Még mindig éri nitrátszennyezés az uniós vizeket - figyelmeztet az Európai Bizottság a szennyezésről szóló legutóbbi, hétfőn kiadott jelentésében.

A bizottság emlékeztet, hogy a víz túlzott nitráttartalma nem csak az emberi egészségre de az ökoszisztémákra is káros: jelenléte oxigéncsökkenést és eutrofizációt (elalgásodást) idéz elő. A nitrátszennyezés évente 13–65 milliárd eurós potenciális haszonkiesést jelent a mezőgazdasági termelők számára, de plusz kiadásként jelentkezik a ivóvíztisztításnál is. A bizottság szerint a reakcióképes nitrogén kimosódásából eredő teljes környezeti költség Európában éves szinten 70–320 milliárd eurós lehet, ami sokkal több pénz, mint amennyibe azt kerülne, ha odafigyelnénk, hogy kevesebbet szennyezzünk.

Ahol sikerült megtisztítani a vizeket, ott javult az ivóvízellátás minősége és gazdagabb lett a biológiai sokféleség, ami kedvezően hatott a biodiverzitástól függő ágazatokban, mint például a halászat és idegenforgalom, de túl sok helyen túl kevés az előrelépés a bizottság szerint.

A 2016–2019 közötti időszakban a felszín alatti vizek 14,1 százalékában mért nitráttartalom még mindig túllépte az ivóvíz esetében meghatározott határértéket. A jelentésből kiderül az is, hogy

a tengervizek 81 százaléka, a parti tengervizek 31 százaléka, a folyók 36 százaléka, illetve a tavak 32 százaléka eutrofikus

(vagyis túlburjánzik benne a növényzet és az alga, ami oxigénhiánnyal és halpusztulással fenyeget). Itthon a legutóbb nyáron tapasztalhattuk ilyesmit a Balatonon:

Van még kékalgás strand a Balatonon

Míg napközben a vízre lehet feküdni rajta, éjszaka a hálózsák alatt tehet jó szolgálatot. A köztes időben hajtsuk össze ülőalkalmatosságnak, hazaérvén a nyaralásból pedig megteszi a vendég alá. Nehezen ereszti el az, akinek még nem eresztett le, végül csak az lett a veszte, hogy eljárt felette az idő.

A Bizottság határozottabb lépéseket vár az ügyben a tagállamokról, de jelezte, hogy maga is lépéseket tesz majd, hogy teljesüljön a 2030-as cél: 50 százalékkal csökkenteni a tápanyagszennyezést, vagyis a feleslegesen kiszórt (mű)trágyamennyiséget.

A bizottság szerint a tagállamok intézkedései bár javultak, de sok esetben nem elég hatékonyak a szennyezés visszaszorításához, különösen olyan területeken, ahol fokozódott a mezőgazdasági terhelés. A nitrátszennyezés kezelése során az éghajlatváltozás hatásait is jobban figyelembe kell venni.

A mezőgazdaságból származó tápanyagszennyezést tucatnyi államban találták problémásnak, Magyarország mellett Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Németország és Spanyolország esetében.

Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában is vannak olyan területek, ahol sürgősen csökkenteni kell a szennyezés mértékét - írták.

Címlapi képünkön: algásodás a Balatonon.