Az egész világ felkapta a fejét, hogy Rodrigo Duterte a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) fog felelni a drogháborúért, amit az elnöksége idején szabadított el. A vád szerint Duterte a 2016 és 2022 közötti regnálása idején nem tette lehetővé a kábítószerügyekben gyanúsítottaknak a törvény szerinti megfelelő eljárást, így a hatóságok önkényesen jártak el velük szemben, ami több ezer ember, köztük gyermekek halálához vezetett.

Bár az ICC az elnöki idejét vizsgálja, Ázsia Trumpja – ahogyan gyakran emlegették a populista politikust – már korábban is arról volt híres, hogy erőszakkal reagál különböző helyzetekre, és erre ráadásul még büszke is. 2017-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés konferenciáján arról beszélt, hogy amikor tinédzser volt, ki-be járt a börtönbe. „16 évesen már megöltem valakit, egy bűnözőt. Megkéseltem, még csak 16 éves voltam, egy pillanat alatt történt.”

Rodrigo Duterte a Nemzeti Speciális Fegyverek és Taktikák című ünnepségen 2018-ban

AFP / Robinson Ninal

Antonio Trillanes Fülöp-szigeteki szenátor, Duterte egyik kritikusa azt mondta a volt elnök gyerekkoráról, hogy már 15 évesen fegyvert hordott, és megölte az egyik osztálytársát. Duterte később egy kampánygyűlésen arról sztorizott, hogy meglőtte az egyik csoporttársát, de az túlélte, igaz, az egyetemről mennie kellett. Ugyanakkor Duterte szóvívője elnöki éveiben többször arról beszélt, hogy az államfő szeret nagyzolni, nem kell minden szavát komolyan venni. Ez egészen biztosan így van, hiszen gyakran tett olyan kijelentéseket, ami miatt az egész országnak lehetett szekunder szégyene. Ilyen volt például, amikor Ferenc pápát rohadéknak nevezte, míg Barack Obamának, az Egyesült Államok egykori elnökének az édesanyját szidta.

A Davaói Halálosztag

Duterte erősen terhelt gyerekkora ellenére is elvégezte a jogot, és ügyész lett, illetve a rendőrségi képzésben dolgozott. Ezután politikai pályára lépett, és kis megszakítással 2010-ig a másfél millió lakosú Davao város polgármestere volt 25 évig. Valószínűleg ezek az évek alapozták meg azt a későbbi elképzelését, hogy a kábítószer-kereskedőkkel, sőt a -fogyasztókkal is végezni kell. Davaói Halálosztag néven híresült el az a szervezet, amelynek a nevéhez több mint ezer gyilkosság fűződött Duterte polgármesteri évei alatt. Ő akkor tagadta, hogy része lett volna ebben, eközben viszont gyakran beszélt arról, hogy aki bűnözésre adja a fejét a városban, azt meg fogják ölni. Egy alkalommal a helyi rádióban neveket sorolt fel mint potenciális célpontokat – majd ezek az emberek gyilkosság áldozatai lettek.

Vértócsa egy gyilkosság helyszínén Manilában

AFP / NurPhoto / Ezra Acayan

Duterte davaói éveiről egyszer azt mondta újságíróknak, hogy motorral járőrözött a városban. „Valójában a balhét kerestem, hogy ölhessek. Csak azért, hogy megmutassam a rendőröknek, hogy ha én megtehetem, akkor ők miért ne?” Azt is elmondta, hogy személyesen lőtt le olyan embereket, akik bűnözőnek tűntek. Tavaly egy szenátusi meghallgatáson azt állította, hogy hétfős halálosztagot tartott fenn, de az nem rendőrökből, hanem gengszterekből állt. Hozzátette, hogy a bűnözők jól tudták: ha nem végeznek a számukra kijelölt célszeméllyel, akkor ő végez velük.

A drogháború

Rodrigo Duterte drogellenes, bűnözőellenes háborúja 2016-ban indult csak be igazán, amikor elnökké választották. Három évvel később már arról számolt be Aaron Aquino, a Fülöp-szigeteki drogellenes hivatal (PDEA) vezetője, hogy 151 601 kábítószer-ellenes műveletet indítottak, amelyben 5552 feltételezett droghasználót és -kereskedőt öltek meg. Duterte állítása szerint a rendőröket arra utasította, hogy csak önvédelemből öljenek, de a civil szervezetek már akkor arról beszéltek, hogy kivégzések történnek az országban, ráadásul nagyon sok áldozat azok közül került ki, akiknek semmi közük nem volt a bűnözéshez, vagy csak egyszerű fogyasztók voltak.

Gyakran előfordult, hogy a halotti anyakönyvi kivonatban a halál okaként betegséget tüntettek fel, aztán amikor évekkel később exhumálták az áldozatokat, kiderült, hogy lövés végzett velük. Jellemző eset volt a Reuters szerint, amikor egy papíron tüdőgyulladás miatt meghalt fiú koponyájában golyót találtak.

A Fülöp-szigeteki kormány hivatalosan 6248 halálesetet ismert el a kábítószer-ellenes kampány éveiben, de az ICC szerint 30 ezer is lehet a számuk. Amikor először jelezte a Nemzetközi Büntetőbíróság, hogy vizsgálatot indítanak a gyilkosságok miatt, akkor Duterte elnök 2019-ben egyszerűen kiléptette a Fülöp-szigeteket az ICC statútumának érvényessége alól. Azonban ez nem jelentett túl sokat, mert a bíróság úgy döntött, hogy fenntartja joghatóságát azon kivégzések ügyében, amelyeket a kilépést megelőző években hajtottak végre a szigetországban. Az ICC vizsgálatát 2021-ben felfüggesztették, miután a Fülöp-szigetek azt állította, hogy jól működő igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezik, amely képes kivizsgálni és szankcionálni az állítólagos visszaéléseket. Két évvel később azonban újraindították a nyomozást.

A Hágába vezető út

Duterte az elnöksége végén visszavonult a politikai élettől – mivel nem indulhatott újra az államfői posztért. Végül a lánya mérette meg magát a 2022-es választáson, és el is nyerte az alelnöki pozíciót. Mindezt egy alkuval sikerült elérnie, amit Ferdinand Marcos családjával kötött, és ezzel elősegítette, hogy az egykori bukott diktátor fia legyen az ország új elnöke. Bongbong Marcos lett így az ország vezetője, Sara Duterte pedig az alelnök, Rodrigo Duterte pedig azt várta, hogy ez megvédi a felelősségre vonástól.

A BBC szerint azonban kódolva volt az alkuban, hogy a két vezető között kitör a viszály, már megválasztásuk után nem sokkal összezördültek. Sara Duterte a védelmi tárcát kérte, de az oktatást kapta meg. A lap szerint két rendkívül hataloméhes klánról van szó, céljuk az ország irányítása, így a hatalom megosztása csak ideig-óráig működhetett közöttük. Tavaly már odáig jutottak, hogy Sara Duterte bejelentette, bérgyilkost bérelt fel Marcos elnök megölésére, ha vele bármi történne. Mindez annak volt a következménye, hogy vizsgálat indult ellene sikkasztás miatt. Az alelnök emellett októberben arról is beszélt, hogy annyira toxikussá vált a kapcsolata az elnökkel, hogy időnként arra gondol, legszívesebben levágná a fejét.

Sara Duterte

AFP / Jam Sta Rosa

Innentől kezdve már várható volt, hogy a volt elnököt kiadják az ICC-nek, főleg miután elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene. Végül március 11-én tették repülőgépre és vitték el Hágába. A letartóztatása nem volt éppen sima, megtagadta az ujjlenyomatvételt, egy rendőrtábornokot perrel fenyegetett, az élettársa megütött egy rendőrt, míg az asszisztensét meg kellett bilincselni, mert akadályozta az eljárást. Maga Duterte azt mondta a rendőröknek, hogy meg kell ölniük ahhoz, hogy Hágába vigyék. Ez nem történt meg, feltuszkolták a kormánygépre, Hollandiában pedig egyszerűen őrizetbe vették.

Pénteken a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékes ügyésze bejelentette, hogy Rodrigo Duterte büntetőjogi felelősségre vonható emberölésért mint emberiesség elleni bűncselekményért. „A vádlott mások mellett állítólagos bűnözők, köztük tolvajnak tartott vagy kábítószerügyek érintettjeinek vélt személyek meggyilkolásáért tehető felelőssé. Az állítólagos bűnözőket a Fülöp-szigeteki rendfenntartók tagjai öltek meg, illetve a gyilkosságok azok felügyelete alatt történt, esetenként olyanok közreműködésével, akik nem voltak a rendőrség tagjai” – mondta az ügyész. Az elnöklő bíró az eljárás következő tárgyalását szeptember 22-ére tűzte ki.

Figyelem!

A kép megtekintését kizárólag erős idegzetű, felnőtt látogatóinknak ajánljuk!

Elmúltam 18 évesNem múltam el 18 éves

Rokonok sírnak Jonathan Sevilla holtteste felett, akit ismeretlen támadók lőttek agyon Manilában 2018-ban

AFP / NurPhoto / Ezra Acayan

Mindeközben Duterte lánya tiltakozott az eljárás ellen, azt mondta, a volt elnök elhurcolása nem az igazságszolgáltatás, hanem az elnyomás és az üldözés kategóriájába tartozik. Bongbong Marcost azzal támadta, hogy egy Fülöp-szigeteki állampolgárt adott ki idegen hatalmaknak, amivel megsértette az ország szuverenitását.

Sara Dutertének egyébként nem csak emiatt főhet a feje. Február elején alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezett a képviselőház ellene a sikkasztási ügy miatt. Ha felelősségre vonják, akkor az alkotmány szerint nem tölthet be magas politikai tisztséget. Vagyis hiába vannak elnöki ambíciói, azoknak búcsút mondhat, a Duterte-klán pedig elkönyvelhet egy súlyos vereséget.

Nyitóképünkön Rodrigo Duterte volt Fülöp-szigeteki elnök ellenfelei a Nemzetközi Büntetőbíróságon, napokkal a letartóztatása után. Fotó: AFP / Bart Maat