A koronavírus-járvány következtében hozott korlátozó intézkedések miatt körülbelül 40 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid és 10 százalékkal a szállópor koncentráció az elmúlt hónapban.
Olyan mikrobákat alkottak meg a fejlesztők, amelyek szobahőmérsékleten hetek, illetve sok esetben napok alatt bármilyen műanyag hulladékot, így polietilént, polipropilént és polisztirolt is lebontanak.
A szervezet az állampolgárok hiányát demonstrálta így abban a döntésben, amellyel a holland kormány a környezetszennyező nagyvállalatokat, a KLM légitársaságot vagy a Schiphol repteret segítette ki.
Most először mutattak ki budapesti csapvízben is mikroműanyagot. A víz mellett ráadásul a beltéri levegővel és az elfogyasztott élelmiszerekkel is kerül mikroműanyag a szervezetünkbe.
Ez azért nagyon jó hír, mert bebizonyosodott, hogy jóval gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogy korábban gondoltuk.
Míg sokan attól tartanak, hogy az átállás a nettó nulla kibocsátású gazdaságra munkahelyek megszűnését eredményezné, ennek éppen a fordítottja igaz.
Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése: minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban.
Az eddig gyógyíthatatlan betegségek többmilliárdos kárt okoztak az ültetvényekben. Ez veszélyezteti az élelmiszeripart is, úgy tűnik azonban, hogy a biomérnökök megtalálták a gyógymódot.
A járvány idején egy dolognak azért örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. De vigyázat! A klímaváltozás nem állt le, csak lassul. Mindenki számára világos lehet, a jelenlegi társadalmi, gazdasági állapotok hosszú távon nem fenntarthatóak. De vajon meg lehet-e őrizni, és ki lehet-e szélesíteni a klímaváltozás szempontjából kedvező eredményeket? A gazdasági kényszerszünet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Sajnos.
Egyre több ország kezdi fejleszteni a kerékpárutakat, a koronavírus-járvány miatt ugyanis a tömegközlekedésnél jóval biztonságosabb kerékpárra pattanni. Budapest sem maradt ki a sorból, a Nagykörút Üllői út és Váci út közötti szakaszán is ideiglenes sávot létesítenek a bringásoknak.
A koronavírus-járvány kitörése miatt megtorpant a világgazdaság. Kína az elsők között van, ahol ezt újraindítják, az új gazdasági infrastruktúrára vonatkozó elemek azonban nem minden esetben szolgálják a zöld célokat.
A világjárvány gyökeresen átalakítja azt, ahogyan étkezünk. Ennek természetesen egészséges és kevésbé egészséges vonatkozása is van, sőt a vendéglátás jövőjére is jelentős hatással lehet.
Megúszhattuk volna válság nélkül az átállást egy tudatosabb életmódre, állítja Köves Alexandra ökológiai közgazdász, most viszont a recesszió kényszerítheti ezt ki. Az biztos, hogy az értékek úgy értelmezést nyerhetnek, és ez sok mindent megváltoztathat.
A gilisztákkal több tonna élelmiszerhulladékot etetnek meg, hogy a bomlásból eredő metán ne kerüljön a légkörbe, majd állateledel készül belőlük.
A mai klímasztrájkra 27 ország részvételével egy 24 órás körkapcsolásos globális élő közvetítéssel készül a Fridays for Future.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Katasztrofális számokat jósolnak a kutatók: az évtized végére akár 147 millió embert is érinthetnek az áradások.
Nyugati szomszédunk jelentős lépést tett a klímasemlegesség felé: a napokban az utolsó osztrák szénerőművet is bezárták.
Leállt a fél világ, Kína felett kitisztult az ég, globálisan jelentősen lecsökkent a károsanyag-kibocsátás: a Föld napján ünnepelhetnénk, de valójában mindez meg sem kottyan a klímaváltozásnak. Mostanra pedig az is világos, hogy a környezetünk tendenciózus pusztítása hozzájárult a koronavírus-járványhoz. Ha eddig kongatták, most már verik a kutatók a vészharangot: az epidémia lehet az egyik utolsó nagy lehetőségünk.
