Azerbajdzsán nemzetközi pert indít Oroszország ellen a tavaly lelőtt utasszállító miatt

Az azeri elnök elnök a lépést azzal indokolta, hogy számukra teljesen világos, mi történt a géppel és az oroszok is ugyanezen információk birtokában vannak, mégsincs előrelépés az ügyben.

  • HVG HVG
Azerbajdzsán nemzetközi pert indít Oroszország ellen a tavaly lelőtt utasszállító miatt

Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök bejelentette, hogy országa nemzetközi bíróságokon készül pert indítani Oroszország ellen az Azerbaijan Airlines 8243-as járatának tavaly december 25-én Aktau közelében történt lezuhanása miatt – írja az Euronews.

A repülőgép Bakuból Groznijba tartott, és a Kaszpi-tengeren fekvő kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le, 38 ember halálát okozva. Három nappal a baleset után Alijev a nemzethez intézett beszédében azt mondta, hogy „teljes egyértelműséggel kijelenthetjük, hogy a gépet Oroszország lőtte le (…) Nem állítjuk, hogy szándékosan tették, de így történt”. 

Az eset után ugyan Putyin fél szívvel bocsánatot kért a „tragikus incidens” miatt – az orosz légvédelem a baleset idején ukrán drónokra lövöldözött – Aliyev többet akart Moszkvától: egyértelmű bocsánatkérést és az áldozatok hozzátartozóinak kárpótlását.

Mindez nem történt meg, ugyanakkor a két ország közötti kapcsolat egyre inkább elmérgesedik. Azeri és orosz embereket vernek holtra vagy félholtra, illetve sorra veszik őrizetbe Azerbajdzsánban és Oroszországban is a másik ország állampolgárait:

Ki a keményebb? Oroszország és Azerbajdzsán ádáz presztízsharcot vív az utasszállító lelövése óta

Azeri és orosz embereket vernek holtra vagy félholtra, sorra veszik őrizetbe a másik ország polgárait Oroszországban és Azerbajdzsánban – ez csak az utolsó fejezete annak a személyes alapú párharcnak, amely tavaly december, egy azeri utasszállító gép véletlen lelövése óta tart Ilham Aliyev azeri és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.

Azerbajdzsáni média alapján az Euronews arról ír, hogy az azeri elnök szerint az incidens körülményei „napnál világosabbak”, ennek ellemnére Azerbajdzsán hét hónappal a lezuhanás után sem kapott érdemi választ Oroszországtól.

Aliyev hozzátette, hogy az azerbajdzsáni főügyész megkeresést küldött az orosz Nyomozó Bizottság vezetőjének, és eddig csak azt a tájékoztatást kapta, hogy „a vizsgálat folyamatban van”. Ezt az álláspontot kontraproduktívnak minősítette, és megerősítette Baku szándékát, hogy nemzetközi igazságszolgáltatást fog keresni.

Azerbajdzsán ezért tájékoztatta Oroszországot arról, hogy előkészíti a megfelelő perhez szükséges dossziét. „Készek vagyunk tíz évet várni, de az igazságnak győznie kell. És sajnos a jelenleg bizonytalan helyzet nem járul hozzá az Oroszország és Azerbajdzsán közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez” – fogalmazott az elnök, mondata elején a maláj gép 2014-es szerencsétlenségére utalt – igaz, abban az esetben továbbra sincs hivatalos eredménye a több mint egy évtizede tartó nyomozásnak.

A maláj gép példátlan rejtélye: Hogyan tűnhet el egy repülő úgy, hogy már tíz éve nem találják?

2014. március 8-án tűnt el a Malaysian Airlines MH370-es járata 239 emberrel a fedélzetén. Az azóta eltelt tíz évben vadabbnál vadabb elméletek születtek, minden idők legnagyobb kutatását folytatták le a roncsok után két tengeren és négy kontinensen, a repülés biztonsági és technikai szabályait is megváltoztatták, hogy ne lehessen még egyszer akkora hibákat elkövetni, mint az eltűnés éjjelén, a légitársaság pedig becsődölt.

Az azeri elnök felsorolta azt is, hogy mik a „követeléseik” Oroszországgal szemben: Oroszország bűnösségének beismerése, a gép lezuhanásáért felelősök felelősségre vonása, kártérítés kifizetése az áldozatok családjainak és az AZAL légitársaság által elszenvedett károk megtérítése.

(Nyitóképünkön a lelőtt azeri gép. Fotó: AFP / Issa Tazhebayev)