Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök bejelentette, hogy országa nemzetközi bíróságokon készül pert indítani Oroszország ellen az Azerbaijan Airlines 8243-as járatának tavaly december 25-én Aktau közelében történt lezuhanása miatt – írja az Euronews.
A repülőgép Bakuból Groznijba tartott, és a Kaszpi-tengeren fekvő kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le, 38 ember halálát okozva. Három nappal a baleset után Alijev a nemzethez intézett beszédében azt mondta, hogy „teljes egyértelműséggel kijelenthetjük, hogy a gépet Oroszország lőtte le (...) Nem állítjuk, hogy szándékosan tették, de így történt”.
Az eset után ugyan Putyin fél szívvel bocsánatot kért a „tragikus incidens” miatt – az orosz légvédelem a baleset idején ukrán drónokra lövöldözött – Aliyev többet akart Moszkvától: egyértelmű bocsánatkérést és az áldozatok hozzátartozóinak kárpótlását.
Mindez nem történt meg, ugyanakkor a két ország közötti kapcsolat egyre inkább elmérgesedik. Azeri és orosz embereket vernek holtra vagy félholtra, illetve sorra veszik őrizetbe Azerbajdzsánban és Oroszországban is a másik ország állampolgárait:
Azeri és orosz embereket vernek holtra vagy félholtra, sorra veszik őrizetbe a másik ország polgárait Oroszországban és Azerbajdzsánban – ez csak az utolsó fejezete annak a személyes alapú párharcnak, amely tavaly december, egy azeri utasszállító gép véletlen lelövése óta tart Ilham Aliyev azeri és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. De ez csak a felszín, a mélyben az erőviszonyok Bakunak kedvező eltolódása áll.
Azerbajdzsáni média alapján az Euronews arról ír, hogy az azeri elnök szerint az incidens körülményei „napnál világosabbak”, ennek ellemnére Azerbajdzsán hét hónappal a lezuhanás után sem kapott érdemi választ Oroszországtól.
Aliyev hozzátette, hogy az azerbajdzsáni főügyész megkeresést küldött az orosz Nyomozó Bizottság vezetőjének, és eddig csak azt a tájékoztatást kapta, hogy „a vizsgálat folyamatban van”. Ezt az álláspontot kontraproduktívnak minősítette, és megerősítette Baku szándékát, hogy nemzetközi igazságszolgáltatást fog keresni.
Azerbajdzsán ezért tájékoztatta Oroszországot arról, hogy előkészíti a megfelelő perhez szükséges dossziét. „Készek vagyunk tíz évet várni, de az igazságnak győznie kell. És sajnos a jelenleg bizonytalan helyzet nem járul hozzá az Oroszország és Azerbajdzsán közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez” – fogalmazott az elnök, mondata elején a maláj gép 2014-es szerencsétlenségére utalt – igaz, abban az esetben továbbra sincs hivatalos eredménye a több mint egy évtizede tartó nyomozásnak.
2014. március 8-án tűnt el a Malaysian Airlines MH370-es járata 239 emberrel a fedélzetén. Az azóta eltelt tíz évben vadabbnál vadabb elméletek születtek, minden idők legnagyobb kutatását folytatták le a roncsok után két tengeren és négy kontinensen, a repülés biztonsági és technikai szabályait is megváltoztatták, hogy ne lehessen még egyszer akkora hibákat elkövetni, mint az eltűnés éjjelén, a légitársaság pedig becsődölt. Épp csak egy dolog nem derült ki: mi történt a géppel.
Az azeri elnök felsorolta azt is, hogy mik a „követeléseik” Oroszországgal szemben: Oroszország bűnösségének beismerése, a gép lezuhanásáért felelősök felelősségre vonása, kártérítés kifizetése az áldozatok családjainak és az AZAL légitársaság által elszenvedett károk megtérítése.
(Nyitóképünkön a lelőtt azeri gép. Fotó: AFP / Issa Tazhebayev)
