Harcba szállt a Facebook az utóbbi hónapokban a klímaváltozást megkérdőjelező tartalmakkal szemben, ahhoz hasonlóan, mint ahogy tette azt a Covid–19-cel kapcsolatban, vagy az amerikai elnökválasztás folyamán terjedő mítoszok esetében – jelentette a Bloomberg. A hírügynökség összeállítása szerint a világszerte 2,8 milliárd ember által használt közösségi oldal egyre inkább kulcskérdésként kezeli a klímaügyet, de nem csak az ezt már évek óta szorgalmazó kutatók, környezetvédelmi szervezetek és amerikai képviselők nyomására, hanem azért is, mert belső felmérései is azt mutatják, hogy munkatársaik számára is fontos a kérdés.

A klímaválságot tagadó tartalmak szűrésének módját azonban sokan nem tartják hatékonynak. A Facebook ugyanis – a választásokkal kapcsolatos téves információkkal szemben – a klímaváltozással kapcsolatos hazugságokat nem tekinti küszöbön álló fenyegetésnek, hiszen egy hosszabb távú folyamatról van szó, aminek a választásokhoz képest nincs egyértelműen meghatározható végeredménye. Mivel az algoritmus, a küszöbön álló fenyegetés volta alapján dönt arról, hogy egy adott témában keletkezett félrevezető tartalmakat teljesen eltávolítsa-e az oldalról, a klímaváltozással kapcsolatos hazugságok többnyire maradnak, legfeljebb megjelölik őket vagy kevesebbek számára válik elérhetővé. Ezzel azonban nem elégedettek a klímaválság miatt aggódók.

Márpedig ez egy küszöbön álló fenyegetés, és nagyon dühít, hogy ők nem tekintik annak

– idézte a lap Naomi Oreskes tudománytörténettel foglalkozó harvardi professzort, aki szerint el kellene távolítani a hamis információt tartalmazó posztokat.

A Facebook egyik szóvivője szerint ugyanakkor a klímaváltozással kapcsolatos hamis információk csak a töredékét teszik ki az összes, az felületen terjedő hamis információnak. A jelenséget figyelő kutatók ugyanakkor jelezték, hogy a februári texasi ítéletidő idején előfordult, hogy olyan posztokat sem jelöltek meg figyelmeztetéssel, amik tévesen a szélturbinák meghibásodásainak tulajdonították az akkor államszerte tapasztalt áramkimaradásokat, miközben a tíz leginkább terjedő ilyen poszt közel 16 milliós elérést produkált.

A kutatók szerint hiába, hogy elenyésző ezeknek az aránya, a Facebook hatalmas eléréséből fakadóan így is emberek millióinak véleményét befolyásolhatják a viszonylag kevesek által terjesztett téveszmék. Az InfluenceMap 2020-as kutatása például arra jutott, hogy pár tucat, az algoritmus által átengedett, de a klímaválságot tagadó fizetett hirdetésként futó bejegyzés is elért 8 millió emberhez, ráadásul – mivel a hirdetések úgy voltak célozva: idősebb, vidéki, republikánus beállítottságú felhasználókra – az elérteknél jóval nagyobb hatást válthattak ki.

Egy Bloombergnek nyilatkozó Facebook-szóvivő azonban jelezte, hogy fellépnek az összes ilyen tartalmat promotáló oldal, csoport és felhasználó ellen, bejegyzéseiket figyelmeztető jelzéssel látják el, ha ellentmondanak a tényeknek, és csökkentik eléréseket is. A rendszeresen ilyen tartalmat osztó csoportokat ugyan nem távolítják el, de az algoritmus nem ajánlja posztjaikat – idézte a Bloomberg, amely számos több példával jelzi a kérdés fontosságát, és beszámol arról is, hogy tavaly a Facebook létrehozott egy Klímatudományi Információs Központot, amit a mérvadó kutatók által jóváhagyott tartalmaknak szenteltek, és az általuk közölt tartalmak kerülnek az olyan keresések első találatai közé, mint “globális felmelegedés” vagy “üvegházhatású gázok”. Egyes országokban, például Nagy-Britanniában már most csatolják az ide mutató linkeket a klímaváltozással kapcsolatos felhasználói bejegyzésekhez, és ezt a rendszert hamarosan további országokban is élesítik.