A szombaton Oroszországban történtekkel Jevgenyij Prigozsinnak vége, de a legnagyobb vesztes Vlagyimir Putyin és az a putyini elit, amely a hozzá fűződő kapcsolatra építette a hatalmát és befolyását, írja Rácz András Oroszország-szakértő a Wagner-csoport által elindított eseményekre reflektáló Facebook-posztjában.

A Wagner-csoport vezérének azért ért véget a „trónok harca," mert szombaton elvesztette az üzleti birodalmát, a pénzét (csak a szentpétervári központban négymilliárd rubel készpénzt (!) találtak a házkutatás során), a média felületeit, a magánhadseregét és az önállóságát is, sorolja Rácz a vasárnap kora délután élesített szövegben.

A szakértő ezután áttér szövege lényegi részére, és leírja, hogy

az orosz állam és annak irányítása szombaton „tragikusan leszerepelt."

Mint Rácz írja, olyan a második világháború óta nem történt, hogy egy nem állami fegyveres erő több mint nyolcszáz kilométert (!) masírozzon Oroszországban anélkül, hogy érdemi ellenállásba ütközött volna. Az orosz állam pedig látványosan képtelen volt bármit is tenni, azt leszámítva, hogy udvariasan félreállt az útból és a belorusz diktátort kellett megkérnie, hogy közvetítsen.

Rácz szerint, amennyire meg lehet állapítani, nem az erő, hanem a határozott döntési képesség hiányzott elsősorban az orosz államból, hogy pontosan mi legyen a cselekvés iránya. Ennek híján a helyi kormányzók az egyetlen racionális megoldáshoz nyúltak: kivárták, míg elvonul a vihar, igyekezve minimalizálni a területüket ért károkat és veszteségeket.

A határozott döntés hiánya Rácz szerint rövid távon a legnagyobb közvetlen károkat az orosz hadseregnek okozta. A Wagner-csoport lelőtt legalább hét helikoptert és egy repülőgépet, ami legalább 12-15 főnyi, jól képzett személyzetet és sokmilliárdos kárt jelent. A szakértő rámutat: Prigozsinék a szombat esti, Aljakszandr Lukasenko fehérorosz elnök által közvetített megállapodásnak köszönhetően várhatóan teljesen büntetlenül megússzák.

„Ennyire az orosz haderőt nagyon régen alázta meg bárki is."

Putyin sebezhető, és meg is sebezték

Noha a Wagner csoport vezére, Prigozsin elszámította magát és végül neki kellett visszavonulnia, akciója rávilágított arra, mennyire sebezhető belülről Putyin rezsimje, ahogy arra is, hogy az orosz elnök már nem képes ugyanolyan kontroll alatt tartani a hatalmi gépezetet, mint korábban.

Rácz szerint szombaton kiderült, hogy a mindig határozottnak, higgadtnak és rettenthetetlennek beállított Putyin valójában képtelen kezelni egy hirtelen kitörő, váratlan válságot, és még csak nem is rossz döntéseket hozott, hanem vagy egyáltalán nem hozott döntést, vagy egymásnak ellentmondó döntéseket hozott meg. Emellett, míg reggel hátbaszúrásról és Prigozsin megbüntetéséről beszélt, addig este már a zsoldosvezér felmentése volt a téma, és azt sem ő, hanem szóvivője, Dmitrij Peszkov jelentette be.

A legfelsőbb putyini elit is színt vallott szombaton: ugyan nem álltak át Prigozsin mellé, de sokan közülük nagyon gyorsan elmenekültek Moszkvából, vagy akár az országból is, mutatva, hogy nem mennek ugyan szembe Putyinnal, de nem is kockáztatnak érte semmit.

Rácz szerint a szombati események nyílttá tették a 2024 tavaszi elnökválasztás esélyeit, az már nem olyan lefutott, nem teljesen biztos, hogy Putyin nyeri meg, ha elindul rajta.

Oroszország, egy nehéz nap éjszakája után

A csatazaj elült, a rossz megoldások közül a Moszkva számára legkevésbé rosszal ért véget a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin egy napig tartó lázadása. Pontosabban annak fegyveres szakasza, hiszen az egykor Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasának számító zsoldosvezér már hónapok óta el akarta zavarni az orosz hadvezetés csúcsán lévő embereket, s néhány nappal ezelőtt már akasztással is fenyegetőzött.

Mindebből szerinte az is következik, hogy mindazoknak, akik akár Oroszországban, akár külföldön a Putyinnal való kapcsolatra alapozták a politikai-üzleti stratégiájukat, célszerű ezt átértékelniük, vagy legalább felkészülniük alternatív forgatókönyvekre is.

Posztját így zárja:

„... mivel valószínűleg újra nyílttá válik a 2024-es elnökválasztás kimenetele, célszerű volna a hazai szereplőknek végre érdemi erőforrásokat fordítani az orosz belpolitika értelmezésére és elemzésére, rendesen feltérképezve a meghatározó szereplőket és köreiket, stb. Erős ugyanis a gyanúm, hogy hamarosan szükség lesz erre a tudásra."