevés az a munka, amit ennek fejében beletesznek a szomszédban.”

Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió segítségét kérte az ügyben, nem véletlen, hogy Belgium, Hollandia és Németország mellett az Európai Bizottságot is meghívták a vasárnapi, a britek nélkül is esedékes válságtalálkozóra. A héten Franciaország további 11 millió euróval (4 milliárd forint) erősítette meg a partiőrséget, ebből quad motorokat, kisméretű parti cirkálóhajókat, valamint éjjellátó készülékeket vettek. A francia belügy szerint egyébként nem sikertelen a munkájuk, Gerald Darmanin állítja, hogy csak szerdán 671 migránst állítottak meg.

A helyzetet egyébként nehezíti, hogy a két ország közötti, legszűkebb keresztmetszetén 32 kilométer széles csatornának ugyan egy része nemzetközi vizekhez tartozik, a két part között félúton vonalat húztak, amelyen belül – hiába nem tartozik az országok saját vizeihez – kimentik a vízben rekedteket. Azzal pedig, hogy Nagy-Britannia már nem része az Uniónak, Johnsonék elestek a Dublin III szabályozástól, amelynek értelmében vissza lehetett küldeni a menekülteket abba az országba, ahol először beléptek az EU határain, hogy ott bírálják el a menekültstátuszukat. Ezzel egyébként 2019 januárja és 2020 októbere között 231 menekültet küldtek vissza a kontinensre Nagy-Britanniából, azonban a EU-s kilépési tárgyalások során nem sikerült megállapodni a feltételrendszer folytatásáról.

Vízreszállás Dunkirk partjainál

AFP

Rekordszámú menedékkérő, gyenge integráció

Ahogyan egyébként a lengyel-fehérorosz határon kialakult válság is mutatta, a kétségbeesett menedékkérők a tragédiák ellenére is megkísérlik az életveszélyes utat a jobb élet reményében, az embercsempészek pedig a szerdai tragédia után sem álltak meg. Csütörtök reggel például negyven menekültet mentettek ki a La Manche csatornából Dovernél.

Csak 2021-ben 25 ezer menekült érkezett a csatornán keresztül Nagy-Britanniába, novemberben pedig volt olyan nap, hogy több mint ezren jelentek meg a szigetország partjainál. Ez önmagában is kétszer nagyobb szám, mint a 2020-as, illetve közel tízszerese a 2019-es adatoknak. Az idén benyújtott menekültstátusz-kérelmek összesen megközelítik a 45 ezret, amelyre 2004 óta nem volt példa. A tavalyi adatokat figyelembe véve egyébként Európában négy országba; Németországba, Franciaországba, Spanyolországba és Görögországba is több menekült érkezik, mint a britekhez.

Bár a belügyminiszter Priti Patel szeptemberben még azt kérte a határőrségtől, hogy fordítsák vissza a menekültek hajóit, a gyakorlatban a francia vizekre nem hatolhatnak be a brit hatóságok, és amint a szigetországhoz tartozó felügyeleti zónába kerülnek a csónakok, a brit jog szerint kell a fedélzeten lévőkkel bánni. Ez azt jelenti, hogy menekültstátuszért jelentkezhetnek a hatóságoknál, ahol bizonyítaniuk kell, hogy a bőrszínük, vallásuk, nemzetiségük, politikai nézeteik vagy szexuális beállítottságuk miatt veszélyben lennének a hazájukban (ez a párjukra és a 18 év alatti gyermekükre is érvényes, ha velük vannak). A kérelem elbírálásánál az anyaország pillanatnyi helyzetét figyelembe véve döntenek, hivatalosan fél éven belül, a gyakorlatban ennél jóval hosszabb idő alatt. 2020-ban Iránból, Irakból és Albániából érkeztek a legtöbben az Egyesült Királyságba.

Az évtized statisztikái alapján jobb években a kérelmek fele, rosszabbakban viszont csak azok negyede eredményes, a menekültek integrációja pedig ezután sem kiemelt célja a brit hatóságoknak. A sikerrel járó segélykérők ötéves menekültstátuszt kapnak, ennek első évében azonban nem dolgozhatnak – az intézkedés célja, hogy ne a jobb elhelyezkedés miatt vegyék Nagy-Britannia felé az irányt az emberek. Ez idő alatt önkéntes és fizetetlen gyakornoki munkában lehet részt venni, szállást hostelekhez hasonló lakásokban kapnak, az állam pedig fejenként heti 40 font támogatást biztosít a létfenntartáshoz. A menekültek az öt év leteltével jelentkezhetnek letelepedésért.

Amennyiben azonban sikertelen a menekültstátuszi kérelem, az országból önkéntesen, rosszabb esetben pedig kényszerűen távozniuk kell a menekülteknek, jóllehet, a döntés megfellebbezhető, az esetek közel egyharmadában pedig mégis maradhatnak Nagy-Britanniában.

A jelenlegi menekültválság tehát újfent aláhúzza, hogy a Brexit aligha enyhítette az Egyesült Királyság bevándorlásügyi problémáit, a képzett európai munkaerő hiánya érződik, a menekültkérdés pedig tovább bonyolódik, immár EU-s megoldáskeresés nélkül. A brit belügy álláspontja mindenesetre határozott, ámde aggasztó: a miniszter három hete még azt nyilatkozta, hogy a hajókkal Doverbe érkező menekültek „nem segélykérők, hanem gazdasági migránsok”, ezt megelőzően pedig azt is belengette, hogy megröntgeneznék a menekülteket, hogy azok ne tudják magukat kiskorúnak hazudni, és a csontjaik összetételéből kiderüljön a valós életkoruk.