szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Pentagon-iratok alapvetően változtatták meg az amerikaiak hozzáállását a vietnami háborúhoz.

92 éves korában meghalt Daniel Ellsberg, akit hazájában, az Egyesült Államokban a leghíresebb kiszivárogtatási botrány kirobbantójának tartanak. Ellsberget, aki pajzsmirigyrákban szenvedett, kaliforniai otthonában érte a halál.

Az egykori katonai elemző a Pentagon-iratok kiszivárogtatásával vált híressé 1971-ben, a dokumentumok Az USA vietnami beavatkozásával kapcsolatban fedtek fel addig ismeretlen részleteket. Ekkor érdemelte ki az „Amerika legveszélyesebb embere” címet, az ellene felhozott – akár 115 év börtönnel fenyegető – vádakat azonban később elvetették, a bíró a Watergate-botrányként ismert illegális lehallgatási ügyre hivatkozva ejtette a vádakat. Ellsberg később is aktív kritikusa lett a kormánynak, és támogatásáról biztosított több kiszivárogtatót, segítette Julian Assange-t, a Wikileaks alapítóját is.

Ellsberg az amerikai kormány számára kutatás-fejlesztési feladatokat végző RAND Corporation katonai elemzőjeként dolgozott 1969-ben, amikor kollégája, Anthony Russo segítségével titokban sikerült az Egyesült Államok Vietnam-politikájával kapcsolatos, 1945-1967 között keletkezett, bizalmas dokumentumról fénymásolatokat készítenie. Az iratok bizonyították, hogy a Lyndon Johnson vezette kabinet rendszeresen hazugságokat közölt a közvéleménnyel és a Kongresszussal egyaránt a vietnami háború kimenetelével kapcsolatban. A dokumentumokból az is kiderült, hogy a kormány már jó ideje tisztában volt vele, a konfliktusból az USA nem jöhet ki győztesen, illetve, hogy a harcok folytatása sokkal több áldozattal jár, mint amennyit valaha nyilvánosan beismertek.

Ellsberg először néhány politikusnak és aktivistának mutatta meg az iratokat, később eljuttatta azokat Neil Sheehannek, a New York Times riporterének. Bár az újságíró ígéretet tett rá, hogy bizalmasan kezeli a papírokat, végül megszegte a szavát és 1971. június 13-án a Times lehozta az első kilenc kivonatból, illetve a 7000 oldalas anyaghoz fűzött kommentárokból álló cikkét. A Nixon-kormány ekkor bírósági úton tiltotta meg a lapnak a cikkek közlését, amelyet 15 napig sikeresen meg is akadályoztak. Ellsberg azonban a The Washington Post és 17 további újság számára is elküldte a dokumentumokat, végül 1971. június 30-án az amerikai Legfelsőbb bíróság engedélyezte a Times számára a cikkek szabad közlését, elutasítva azt a vádat, hogy a publikáció nemzetbiztonsági érdekeket sért. Erről az ügyről szól Steven Spielberg A Pentagon titkai című filmje, amelyet Oscarra is jelöltek 2017-ben.

 

Ha ez nem nyer Oscart, akkor semmi: Tom Hanks és Meryl Streep új filmjét Spielberg rendezi

A két sztárszínész és az ikonikus rendező ráadásul egy nagyon időszerű témát boncolgat majd a The Post című moziban: a független sajtó fontosságát.

A botrány kirobbanása után a Nixon-kabinet lejárató kampányt indított Ellsberg ellen, John Ehrlichman vezetésével pedig megalakult a „Fehér Ház vízvezeték-szerelői” (White House Plumbers) nevű nyomozócsoport, melynek feladata a szivárgások felderítése és elhárítása volt. Ironikus módon ennek következménye lett később a Watergate-irodaházban elkövetett betörés – az ügyről, Egil „Bud” Krogh és Matthew Krogh könyve alapján nemrég mutatta be az HBO Max A Fehér Ház vízvezeték-szerelői című minisorozatát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!