Moszkvába menekült, jelenleg is az orosz fővárosban tartózkodik Bassár el-Aszad volt szíriai diktátor
– írja a BBC az orosz állami média jelentéseire hivatkozva, amelyek a Kremlből származó információkon alapulnak. A brit hírügynökség szerint Aszad és családja menedékjogot kaptak az orosz államtól.
Az izraeli-szír határvidék
A hírről elsőként beszámoló Reuters szerint Oroszország arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy hétfőn tartsanak zárt ülést egy olyan békefenntartó misszióval kapcsolatban, mely megfogalmazásuk szerint a Golán-fennsík területét ellenőrizné.
A Golán-fennsíkot Szíriától Izrael foglalta el még 1981-ben, az Aszad-klán egyik alapvető igénye volt annak visszaszerzése, azonban maximum kommunikációs fronton: az izraeli sereggel a térségben a szíriai képtelen lett volna felvenni a harcot hosszú távon. Az izraeli hadsereg (IDF) azonban vasárnap délután közölte: csapataik benyomultak a Golán-fennsík eddig a szíriai haderő által ellenőrzött részére is. Összecsapásról még nem tudni, állításuk szerint csupán a hátrahagyott állásokat foglalták el, fegyverraktárakat és fegyvergyárakat lőttek szét, hogy ezek ne kerülhessenek az Aszad-rezsimet megdöntő iszlamista szélsőségesek kezébe.
A nagy menekülés
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Aszad akkor fogta menekülőre, amikor szombat estére elérték Damaszkuszt a rendszere ellen lázadó erők. Az egyértelmű volt, hogy a szíriai diktátor menekül, csak az nem, hogy hova: Damaszkuszból két repülőgép is felszállt, az egyik Bahreinbe repült, azon azonban nem volt ott. A másik a szíriai légitársaság repülőgépe volt, ez azonban Homsz város közvetlen közelében – a transzponderéből származó adatok szerint – olybá tűnt, hogy lezuhant.
Azt már a gépről beszámoló Reuters is megjegyezte, hogy a gép régi, így az is lehet, hogy transzpondere nem működött jól, ahogy természetesen az is, hogy egyszerűen zavarták a jelet a térségben. A gép mindenesetre eltűnt a radarképekről és nem is bukkant fel újra. Nem tudni, hogy Aszad és családja azzal ment-e Moszkvába, ahogy igazából azt sem, hogy hol töltötték az utóbbi napokat. A hírügynökségi jelentések szerint Damaszkuszban, ez azonban korántsem egyértelmű, hiszen ott utoljára nyilvánosan csupán múlt vasárnap jelent meg az iráni külügyminiszter társaságában.
Basar Asszad volt elnök a jelek szerint végleg feladta, és vannak arra utaló jelek, hogy a lázadók vezetője, Abu Mohamed al-Dzsolani békés átmenetre törekszik. Az eredményes villámháború alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Keletet. Az iszlamista lázadók győzelme nem jelenti a feldarabolt Szíria egységét, de óriási csapást mért az orosz érdekekre, Iránra és a libanoni Hezbollahra.
Abban, hogy Aszad Moszkvába menekült, nincs meglepetés: Oroszország régi szövetségese a Szíriát az alavita kisebbség éléről irányító, volt diktátornak. Az sem meglepő, hogy a Kreml nem sietett egykori szövetségese megsegítésére, miután a lázadók meglódultak Damaszkusz felé: Oroszországnak jelenleg úgy fest, nem fér bele, hogy csapatokat vonjon el az ukrán háborúból. Még akkor sem fér bele, ha éppen az egyik legfontosabb közel-keleti hídfőállását semmisítik meg. Moszkvának Szíria és az ország élén álló Aszad azért kiemelten fontos, mert Latakiában hadi kikötőjük van – ez pedig egyike azon kevés kikötőknek, mellyel az oroszoknak kijáratuk van a Földközi-tengerre.
Teljesen átgondolatlan, vagy valamilyen hátsó szándék vezérli a plázastop tervezett szigorítását, amely a boltok napi működésén túl a kereskedelmiingatlan-piacot is ellehetetleníti.