Tizenkettedik alkalommal találkozott kedden a magyar miniszterelnök és az orosz elnök, ezúttal Moszkvában. Hasonlóan kiélezett helyzetben utoljára 2015-ben zajlott a találkozó, akkor a Kelet-Ukrajnában dúló heves harcok idején Vlagyimir Putyin Budapestről üzent az ukrán hadseregnek.

A piaci ár alatt vásárolhat gázt Magyarország - jelentette be Vlagyimir Putyin közös sajtótájékoztatójukon. Az energiapolitikára kitérve az orosz elnök beszélt arról is, hogy a Roszatom két energiablokkot épít Magyarországon, ezzel 4400 megawattra emelik a kapacitást. Kitért arra is, hogy a két ország között 2024-ig meghirdetett kulturális együttműködési program zajlik. Kiállításokat és koncerteket szerveznek. Oroszország még sosem rendezett világkiállítást, ezért Putyin megköszönte Magyarország támogatását a 2030-as expó rendezésére.

A legforróbb téma

Megvitatták az ukrán konfliktus kérdését is. Az orosz elnök szerint rendszeressé vált az emberi jogok megsértése és a kisebbségek helyzete is. Beszéltek az orosz védelmigarancia-igényekről is a NATO és az Egyesült Államok felé. Vlagyimir Putyin elmondta, hogy eddig figyelmen kívül hagyták követeléseiket. Az USA és a NATO arra hivatkozik, hogy egy országnak jogában áll megválasztani, melyik védelmi szövetségben vesz részt, viszont az orosz elnök szerint ez nem irányulhat más országok védelmi potenciáljának gyengítésére.

Orbán Viktor elmondta, életében nem ült még ilyen hosszú asztalnál, de legalább ilyen hosszú és mély volt az egyeztetés is az orosz elnökkel. Kiemelte, hogy ez volt az eddigi legfontosabb találkozója Vlagyimir Putyinnal mind a tizenkettő közül. Szerinte egyetlen uniós vezető sem szeretne konfliktust Oroszországgal. A közép-európai országok érdeke, hogy a kelet-nyugati feszültséget csökkentsék, nehogy visszatérjen a hidegháború. Ehhez tárgyalásokra és párbeszédre van szükség. Szerinte örvendetes, hogy ezek jelenleg is zajlanak. Arra kérte az orosz elnököt is, hogy folytassák a tárgyalásokat.

Amit Magyarország tud ajánlani a miniszterelnök szerint, az a magyar-modell. Az orosz politika magyar-modellje képes kiváló kapcsolatokat ápolni Oroszországgal NATO-tagsága mellett is, ehhez szükség van a kölcsönös tiszteletre.

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy Oroszországgal a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolat a legfontosabb, ezért azt szeretné elérni a tárgyalásokon, hogy ebben a nehéz, energiaár-növekedéssel terhelt időben az orosz–magyar kapcsolatokban a kialkudott gázmennyiséget növeljék meg Magyarország biztonsága érdekében.

A személyes találkozón Orbán Viktor megtiszteltetésnek nevezte, hogy találkozhat az orosz elnökkel, Putyinnal végig tegeződtek. Orbán megjegyezte, hogy amióta először találkoztak, már az összes akkori EU-s vezető eltűnt, csak ő van, aki hosszú idő óta rálát az európai–orosz kapcsolatokra. Orbán békemissziónak nevezte látogatását. Szerinte egyik tagállam vezetője sem szeretne háborút és „készen állunk egy észszerű megállapodásra az Európai Unió részéről”.

A magyar miniszterelnök megköszönte az energiaszektorban nyújtott és az orosz vakcinák jelentette segítséget is. A magyar miniszterelnök azt kérte Vlagyimir Putyintól, hogy 1 milliárd köbméterrel az éves szállítási kapacitást növeljék meg, erről tárgyalni fognak.

„Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”

Vlagyimir Putyin szerint biztonságot, hosszú távú stabilitást nyújt Magyarországnak a 2036-ig szóló orosz–magyar gázszállítási szerződés. Hozzátette, az is fontos, hogy Magyarország jóval olcsóbban vásárolja a gázt, mint a világpiaci ár. Magyarországon hamarosan nyit majd egy vakcinagyár, ahol a tervek szerint Szputnyik V-t is gyártani fognak. Hamarosan jöhet az utolsó engedély Paks II-re, így önellátó lehet Magyarország.

Létrehoznak egy orosz–magyar vegyesvállalatot, mellyel az ukrán–magyar határon létrejövő konténerterminál üzemeltetésében fognak együttműködni.

Orbán Viktor kérte még több orosz repülőjárat Magyarországra irányítását, hogy még több orosz turista érkezhessen, mert a gépek jelenleg tele vannak. Azt kérte, Jekatyerinburg és Kalinyingrád is legyenek a célpontok között. Végül kiegyensúlyozottnak és konstruktívnak nevezte az orosz–magyar tárgyalásokat.

A köztévé kérdésére, hogy mennyire sikerült a magyar energiaellátást biztosítani a tárgyalásokkal, Vlagyimir Putyin úgy válaszolt, az energetikával kapcsolatos kérdésekben a magyar miniszterelnök mindenre pozitív választ kapott. Az egymilliárd köbméteres plusz szállítási kapacitás szerinte nem lesz probléma. Orbán Viktor hozzátette, Nyugat-Európában két-háromszorosára emelkedtek az energiaárak, míg Magyarországon ez nem történt meg. „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés” – tette hozzá a miniszterelnök.

A légijáratok kapcsán Vlagyimir Putyin szerint meg fognak tudni egyezni.

Az MTI kérdésére, hogy felmerültek-e új együttműködési lehetőségek, Orbán Viktor úgy válaszolt, az orosz gazdaság sokkal erősebb, mint azt nyugaton gondolják. Szerinte a szankciós politika Oroszországgal szemben Magyarországnak nagyobb kárt okozott, mint Oroszországnak, mert piacot veszített. Szerinte ez a nemzetközi politikában egy sikertelen, kudarcra ítélt eszköz. Kitért a már említett, az ukrán–magyar határon épült konténerterminálra mint új elemre. 

Az orosz média kérdésére, hogy uniós és NATO-tagként hogyan értékelik a NATO-val zajló tárgyalásokat, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy a helyzet komoly, a különbségek jelentősek. Oroszország igényeit szerinte az egész világ megismerhette és a válasz nem találkozott az orosz biztonsági igényekkel. A NATO-tagállamok készsége, hogy megadja a garanciákat, messze van, de szerinte nem áthidalhatatlanok a különbségek. Szerinte a következő napokban és hetekben a tárgyalások sikerülhet megoldást találni erre.

„Gondolt már erre valaki?”

Az orosz elnök szerint annak idején ígéreteket kaptak, hogy a NATO nem terjeszkedik keletre, ehhez képest tagok lettek a balti államok. Az Egyesült Államok Romániában és Lengyelországban is rakétarendszereket telepített, köztük csapásmérő kapacitásokat is. Szerinte a NATO Ukrajnát is fel akarja venni tagjai közé. Vlagyimir Putyin szerint Ukrajna a Krímet dokumentumok szerint is katonai eszközökkel akarja visszafoglalni. Ha mindezt a NATO támogatásával teszi, akkor egy szuverén orosz terület – ez Oroszország számára lezárt téma – ellen támadnak, vagyis Oroszország és a NATO között indulhat háború. „Gondolt már erre valaki?” – tette fel a kérdést az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin szerint Ukrajna fenyegetései visszaszállnak Ukrajnára. Hozzátette, minden országnak joga van a saját védelmének biztosításához, sokan azonban elsősorban Oroszország elleni eszközként használják Ukrajnát. „Egy fegyveres konfliktusba akarnak belerángatni és jönnek a radikális gazdasági szankciók. Ukrajnát beveszik a NATO-ba, és a Krímben vagy Donbaszban egy fegyveres konfliktust szítanak” – mondta az orosz elnök.

A helyzet negatív következményeit úgy lehet elkerülni, ha minden oldal kétségeit meghallgatják. Egyetlen ország sem biztosíthatja a biztonságát más ország kárára, az orosz elnök szerint Ukrajna éppen ezt teszi. Az Egyesült Államok szerinte mondhatná Ukrajnának, hogy nemzetközi vállalásai miatt Ukrajna nem lehet NATO-tag.

Az orosz elnök azt mondta, nem áll még készen arra, hogy a megoldásról beszéljen.

A közelgő magyar választásra kitérve a tárgyaláson egyetértettek abban, hogy azt követően is még sokáig szeretnének együttműködni. „Szeretnék nyerni, jó reményeim vannak arra, hogy hosszú évekig működhetünk együtt” – jelentette ki Orbán Viktor. Putyin úgy fogalmazott, hogy sok mindent tettek együtt, ami a nép javát szolgálja, és nagyon reméli, hogy ezt a munkát folytatni tudják.