Elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyimir Putyin elnöknek.

Lavrov „elégtelennek” nevezte azokat a válaszokat, amelyeket az Egyesült Államok és a NATO a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre adott, és jelezte: Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni arra, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást.

A külügyminiszter azt is mondta Putyinnak, hogy

Oroszország nem áll készen a vég nélkül tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről, de van esély a megállapodásra.

A kijelentés nyomán a rubel árfolyama erősödésnek indult.

A múlt pénteken Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője állásfoglalásában azt írta: Oroszország nem tudja elfogadni az Európai Unió és a NATO kollektív válaszát Szergej Lavrovnak arra a levelére, amelyben az orosz diplomácia vezetője arra kérte 37 európai és észak-amerikai állam külügyminiszterét, hogy fejtse ki felfogását a biztonság oszthatatlanságának elvéről. Zaharova rámutatott, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Josep Borrell, az európai uniós diplomácia vezetője, aki nem is szerepelt Moszkva felkérésének címzettjei között, olyan levelet küldött, amely nem tartalmaz érdemi választ a Lavrov által feltett kérdésre, csak a biztonság megerősítéséről szóló párbeszédre szóló meghívást. „A válasz alóli kitérés azt jelenti, hogy a nyugati országok nem akarják elismerni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a NATO és Oroszország vonatkozásában vállalt kötelezettségeiket, és a mi rovásunkra próbálnak meg gondoskodni a saját biztonságukról” – írta a diplomata.

Biden gyors és határozott választ ígért Zelenszkijnek minden további, Ukrajna elleni orosz agresszióra

A két vezető egyetértett abban, hogy „a diplomácia és az elrettentés" a megfelelő válasz Oroszország katonai lépéseire.

Mindezek előzményeként Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, amelyben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket. Orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Washington és a NATO is január 26-án juttatta el reagálását Moszkvának. 

Aznap Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt közölte, hogy az Oroszországnak küldött amerikai válasz „komoly diplomáciai útvonalat” jelöl ki, ám nem részletezte, hogy pontosan mit tartalmaz a dokumentum. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyásával küldték el, aki személyesen részt vett a levél szerkesztésében és szövegezésében. Blinken azt is hozzátette, hogy a válasz Ukrajnával és Washington európai szövetségeseivel egyeztetve született meg.

A tárcavezető szerint az orosz követelésekre adott amerikai válasz azt tükrözi, hogy Washington nyitott a párbeszédre, és a diplomáciát részesíti előnyben, de Oroszországtól függ, hogyan reagál. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok minden eshetőségre felkészült. Azt is világossá tette: az Egyesült Államok „eleve esélytelennek tartja”, hogy teljesüljenek azok az orosz követelések, amelyek azt várják el a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait és fegyvereit Kelet-Európából, valamint zárja ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetőségét. Ezzel szemben Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint például a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések.

Ennek nyomán Lavrov január 28-án küldte el a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó üzenetét 35 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterének.