Néhány nappal a szerbiai elnökválasztás második fordulója előtt csak annyi egyértelmű, ki az a két jelölt, aki megmérkőzhet a posztért. Az, hogy a vasárnapi szavazás után új elnöke lesz Szerbiának, már régen nem biztos.
A New York Times újságírója Bagdadból két pontban próbálta meg összefoglalni, mire számíthatnak az amerikai csapatok, ha bevonulnának az iraki fővárosba. Az északi Mosultól a déli Basráig kérdezgette az embereket - számol be Nicholas D. Kristof - s kiderült: 1., Szaddámban nem bíznak, többnyire gyűlölik és szeretnék ha távozna. 2., Szaddámnál is kevésbé hisznek az Egyesült Államok kormányának és nem azonosulnak Amerika céljaival. Kristof cikkéből úgy tűnik, Bagdad megtámadása hasonló hatást váltana ki a bagdadiakból, mint Belgrádé az ottaniakból.
Egy német újságírónak néhány mondat erejéig sikerült szóra bírnia chilei otthonában Margot Honeckert, Erich Honecker egykori NDK-vezető feleségét. A rövid beszélgetésekből sok újat nem tudnak meg a német televíziónézők, de az ország leggyűlöltebb asszonyaként számon tartott Margot újbóli megjelenése - október 9-én este a közszolgálati ARD műsorán - így is sokkoló lesz sok ember számára.
Austin Mitchell, a brit Munkáspárt parlamenti frakciójának tagja megváltoztatta vezetéknevét. Október 4-től, a nagy-britanniai National Seafood Week (Tengeri Ételek Nemzeti Hete) kezdetétől neve hivatalosan Austin Haddock, vagyis Tőkehal Austin.
Rudolph Giuliani (New York egykori polgármestere, a tavaly szeptemberi terrortámadás óta az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb személyisége) a napokban megjelenő könyvében leírja: a városa elleni csapás után azt kérte Bush elnöktől, hogy - ha a merénylet megszervezésével vádolt terroristavezért élve elfogják - személyesen végezhesse ki Oszama bin Ladent.
Vasárnap kezdődött Argentínában A nép jelöltje címmel az a tévés vetélkedősorozat, amelynek győztesét a tévétársaság által gründolt párt színeiben fogják indítani a jövő évi törvényhozási választásokon. Rupert Murdoch médiavállalata már tervezi az Egyesült Államok-beli változatot, amelynek kifutását 2004-re, az elnökválasztás évére időzítenék, és a producerek szerint az amerikai demokrácia tesztje lehet, mivel a győztes eséllyel indulhat majd az elnöki székért.
Aki látta Barry Levinson Amikor a farok csóválja című filmjét, valószínűleg soha nem nézi, hallgatja, olvassa többé úgy a híreket, mint azelőtt tette, mert nem lehet biztos benne: koholmányt vagy valódi hírt kap. Irak megtámadása előtt órákkal, napokkal, hetekkel egyre több tudósítás lát napvilágot a bagdadi vezetésről, Szaddám Huszeinről és arról, mit tett vagy fog tenni az iraki diktátor. E hírek közül több is helyet kaphatott volna Levinson szatírájában a manipuláció mesterfogásairól.
A november végére Nigériába tervezett Miss World verseny bojkottálásával fenyegetnek afrikai szépségkirálynők, a belga és francia versenyző pedig visszalépett. Így próbálnak nyomást gyakorolni a nigériai kormányra, hogy akadályozza meg a 30 éves Amina Lawal megkövezéséses kivégzését, amelyet egy iszlám bíróság rendelt el, mert az elvált asszony házassági kötelék nélkül szülte meg gyermekét.
Esélyeiről, vetélytársairól és az ország állapotáról kérdezte a belgrádi Nedeljni telegraf című hetilap Velimir Bata Zsivojinovics színészt, a szerbiai elnökválasztás szocialista elnökjelöltjét. A partizánfilmjeivel hallatlan népszerűségre szert tett művész a közvéleménykutatók szerint esélytelen, ő azonban biztos a győzelemben, s felhívja a figyelmet: Ronald Reagan is jó elnök volt, pedig tehetségtelenebb nála.
Közel 500 darab olyan fa él immáron 26 éve a Földön, amely kiskorában a Holdon járt. 1971-ben az Apollo 14 űrhajó egyik asztronautája személyes tárgyai között több száz magot is felvitt az űrbe; a magokat visszaérkezésük után néhány évvel ültették el. Az űrfák életútját azonban senki nem kísérte figyelemmel, egy NASA-alkalmazott azonban elhatározta, megkeresi és nyilvántartásba veszi az összeset.
Viharos körülmények között nyílt meg a Vajdaság fővárosában Ron Haviv amerikai fotóriporter kiállítása. A Vér és Méz című tárlat a horvátországi, boszniai és koszovói háború történetét beszéli el. Szerbiában azonban sokan nem fogadják el, hogy mindaz, amit látnak, megtörtént.
Az al-Kaida a World Trade Center és a Pentagon helyett eredetileg nukleáris létesítményekre küldte volna az öngyilkos merénylők által eltérített repülőgépeket, ám a támadás kiagyalói attól tartottak, így az ő kezükből is kicsúszhatna az események irányítása, ezért végül más célpontokat jelöltek ki. Ez az al-Dzsazíra nevű televízióállomás riportere által Oszama bin Laden két közeli emberével készített interjúból derül ki, amelyet az évforduló másnapján tesz közzé az arab állomás - írja a BBC.
Főleg Koszovóból érkezett, a szerbekkel együtt kollektív bűnösnek kikiáltott, fedél nélküli romák éjszakáztak kedden Belgrád központjában, megfelelő életkörülményeket és szálláshelyet követelve. A szülőföldjük után szerbiai lakhelyükről is elűzött roma családok ügyével párhuzamosan Jugoszláviában újra napirendre került a koszovói menekültek hazatelepülése; sajtóértesülések szerint szeptember 21-én több mint százezer menekült kísérel meg visszatérni a dél-szerbiai tartományba. Az akció akár újabb tragédiába is torkollhat.
Az olimpiák történetének legkegyetlenebb merénylete harminc éve, 1972. szeptember 5-én történt Münchenben. A Fekete Szeptember nevű arab terrorista csoport tizenegy izraeli sportolót mészárolt le.
A hágai nemzetközi törvényszék előtt álló Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök pártja, a Szerbiai Szocialista Párt (SZSZP) a múlt csütörtökön az ország egyik legismertebb és legünnepeltebb színészét, Velimir Bata Zsivojinovicsot választotta jelöltjéül a szeptember 29-ére kiírt szerbiai elnökválasztásra. Belgrádi elemzők szerint e döntéssel – melyet egyébként maga Milosevics nem támogatott - az SZSZP vezetése végleg kivonta pártját a való politikai életből, s visszavonhatatlanul behúzta egy maga teremtette szimbólumvilágba.
Észak-Amerikában nagy hagyományokra tekint vissza azon perek története, amelyekben enyhén szólva meglepő okokra hivatkozva követelnek kártérítést a felperesek. A legújabb példa: Caesar Barbar rendszergazda szerint az ő 125 kilogrammos súlyáért a gyorséttermek a felelősek, amiért nem szóltak, hogy az általuk forgalmazott élelmiszer hízlal. Összeállítás az amerikai jogtörténet hasonló eseteiből - és egy ráadás Ausztráliából.
Tíz évvel a függetlenség kivívása után sem sikerült megegyeznie Horvátországnak és Szlovéniának a közös határról. Az évtizedes mulasztás egyre abszurdabb helyzeteket szül: legutóbb a szlovén állampolgárságú Josko Jorast zárták a pulai börtönbe azért, mert horvát területen lévő háza fölött nem ismerte el Zágráb fennhatóságát. Joras letartóztatása után éhségsztrájkba kezdett, s mivel Pulában akadozik az ivóvíz-ellátás, ügyvédje révén arra kérte Szlovénia zágrábi nagykövetségét: biztosítson számára ivóvizet sztrájkja folytatásához.
Tömeges ujjlenyomatvétel folyik az ausztráliai Norfolk szigetén, önkéntes alapon. E furcsa módszerrel a legendás Bounty hadihajó lázadóinak leszármazottai egy gyilkost keresnek. 150 év óta először történt ilyen súlyos bűntény a szigeten.
Fujimori perui exelnököt újabban népirtással is vádolják: kormányzata állítólag több százezer indiánt akarata ellenére sterilizáltatott a 90-es években. A "családtervezési" programot támogató külföldi szervezetek úgy tudták, a beavatkozás az érintettek hozzájárulásával történt. Kérdés, hogy Japán továbbra is hajlandó-e menedéket adni a történtekért felelős politikusnak, aki most a szigetország kormányának védelmét élvezi.
Ingyen repülőjegy és állatkerti belépő, állami imanap és szimultán countryzene - csak néhány a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás évfordulójára szervezett amerikai akciók közül. A sokkot feldolgozni talán máig sem tudó amerikaiak előtt nehéz feladat áll: megtalálni a megemlékezés méltó módját. Az Egyesült Államokban mindenki - kis és nagy közösségek, vállalatok - a maga módján próbál egyrészt emléket állítani az áldozatoknak, másrészt a nemzeti büszkeségen esett csorbát - ha jelképesen is - minden létező eszközzel kiköszörülni.
