Az ENSZ főtitkára elítélte Izrael Irán elleni támadását
António Guterres szerint Izrael lépése „katonai eszkalációt” jelent, ami veszélyezteti az iráni atomprogramról folyó tárgyalásokat.
HVG
Elítélte Izrael Irán elleni támadását António Guterres, az ENSZ főtitkára – számolt be az AP. Közleményében Guterres a lépést „katonai eszkalációnak” nevezte, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Izrael támadásra szánta el magát, miközben folynak a tárgyalások az iráni atomprogramról Irán és az Egyesült Államok között.
„A főtitkár arra kéri mindkét oldalt, hogy mutassanak önmegtartóztatást, és bármi áron kerüljék el, hogy a helyzet egy olyan, mélyebb konfliktussá szélesedjen ki, amelyet a régió nem engedhet meg magának” – áll a közleményben.
Az izraeli támadásról sorra jelentek meg az elítélő nyilatkozatok az Öböl-államok részéről is, Szaúd-Arábia például kirívó izraeli agresszióról írt, amely aláássa a „testvéri” Irán biztonságát és szuverenitását, és sérti a nemzetközi normákat és törvényeket. Az USA és Irán közötti atomtárgyalásokat közvetítő Omán szintén Izraelt nevezte meg az eszkaláció felelőseként, szerintük a lépéssel veszélybe került a helyzet diplomáciai úton történő rendezése. Az Egyesült Arab Emirátusok szintén elítélte a támadást.
A török kormánypárt szóvivője „barbár agressziónak” nevezte a lépést, és arról írt, hogy a támadást semmivel sem lehet igazolni vagy legitimálni. India arra szólította fel a két országot, hogy tegyenek meg mindent az eszkaláció elkerülése érdekében.
Izrael péntek hajnalban célzott légitámadásokat hajtott végre iráni nukleáris és hadi létesítmények ellen. Ali Hamenei ajatollah, Irán vezetője súlyos választ ígért Izrael számára, az izraeli hadsereg nem sokkal később arról számolt be, hogy drónok indultak meg az ország felé. Az Egyesült Államok elhatárolódott a támadástól, igaz, Donald Trump megerősítette, hogy már előzetesen tudott az akcióról.
A konfliktus legfrissebb fejleményeit itt követhetik:
Izrael légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, nukleáris és katonai létesítményeket vettek célba. A konfliktus legfrissebb fejleményei percről percre.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.
