Ma már magától értetődő, hogy négy légzsák, ABS, menetstabilizáló, mp3-lejátszó, kanyarkövető fényszóró, defekttűrő gumi és navigációs rendszer van az autónkban. A legújabb technikák azonban ennél radikálisabb változást hoznak autózási szokásainkban.

Megelőző védelem

© Renault

A passzív biztonsági rendszerek, légzsákok kora hamarosan leáldoz. A jövő az aktív baleset-elhárításé, az autó megelőzi, kikerüli a balesetet. Az intelligens autók radarokkal és kamerákkal keresik a lehetséges veszélyhelyzetet, algoritmusokat használnak, és rögtön cselekednek, hogy megelőzzék a bajt, vagy hogy figyelmeztessék a vezetőt. A Bosch által kifejlesztett megelőző féksegéd (PBA) elektronikája felismeri a kritikus forgalmi helyzetet, és akkora féknyomást vezérel ki az egyes kerekekre, hogy megszűnjön a hézag a betét és a tárcsa között. Amikor aztán a vezető észbe kap és beletapos a fékpedálba, már értékes tizedmásodperceket nyert. A biztonságos fékezés második lépcsőfoka az ütközésveszélyre figyelmeztető rendszer (PCW). A frontális, illetve ráfutásos ütközések 60 százaléka nem következik be, ha csak fél másodperccel előbb reagál a vezető. A PCW villámgyors, enyhe fékezéssel rázza fel a sofőrt, illetve képes arra is, hogy - minden eshetőségre készen - előfeszítse a biztonsági öveket. Sorozatgyártása idén kezdődik. A harmadik fokozat a megelőző vészfék (PEB), amely radar- és videoinformációk alapján mérlegeli a kialakult helyzetet. Ha a vezető nem vagy nem megfelelően reagált a korábbi figyelmeztetésekre, és már nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlen az ütközés, akkor emberi beavatkozás nélkül azonnal, maximális hatású vészfékezést kezdeményez. Persze így is csattan az autó, de jóval kisebbet, az ütközés következményei mindkét járműben csekélyebbek lehetnek. Becslések szerint használatával átlagosan 35 százalékkal mérséklődne a halálos balesetek száma, illetve 45 százalékkal lenne kisebb az anyagi kár. A Bosch 2009-től tervezi e rendszer bevezetését.

Az éjjellátó berendezések elterjedése mellett a biztonságot szolgálja az egyes típusoknál (Mercedes, BMW, Citroen) már ma is elérhető szolgáltatás, a szélvédőre vetített kijelző (head-up display, HUD). A jövő autójának szélvédőjén minden információt megtalálhatunk a jármű közlekedésével, állapotával és helyzetével kapcsolatban, legyen szó sebességről, fogyasztásról vagy a navigációs rendszer adatairól. Sőt a mobiltelefonunk vagy a kézi számítógépünk információit is szem előtt tarthatjuk. A HUD kormányról kapcsolható, a fényerő automatikus, így a külső fényviszonyoktól függetlenül mindig jól látható. A Microsoft fejlesztői is olyan navigációs rendszeren dolgoznak, amely a szélvédőre vetítené ki az információkat. A vetítőgép egy virtuális autó képét sugározná a szélvédőre, megkönnyítve a sofőrök dolgát.

Figyelmeztet a vétlen sávelhagyásra © Citroën

Mi történik azonban, ha az információk özönében mégis elbóbiskolunk? A Citroen által kifejlesztett, vétlen sávelhagyásra figyelmeztető rendszert (AFIL) épp ezért építették be a márka autóiba. A bekapcsolt rendszer az ülésbe épített rezgő elemmel figyelmezteti a vezetőt - a sávelhagyásnak megfelelő oldalon -, hogy kormányozza vissza az autót a helyes sávba. A berendezés 80 kilométer/óra feletti sebességnél érzékeli a nem szándékos sávváltást. Csak akkor jelez, ha az autó a vezető figyelmetlensége miatt tért ki a sávból; az elektronika ezt úgy képes eldönteni, hogy figyelembe veszi a kitérés folyamatosságát, és hogy a vezető használt-e irányjelzőt. A rendszer hat infraérzékelő segítségével érzékeli a sávváltást. A diódából kilépő fénysugár az úttestre irányul, onnan pedig visszaverődik az érzékelőbe. Mivel a felfestett jelekről másként tér vissza a fény, mint a szürke aszfaltról, a rendszer könynyen eldönti, hogy az autó éppen egy útjelzésen haladt-e át. Mivel az érzékelők beállítása rendkívül finom, a berendezés nemcsak a fehér, hanem azokat a sárga, piros vagy kék terelő- és záróvonalakat is érzékeli, amelyeket Európa különböző államaiban használnak a sávok ideiglenes kijelöléséhez. A jelek felismerésének képessége további hasznos lehetőségeket rejt magában. Ha a kórházak vagy iskolák elé a megfelelő jeleket festenék fel (hasonlóakat a vonalkódokhoz), az AFIL érzékelné ezeket, és idejében figyelmeztetné a sofőrt arra, hogy csökkentse a sebességet.

© BMW

A beépített Apple iPod ma már több autómárka (Mercedes, BMW, smart, Volkswagen, Audi, Mini és Volvo) kínálatában megtalálható, de a jövőben az autónkban lesz merevlemez, USB-csatlakozó, DVD-felvevő és webkamera is. Nem beszélve a nagy sebességű internetkapcsolatról, így az időjárás, a közlekedési helyzet, de a hírek és a sportközvetítések is online érkeznek majd autónkba. Hot-spotot találunk majd minden autópálya-büfében és minden töltőállomáson. A Microsoft pedig beköltözik a kocsinkba is: a genfi autószalonon mutatják be a Fiattal közösen kifejlesztett hangvezérléses Blue&Me kommunikációs rendszert.

A belga TeleAtlas és a német GTA Geoinformatik GmbH közösen fejlesztette ki legújabb, a tereptárgyakat és főbb épületeket három dimenzióban is megjelenítő navigációs rendszerét. Az első négy kiadott 3D-s térképen többek között a Brandenburgi kapu, az Akropolisz, a berni óratorony és a barcelonai Sagrada Familia is megtalálható, a tájékozódást jelentősen megkönnyítő térbeli megjelenítésben. A TeleAtlas a közeljövőben 20 nagyváros több mint 500 nevezetességét tartalmazó térképeket dob piacra, többek között Amszterdam, Brüsszel, London, Párizs, Madrid, Prága és Varsó térképei is szerepelnek terveik között. A digitális térképek forgalmazása az év közepén indul.

Ezek az újdonságok azonban több áramot igényelnek. Egyes túlelektronizált autóknál már ma is gondot jelent az áramellátás, nem ritka, hogy pótakkumulátort is tesznek egyes kocsikba. Az autógyártók néhány éven belül várhatóan áttérnek a jelenlegi 12 voltos akkumulátorokról a 40 voltosakra. Ennek megfelelően az autók elektromos rendszerét is áttervezik.

A kártyás, kulcs nélküli ajtónyitás és motorindítás egyelőre csupán néhány autómárka (Renault, Suzuki, Toyota, Volvo, Cadillac, Infiniti) esetében képezi a felszerelés részét, de a következő három évben több tucat új autóban lesz természetes. A rendszer további fejlesztéseként bankkártyánkkal is üzembe helyezhetjük az autót, a távolabbi jövőben pedig ujjlenyomatunkkal nyithatjuk és hozhatjuk mozgásba autónkat.

Az út szélén lerobbant autónkat távszerviz segítségével javíthatjuk majd meg. A szertehálózó adatokat feldolgozó központi számítógépek szinte minden problémára tudják majd a megoldást, a balszerencsés sofőrnek csak követnie kell a rendszer online utasításait.

A Citroen nemrég olyan berendezést mutatott be a C3 City Park nevű tanulmányautóban, amely nem csupán segít, hanem - a repülőgépek robotpilótájához hasonlóan - el is végzi a rábízott műveletet. A rendszer működési elve egyszerű. Ha 25 kilométer/órás sebességnél kisebb tempóval elhajtunk két parkoló kocsi közötti hely mellett, az első és hátsó lökhárítóba épített érzékelők felmérik a szabad távolságot - azon az oldalon, ahol az irányjelző működik. Amennyiben a parkolóhely mérete megfelelő, a C3 hangjelzéssel tájékoztatja a vezetőt. Ekkor a vezető bekapcsolhatja a parkolássegítőt, s innentől kezdve egyáltalán nem kell forgatnia a volánt. A vezetőnek csupán az a dolga, hogy előre- vagy hátraguruljon, attól függően, hogy a középkonzol fölötti kijelzőn milyen irányú nyilakat lát. S bár az automatikus kormányzás hibátlanul működik, a vezető bármelyik pillanatban visszaveheti az irányítást. Ehhez elég megfognia a volánt, s az autó ismét úgy fordul, ahogyan ő irányítja. Hasonló rendszeren dolgozik a Bosch is. A várhatóan 2007-ben bevezethető készülék áráról még nincs szó, de valószínűnek tűnik, hogy már egyetlen parkolóhelyi koccanás költségének megtakarításából megvásárolható lesz.

BIRÓ CSONGOR