„Nem az a kérdés, hogy lesz-e kerozin, hanem az, hogy mennyiért”

Hogyan hatnak a válságok az utazási piacra, miként reagálnak az utasok egy bizonytalanabb helyzetre, és milyen úti célokat, utazási formákat preferálnak ma a magyarok? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Molnár Judittal, az OTP Travel ügyvezetőjével, aki az interjúban arra is kitért, hogyan alakult át az utazási irodák szerepe, és miért értékelődik fel újra a biztonság és a szakértői szervezés. Az egymást követő krízisek ellenére az utazási kedv nem csökkent, inkább új szempontok, elsősorban a biztonság és a kiszámíthatóság kerültek előtérbe.








Egyre súlyosabb a magyar nyugdíjasok relatív elszegényedése

Az új kormány sávos nyugdíjemelési tervezete, illetve a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése érdemileg növelné a nyugdíjakat a legszegényebbek körében, azonban ezzel együtt súlyos terheket róna a már egyébként is kihívásokkal küzdő költségvetésre a GKI Gazdaságkutató elemzése szerint.







A digitális fizetés már nem tranzakció, hanem gazdasági infrastruktúra

A digitalizáció ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a gazdaság működését meghatározó alapinfrastruktúra. A pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus fizetések, a mobilalkalmazások, a digitális azonosítás és az adatvezérelt platformok egyre szorosabban kapcsolódnak össze, és új működési logikát hoznak létre a gazdaságban – erről beszélt Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Szerinte a digitális fizetés ma már nem pusztán arról szól, hogy készpénz helyett elektronikusan fizetünk. Egyre inkább beépül a mindennapi szolgáltatásokba: a mobilitásba, a közszolgáltatásokba, az ügyfélélménybe, az azonosításba és az adatvezérelt digitális platformok működésébe. Magyarország jó alapokról indul, de a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a hazai és európai szereplők képesek lesznek-e olyan digitális szolgáltatási minőséget nyújtani, amelyet a felhasználók ma már a globális platformoktól megszoktak.