A felsőoktatási törvényhez olyan módosító javaslatot terjesztett elő egy konzervatív képviselő, amely lehetővé tenné azt, hogy az illetékes miniszter betiltsa a Konfuciusz Intézeteket a szólásszabadságra és a felsőoktatási intézmények befolyásolására hivatkozva.

30 Konfuciusz Intézet működik jelenleg az Egyesült Királyságban. Ezeket a kínai állam tartja fenn, és hivatalos céljuk a kínai nyelv és kultúra terjesztése. A brit és az amerikai kémelhárítás szerint azonban hírszerzést is folytatnak az intézetek azon kívül, hogy terjesztik a Kínában hatalmon levő kommunista párt propagandáját.

“Látjuk, hogy a kínai kommunista párt mennyire elnyomja azokat, akik nyíltan bírálják. Nem engedhetjük meg, hogy egy autoriter rendszer az országa nyelvét tanítsa nálunk” - hangsúlyozza a törvényjavaslat egyik fő támogatója, a brit parlament külügyi bizottságának elnöke. Tom Tugendhat távolról sem az egyetlen konzervatív politikus, aki támogatja a Konfuciusz Intézetek betiltását - írja a brüsszeli Politico. Sok más tory prominens mellett Iain Duncan Smith, a konzervatívok egykori vezetője is kiáll a módosító javaslat mellett.

Boris Johnson miniszterelnök, aki csak nemrég élt túl egy bizalmi szavazást a konzervatív pártban, nem könnyen hagyhatja figyelmen kívül ezeket a nézeteket. Más oldalról viszont a Konfuciusz Intézetek betiltása diplomácia ellentétekhez vezetne Pekinggel.

A felsőoktatási törvényjavaslat, amelyről a jövő héten szavaz a brit parlament eredetileg csak annyit irányzott elő, hogy az illetékes miniszternek figyelemmel kell kísérnie a Konfuciusz Intézetekhez hasonló külföldi intézmények működését és finanszírozását.

Másutt is bírálat tárgya a Konfuciusz Intézet

Németországban tavaly az akkori oktatási miniszter bírálta a kínai kulturális intézeteket mondván, azok magas szintű befolyást gyakorolnak a közéletre. A miniszter annak kapcsán beszélt erről, hogy Düsseldorfban a kínai főkonzul megakadályozott egy online fórumot, amelyet két német újságíró könyvéről rendeztek volna két Konfuciusz Intézetben. A könyv Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkárról szólt, és nem felelt meg annak a hivatalos képnek, amelyet Pekingben elfogadhatónak tartanak.

Mind Nagy-Britanniának, mind pedig Németországnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere. Mind a brit, mind a német cégek igen fontosnak tartják a kínai piacot. Angela Merkel kancellár annak idején minden évben népes üzleti küldöttség élén látogatott el Pekingbe, hogy javítsa a kapcsolatokat. Amióta az USA első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, kissé lehűltek az európai nagyhatalmak kapcsolatai is Pekinggel, ahol azt hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió és Nagy-Britannia legfontosabb gazdasági partnere Kína.