Műanyag palackok és nejlonzacskók helyett szájmaszkokat és latex kesztyűket mos partra idén a víz. Több üzletben és vendéglátó-helyiségben a fertőzésveszély miatt először nem engedték, hogy saját zsákba, dobozba vásároljunk. A koronavírus-járvány felforgatta azt, ahogy az egyszer használatos műanyagokra gondolunk. De búcsút mondtunk a csomagolás- és műanyagmentes életnek?
A III. kerületi önkormányzat nem támogat semmilyen környezetvédelmi szempontokkal ellentmondásban álló építkezést a sziget területén.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
A napokban jelent meg a Hajógyári-szigeten tervezett új beruházások pontos dokumentációja, amely egy kajak-kenu központ létesítésének tervét és az egész sziget árvízvédelmi célú beruházását célozza. A WWF Magyarország álláspontja szerint a beruházás nemcsak egy újabb értékes városi zöldfelület beépítése miatt káros, de a Duna erősen beszűkített árterének további csökkentése sem bölcs döntés a klímaváltozás hatásainak árnyékában.
Miután már nem hordjuk, a földbe ásva két év alatt teljesen le is bomlik a lábbeli – állítják a készítők.
A Tiszából gyűjtött hulladéknak találtak új funkciót, ezáltal pedig három partmenti település vált könnyebben elérhetővé.
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
A katasztrófáért felelős Nornickel elnöke 10 milliárd rubelre becsülte a mentés költségeit, de ennél közel 15-ször nagyobb a környezeti kár.
Műanyagmentes július ide vagy oda, a koronavírus miatt óriási mértékben nőtt az igény a kis kiszerelésű, előre csomagolt ketchupra, mustárra, majonézre és más fűszerekre.
Arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy a növények egy jelentős része képtelen lesz kicsírázni, annyira meleg lesz az elkövetkezendő ötven évben. Ha pedig nem tudnak csírázni, nem élik túl.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
Az is kiderült: hiába a védőintézkedések, ha egy tó melegszik, jobban fog algásodni.
Egy európai akciósorozat részeként követelik a környezetvédők, hogy az Európai Unió az ökológiai szempontokat tartsa szem előtt a környezetszennyező vállalatok kimentése helyett.
Arra figyelmeztet az ENSZ, hogy ijesztő mértékben termeljük a mérgező elektronikai hulladékokat, ami nemcsak a környezetre, hanem az egészségre is káros.
Júniusban rengeteg kárt okoztak Magyarországon a villámárvizek. Az aszály után a szélsőséges, heves esőzések sújtják az országot, amire jobb, ha felkészülünk.
Az állateledelként is szolgáló szója miatt ugyanis erdőket irtanak ki. Két dolog azonban megakadályozza a fenntartható és környezetbarát állateledeket készítését: az ár és a jogszabályok.
Szabó Adrienn dietetikus most megjelent könyvében azt mutatja be, hogy minden külföldi szuperélelmiszernek megvan a hazai megfelelője. Arról beszélgettünk a szakemberrel, hogy a fenntartható, egészséges és környezetbarát étkezés nem mindig fedik egymást, hogy miért vette fel a harcot a bloggerekkel és influencerekkel, és hogy miért evett – kis túlzással – egy hétig jégcsapretket.
Több száz elpusztult elefánt tetemére bukkantak az afrikai országban: az ok ismeretlen, a kormány pedig egyelőre semmilyen vizsgálatot nem rendelt el. Így viszont azt sem zárják ki, hogy az eset nem jelent veszélyt a közelben élőkre – különösen az állatról emberre terjedő koronavírus-járvány tükrében.
Múlt hétvégén GPS jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a PET Kupa szakemberei, hogy nyomon követhessék a Tisza által szállított hulladék útját.
Az IKEA felméréséből az is kiderült, hogy a magyarok szerint a magáncégek fő feladata a környezetvédelem népszerűsítése.
