szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A brazil kormány orvosi vészhelyzetet hirdetett.

A brazil hatóságok légi úton menekítették ki a janomami törzs 16 tagját, miután a kormány orvosi veszélyhelyzetet hirdetett a rezervátumukban – írta a BBC. A Venezuelával és Guyanával határos Roraimába, ahol az őslakosok élnek, szombaton Luiz Inácio Lula da Silva is ellátogatott, miután a janomami gyerekek súlyos alultápláltságáról érkeztek hírek.

A brazil hatóságok népirtás gyanújával indítottak vizsgálatot az őslakos janomamik rendkívül súlyos helyzete miatt.

A rezervátumban több száz janomami gyermek halt meg alultápláltságban, a halálesetek összefüggésbe hozhatók a bányászat és a fakitermelés okozta vízszennyezéssel azokon a sűrű erdős területen, ahol egyébként is nehezen hozzáférhető az élelem.

Luiz Inácio Lula da Silva elmondta, „ami Roraimában történt, az több mint humanitárius válság, az népirtás volt: egy előre megfontolt bűncselekmény a janomamiak ellen, amelyet a szenvedés iránt érzéketlen kormány követett el.

Becslések szerint 28 000 őslakos él a janomami rezervátumban. Vadásznak, kis méretű égetéses földművelést folytatnak, és kis, szétszórt, félig állandó falvakban élnek. Az egészségügyi minisztérium múlt héten közölt adatai szerint tavaly 99 gyermek, köztük 67 egy éven aluli halt meg a Portugália nagyságú területen, egyebek között a megfázás szövődményeiben, kiszáradástól, vérzéses megbetegedésektől vagy súlyos alultápláltságtól. Ezenkívül 2022-ben több mint 11 500 maláriás megbetegedést is regisztráltak a körükben, ami 50 éve a legtöbb.

Flavio Dino igazságügyi miniszter a CNN Brazil hírcsatornának elmondta, alapos okkal feltételezik, hogy az ország északi, esőerdők borította részén élő janomamik nem kapták meg a nekik szánt élelmiszersegélyeket és egészségügyi ellátást. Luiz Inácio Lula da Silva elnök egyúttal menesztette annak a bizottságnak a 43 tagját, amely elődje, Jair Bolsonaro idején az őslakosok ügyeivel foglalkozott.

Sonia Guajajara, az őslakosok ügyeiért felelős miniszter üdvözölte az elbocsátásokat, és leszögezte, hogy az előző adminisztráció idején kinevezett tisztségviselők egyáltalán nem törődtek az őslakosok jogvédelmével.

Weibe Tapeba, az őslakosok egészségügyi ellátásáért felelős államtitkár egy rádióinterjúban koncentrációs táborhoz hasonlította a janomamik lakhelyét. Hangsúlyozta, hogy az ott folyó illegális bányakitermelésen dolgozó, felfegyverzett munkások nem engedik be a területre az egészségügyi dolgozókat és a segélyszállítmányokat. Felszólította a hadsereget, hogy tisztítsa meg a területet „a banditáktól".

A brazil legfelsőbb bíróság már korábban rendelkezett a bányatelepek felszámolásáról, ám a döntést Bolsonaro kormánya nem hajtotta végre, janomami vezetők pedig azzal vádolják a kormányt, hogy panaszaikat nem hallgatta meg.

A janomamik életét rendkívül megnehezítette a környéken folyó illegális bányászat: a lakhelyüket elözönlő mintegy 20 ezer munkás többször került összetűzésbe az ott élőkkel. A bányászok már több őslakost meggyilkoltak, közösségük egyes női tagjait szexuálisan bántalmazták, a bányaüzemeltetők pedig az aranykitermelés során használatos higannyal mérgezik a folyókat, ami veleszületett testi rendellenességeket okoz a folyóvízből ivóknál. Rontott a helyzetükön, hogy – ugyancsak Bolsonaro elnöksége idején – bezártak több, őket ellátó egészségügyi intézményt.

Jóllehet a térségben évtizedek óta folyik illegális bányászat, Bolsonaro elnöksége alatt a kitermelést fokozták, a volt elnök ugyanis kitűzte célul, hogy törvényessé teszi a kitermelést az őslakosok eredetileg védett lakhelyein is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!