Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A befektetési igazgató elmondta, hogy a várhatóan 2009 második félévében nyitó budapesti iroda feladata, hogy kínai befektetéseket vonzzon Magyarországra. Az ITD Hungary közlése szerint a kínai befektetésekért jelenleg erős a verseny a közép-kelet-európai régióban, de a konkurensekhez képest előnyt jelent Magyarország számára a központi földrajzi elhelyezkedés, a kelet- és nyugat-európai piacok megközelíthetősége, a közvetlen Budapest-Peking repülőjárat, valamint a képzett munkaerő. A budapesti iroda nyitását indokolja továbbá, hogy a régióban csak Magyarországon van jelen a Bank of China, valamint a környező országokkal összehasonlítva, Magyarországon él a legnagyobb kínai közösség.
A CIPA a kínai kereskedelmi minisztérium háttérintézményeként működő befektetési ügynökség, fő feladata a kínai tőkebefektetések ösztönzése és a külföldi tőke Kínába vonzása.
„A CIPA budapesti irodájának megnyitása, a várhatóan hazánkban megvalósuló, 2000-3000 munkahelyet teremtő kínai beruházások, valamint a múlt héten sikeresen lezajlott China High Tech Fair konferencia mind-mind arra utalnak, hogy Kína regionális elosztó, gyártó és logisztikai központként tekint Magyarországra” – összegezte az elmúlt időszak kínai tárgyalásainak tapasztalatait Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója.
Magyarországon eddig mintegy 600-800 millió dollár értékben fektettek be kínai társaságok informatika, információs és kommunikációs technológia (ICT), elektronika, telekommunikáció és kutatás-fejlesztés területen. Jelenleg ötezer kínai cég működik Magyarországon, ebből tucatnyi jelentős, nemzetközi vállalat.
Az ITD Hungary közlése szerint 20-30 magyar cég van jelen Kínában, amelyek összesen eddig mintegy 100-200 millió amerikai dollár értékben fektettek be környezetvédelmi technológiákra, szennyvíztisztításra, termálvíz technológiákra, tejipari technológiára koncentrálva, de megtalálható az építőanyag-gyártás, az aktív szén előállítás és az ipari park létrehozás is.
A magyar cégek a hazai és európai piacok beszűkülését felismerve egyre nyitottabbak a kínai export iránt, különösen igaz ez a technológia exportra, a tudásintenzív ágazatokra. A közelmúltban kezdődött gazdasági válság csak erősített ezeken a tendenciákon. Az ITD Hungary által 2005-ben Shenzenben létrehozott Hi-Tech Központ is a magyar kis- és középvállalkozások kínai piacra jutását támogatja.
