Nyolcvanegy embert végeztek ki egyetlen nap alatt Szaúd-Arábiában

Egyebek között gyilkosságért és terrorizmusért elítéltéket végeztek ki. Jogvédő szervezetek szerint az elítéltek jelentős része a szaúd-arábiai síita kisebbség tagja.

  • MTI MTI
Nyolcvanegy embert végeztek ki egyetlen nap alatt Szaúd-Arábiában

A 73 szaúd-arábiai, hét jemeni és egy szíriai állampolgárt különféle bűncselekményekért - egyebek között gyilkosságért és terrorizmusért - ítélték el. A kivégzettek között volt 37 szaúdi, akiket ugyanabban az ügyben ítéltek el. Ők biztonsági tisztségviselőket akartak meggyilkolni, illetve rendőrőrsökön és rendőrségi konvojokon ütöttek volna rajta.

A jemenieket a síita húszi lázadókhoz köthető terrorcsoport létrehozásával vádolták. A rijádi belügyminisztérium szerint az elítéltek egyebek között fegyvercsempészettel, emberrablással, kínzással, nemi erőszakkal és fegyveres rablással hozhatók kapcsolatba. A kivégzésekre szombaton került sor, miután a királyi ház megerősítette a halálos ítéleteket.

Emberi jogi aktivisták korábban többször kifogásolták a kivégzések gyakoriságát Szaúd-Arábiában. 2021 januárja és júliusa között negyven emberen hajtották végre a halálos ítéletet. 2019-ben egy nap alatt 37 embert végeztek ki a királyságban, ami nagy nemzetközi felháborodást váltott ki. Azzal vádolták az országot, hogy nem biztosít tisztességes eljárást a vádlottaknak, akikből sokszor kínzással csikarják ki a vallomást.

Jogvédő szervezetek szerint az elítéltek jelentős része a szaúd-arábiai síita kisebbség tagja. 2016 januárban 47 embert végeztek ki egyetlen nap alatt terrorizmus miatt, köztük a befolyásos síita hitszónokot, Nimr al-Nimrt. Nimr azért került börtönbe, mert bírálta a síita kisebbség elnyomását a királyságban. Kivégzése nagy felzúdulást keltett Iránban, ahol tüntetők megtámadták Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét.

 

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Pride után: megpróbálják-e börtönbe küldeni Karácsony Gergelyt?

Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.