EIU: Budapest, London és New York között a legjobban élhető városok listáján

2010. február 11., csütörtök, 06:49 • Utolsó frissítés: 2010. február 11., csütörtök, 07:40
Szerző:


Címkék: ; ; ; ;

Budapesten majdnem olyan jók a mindennapi élet általános feltételei, mint Londonban, és valamivel jobbak, mint New Yorkban – ez derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU), vezető londoni gazdaságelemző ház friss összeállításából, amely szerint a kanadai Vancouver nyújtja a legjobb városi életkörülményeket a világon.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki elemző és előrejelző intézete által rendszeresen elkészített, az idén is 140 nagyvárost tartalmazó életminőségi lista öt átfogó kategóriában – stabilitás, egészségügyi ellátás, oktatás, kultúra és környezet, valamint infrastruktúra –, összesen harminc mennyiségi és minőségi ismérv alapján számszerű indexet ad meg a vizsgált városok "élhetőségére".

Az 1-es osztályzat "elviselhetetlen", a 100-as "ideális" életkörülményeket jelöl. A 80 pontnál jobb osztályzatú városokban az EIU szerint alig jelentkeznek "életszínvonalbeli kihívások", az 50 alatti pontszámok ugyanakkor "a legtöbb vonatkozásban igencsak szűkös" életfeltételeket jeleznek.

A ház az általa alkalmazott kritériumok alapján a kelet-európai térségben Budapestet találta a leginkább élhetőnek; a magyar főváros a 140-es listán – 88,2 ponttal – az 55. helyre került, ugyanoda, ahol az előző, tavaly júniusban közölt listán is volt. Budapest után a térségből Prága következik, amely szintén megőrizte tavalyi értékelését: 84,0 ponttal a 60. helyen áll. Varsó 78,2 pontja a 71. helyhez volt elégséges. A kelet-európai EU-térségben Szófiáé a leggyengébb helyezés: a bolgár főváros 70,5 ponttal a 88. helyre került. Budapestet az idei EIU-listán közvetlenül London előzi meg, és New York követi, 88,4, illetve 86,6 ponttal.

 

Vancouver. A legélhetőbb város

Fotó:

A magyar főváros "élhetőségi" kritériumai közül az oktatási feltételeket kiemelkedőnek találták az EIU elemzői; ez a kategória a maximális 100 pontot kapta. A kultúra és környezet kategória 90, az egészségügyi ellátás 91,7 pontos lett, az infrastruktúra általános állapotát azonban csak 80,4 pontra, a stabilitást pedig 85 pontra értékelték az idei lista összeállítói.

Az élvonalat kanadai, európai és ausztrál nagyvárosok alkotják. Az idei élhetőségi lista első helyezettje változatlanul a kanadai Vancouver, 98,0 ponttal, utána Bécs (97,9), az ausztráliai Melbourne (97,5), a kanadai Toronto (97,2), majd a szintén kanadai Calgary (96,6) következik.

Az első tízes mezőnybe négy ausztráliai – Melbourne, Sydney, Perth, Adelaide –, három kanadai – Vancouver, Toronto, Calgary -, két európai – Bécs, Helsinki – és egy új-zélandi város – Auckland – került. A legélhetőbb amerikai város az EIU felmérése szerint a 92,3 ponttal 29. helyre sorolt Pittsburgh.

Az EIU londoni elemzői által összeállított rangsort – csakúgy, mint tavaly – a zimbabwei Harare zárja, 37,5 ponttal a 140. helyen, eggyel felette a bangladesi Dakka áll, 38,7 ponttal, holtversenyben Algírral.

Általánosságban Nyugat-Európa és Észak-Amerika városai nyújtják a legjobb életfeltételeket; az előbbiek pontátlaga a megszerezhető 100-ból 92,1, az utóbbiaké 91,5. A világátlag 76,0, Kelet-Európa átlaga 72,1 pont.

Az EIU kiemeli az idei két legnagyobb nemzetközi sporteseménye, a vancouveri téli olimpia és a dél-afrikai labdarúgó világbajnokság helyszínei közötti kirívó különbséget, felidézve, hogy a kanadai nagyváros a listavezető, a dél-afrikai Johannesburgnak ugyanakkor a 92. hely jutott. A ház szerint Dél-Afrikával kapcsolatban elsősorban biztonsági aggályok merülnek fel, tekintettel az erőszakos bűncselekmények nagy számára.

13 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2010. február 14., 12:52 Ferenc

Foglalkoztatási megkülönböztetés

Egyre népszerűbbé válnak a most még nem jelentős mértékben, de igen elterjedőben
a nyugdíjasok foglalkoztatása. Ezzel talán nem is lenne baj, csakhogy olyan nyugdíjasok jelennek meg a munkaerő piacon, akiknek nyugdíjuk eléri a megélhetési szintet. Százhúsz – százötvenezer forintot elérő összegű nyugdíjuk mellett, elveszik az olyan társaiktól a lehetőséget, akik éppen nyugdíj előtt állnak s nincs munkalehetőségük, vagy ők is nyugdíjasok és valóban kicsi a nyugdíjuk, vagy minimál a nyugdíjuk. Ezek az előző rendszer magasabb pozíciókból lenyugdíjazott, és magasabb nyugdíj kategóriába sorolt emberek.
Mindez adódóan, az akkor társadalmi fölényből megszerzett vagyoni előnynek, a még most is a magasabb életszintvonalú berendezkedés fenntartásának érdekében teszik. A kedvtelésből dolgozó nyugdíjasok, csupán a megszokott tőkefelhalmozás érdekében dolgoznak. Mind ezt a demokrácia, a társadalmi jog egyenlőségével magyarázzák. Talán ezzel sem lenne baj.
Csak hogy hiányzik ezekből az emberekből a szociális érzékenység, a megértés és a szolidaritás szerényebb jövedelmű társaikkal, vagy a család fenntartókkal szemben. Ráadásul egy részük, a fekete gazdaságban tevékenykednek. Van példa….
Ezért a rendszer változás nem az igazi. Addig, amíg a demokratának mondott áll kapitalista a régi berendezkedésű embereket támogatja, alkalmazza, addig nincs érdembeli változás. Ez az állami munkaadókra is érvényes. Mert bizonyíthatóan „kiadja” kiadta részükre a kis kék könyvet, amivel hivatalosan dolgozhatnak „fedezve vannak”. A munkáltató cég, főleg a magánszektorban ugyan abban a cipőben jár. Régen protekcionizmusnak nevezett pátyolgatás, átcsapott ajánlati foglalkoztatásba.
A magyarázatot egy rosszul megalkotott törvény alapján palástolják. Minden foglalkoztatást olyan iskolai végzettséghez kötnek, ami éppen nincs a jelentkező személynek, bár gyakorlata biztos és felkészültsége esetleg magasabb a foglalkoztatni kívánt személlyel szemben, aki éppen barát vagy rokon. De ha már vad idegen a személy és esetleg rendelkezik az adott iskolai végzettséggel, akkor olyan bérrel illetik meg, ami nem a munkavégzéssel arányos besorolás.

Most képzeljünk el egy 57-58 éves embert aki lassan nyugdíj előtt áll. De már az 54 év felettiekre is már érvényes, aki munkanélkülivé válik. Kitűnő, megbecsült szakember volt mostanáig. A cég tönkrement, munkanélkülivé válik. Szeretne elhelyezkedni. Önéletrajzában egy momentum hiányzik: „érettségi!”. Elmenne más nem szakmunkára, „érettségi?”. Elvégezze az érettségit, minek?, - de ha már elvégezte a következő a választ kapja „ Sajnos mi hosszú távra gondolkodunk, ezért 30-35 évnél nem idősebbekre gondoltunk.!” Vagy: Milyen nyelven beszél? Igaz, zárt körben egy irodában dolgozna, magyar emberek a kollegák vagy a kliensek, de…. Már az indok meg van, „Sajnáljuk!”.
Miért döglődik a magyar gazdaság? Ja, csak a kormány! „Igaz rossz törvényt alkotnak.”

Ki érti ezt?

2010. február 14., 11:04 Ferenc

Mi magunk is fékezzük a gazdaságot.

Nem csak a politikában, hanem a magánszférában is rásegítünk a gazdaság fékezésére.
Példaként említeném, leginkább a kisvállalkozások és vállalkozók között. Ugyan is a meglévő és idáig működő kisvállalkozások beszállítóinak megdrágulásával, a kereslet csökkenésével, és az energia emelkedésével, az általuk megtermelt értékek árrés csökkentésével sem tudták rentábilissá tenni üzleteiket. Jövedelmük olyannyira lecsökkent, hogy vállalkozásaik szinte veszteséggel működnek. Ennek a folyamatnak főbb oka, rendszerint maga az üzlet, bérleti díjának kitermelése. Az idáig fizetett bérleti díjak a gazdasági válság beérkezéséig elviselhetők voltak. A gazdasági válság megjelenésével a megemelt energia árak mellett a bérleti díjat is általában emelték a tulajdonosok, a saját gazdasági szférájuk fenntartása érdekében. Ezzel eleve szűkült a vállalkozók árrése. Csak ott nem érvényesült az emelés ahol éppen nem volt bérlő. Ott vagy alacsonyabbra sikeredett a bérleti összeg megkötése, különben nem kelt el a bérlemény, vagy kis idő múlva távozásra kényszerült a bérlő, mert nem tudta kitermelni a költségeket sem. Itt volt az a pont ahol a bérlő bérleti jog eladásával próbálja visszaszerezni valós vagy vélt veszteségeit. Lehet, hogy az új vállalkozó felkészültsége olyan lenne, hogy a bérleti díj ellenére ki tudná termelni maga kis hasznát, de a bérleti jog megtérülésének összege, nem éri meg mert vagy veszteségbe sodorja túl hosszú a megtérülés, vagy egyáltalán negatív lesz a mérleg. Nem is beszélve arról, hogy a bérleti jog után nem igen adóznak a lelépő bérlők. Általában a berendezés áraként tüntetik fel, bár most már nem igen titkolják lelépési díjként.
Az energia költségek kitermelése, még nem is annyira befolyásoló tényező, mert az energia kitermelése szinte egyenes arányban van a termelés emelkedő, illetve, csökkenő folyamatának.
Viszont a magas bérleti díj kitermelésével járó energiaköltség emelkedés egy olyan árrést generálhat aminek, a kitermelt vállalkozói termékre már nincs fizetői kereslet, vagy maguk a vállalkozók nem tudnak megélni. A bérleti díj nem egy lineáris költség, azt akkor is ki kell fizetni, ha nincs bevétel. Ezért a termelés nem állhat meg.
Ezt tetézi még az-az eset, amikor a kisvállalkozásokat eladják. Eladják a bérleti jogot.
Ez az, ami még sajnos Magyarországon nincs szabályozva, és rásegít a gazdasági fékre, legalább is a kisvállalkozásokat megfojtja és „a multi cégek felé hajtja a vásárlói keresletet”.
Ugyan is nekik a bérleti jog megvételének összegét is meg kell termelniük a bérleti díj mellett.
A megtérülési időt a mai gazdasági helyzetben nem igen lehet megítélni. Szinte nincs is esély, mert a magas bérleti jog összege, s annak kamat vonzatát elosztva, sokszor szinte a visszatérülésért és a bérleti díj kitermeléséért dolgoznak. Erre rájönnek még a költségek is: adó, energia, maga az árú amiből működtetik a vállalkozást, s egyéb apróságok. Ezeken felüli bevétel nyereség az, ami jut a megélhetéséhez.
Kettő rossz is származhat belőle. Egy: megszűnnek a kisvállalkozások, munkanélkülivé válnak a vállalkozók, kiesnek adózók, újra az államnak kell eltartani őket, - vagy, adócsalóvá válnak a vállalkozás fenntartásának érdekében, ami szintén nem jó.

A bérleti díjaknak reális kialakításával, igen sok vállalkozás menekülne meg. (van javaslat ).
A bérleti jog eladását viszont szigorú törvényes ellenőrzés alá kellene tenni.( van javaslat).
Törvényfüggő….

2010. február 12., 17:51 Ferenc

Mi magunk is fékezzük a gazdaságot.

Nem csak a politikában, hanem a magánszférában is rásegítünk a gazdaság fékezésére.
Példaként említeném, leginkább a kisvállalkozások és vállalkozók között. Ugyan is a meglévő és idáig működő kisvállalkozások beszállítóinak megdrágulásával, a kereslet csökkenésével, és az energia emelkedésével, az általuk megtermelt értékek árrés csökkentésével sem tudták rentábilissá tenni üzleteiket. Jövedelmük olyannyira lecsökkent, hogy vállalkozásaik szinte veszteséggel működnek. Ennek a folyamatnak főbb oka, rendszerint maga az üzlet, bérleti díjának kitermelése. Az idáig fizetett bérleti díjak a gazdasági válság beérkezéséig elviselhetők voltak. A gazdasági válság megjelenésével a megemelt energia árak mellett a bérleti díjat is általában emelték a tulajdonosok, a saját gazdasági szférájuk fenntartása érdekében. Ezzel eleve szűkült a vállalkozók árrése. Csak ott nem érvényesült az emelés ahol éppen nem volt bérlő. Ott vagy alacsonyabbra sikeredett a bérleti összeg megkötése, különben nem kelt el a bérlemény, vagy kis idő múlva távozásra kényszerült a bérlő, mert nem tudta kitermelni a költségeket sem. Itt volt az a pont ahol a bérlő bérleti jog eladásával próbálja visszaszerezni valós vagy vélt veszteségeit. Lehet, hogy az új vállalkozó felkészültsége olyan lenne, hogy a bérleti díj ellenére ki tudná termelni maga kis hasznát, de a bérleti jog megtérülésének összege, nem éri meg mert vagy veszteségbe sodorja túl hosszú a megtérülés, vagy egyáltalán negatív lesz a mérleg. Nem is beszélve arról, hogy a bérleti jog után nem igen adóznak a lelépő bérlők. Általában a berendezés áraként tüntetik fel, bár most már nem igen titkolják lelépési díjként.
Az energia költségek kitermelése, még nem is annyira befolyásoló tényező, mert az energia kitermelése szinte egyenes arányban van a termelés emelkedő, illetve, csökkenő folyamatának.
Viszont a magas bérleti díj kitermelésével járó energiaköltség emelkedés egy olyan árrést generálhat aminek, a kitermelt vállalkozói termékre már nincs fizetői kereslet, vagy maguk a vállalkozók nem tudnak megélni. A bérleti díj nem egy lineáris költség, azt akkor is ki kell fizetni, ha nincs bevétel. Ezért a termelés nem állhat meg.
Ezt tetézi még az-az eset, amikor a kisvállalkozásokat eladják. Eladják a bérleti jogot.
Ez az, ami még sajnos Magyarországon nincs szabályozva, és rásegít a gazdasági fékre, legalább is a kisvállalkozásokat megfojtja és „a multi cégek felé hajtja a vásárlói keresletet”.
Ugyan is nekik a bérleti jog megvételének összegét is meg kell termelniük a bérleti díj mellett.
A megtérülési időt a mai gazdasági helyzetben nem igen lehet megítélni. Szinte nincs is esély, mert a magas bérleti jog összege, s annak kamat vonzatát elosztva, sokszor szinte a visszatérülésért és a bérleti díj kitermeléséért dolgoznak. Erre rájönnek még a költségek is: adó, energia, maga az árú amiből működtetik a vállalkozást, s egyéb apróságok. Ezeken felüli bevétel nyereség az, ami jut a megélhetéséhez.
Kettő rossz is származhat belőle. Egy: megszűnnek a kisvállalkozások, munkanélkülivé válnak a vállalkozók, kiesnek adózók, újra az államnak kell eltartani őket, - vagy, adócsalóvá válnak a vállalkozás fenntartásának érdekében, ami szintén nem jó.

A bérleti díjaknak reális kialakításával, igen sok vállalkozás menekülne meg. (van javaslat ).
A bérleti jog eladását viszont szigorú törvényes ellenőrzés alá kellene tenni.( van javaslat).
Törvényfüggő….

2010. február 12., 09:19 Tapasztalt

Sydney Guy:

Auszráliában hány évig állomásoztak szovjet csapatok, az ottani farmereket összerugdosták komcsi pribékek, hogy belépjenek a TSZ be?
Had komcsizzanak már itt az emberek egy kicsit, ez is a boldogabb jövö elérésének egy része - sok büdös komcsi ugyanis még indig itt rontja az életminöséget!

2010. február 12., 02:13 Sydney guy

Az a legnagyobb baj magyarorszaggal, hogy mindenki csak sirankozik, panaszkodik es nem tud semminke sem orulni. En az utobbi 15 evben 8 varosban eltem (Budapest, Becs, Parizs, Washingon D.C., Sydney stb.) Becs elokelo helyen nem csodalkozom, nagyon szep rendezett es kulturalt varos, de szerintem Budapest nincs sokkal mogotte.
Budapest egy gyonyoru varos, csak sokak nem latjak a szep oldalat csak a rosszat. Van egy mukodo tomegkozlekedes, megfelelo oktatas. Kultara es szorakozas tekinteteben is elso osztalyu. Az egeszegugy mondjuk gaz.
Mindehol vannak problemak. Pl. Sydney a 7. a rangsorban, de megmodnom oszinten nem tudom, hogy hogyan kerult oda.
Ha nem lenne jo klimaja es gyonyoru tengerpartja, bizos nem itt laknek. Rettentoen gyengen tervezett varos. Mivel gyenge tomegkozlekes, mindenki kocsival jar. Gyakorlatilag szinte nincs egy olyan pont a varosban ahol ne kellene kocsikat kerulgetni. Az egesz 4.5 felmillio varosnak egy 100m-es setalo utcaja van, ahol mellesleg egy darab etterem nincs. Az egesz varos az autokra es nem az emberekre koncentral. A lakashelyzet is nevetseges, rengeteg gyengen tervezett es kivitelezett lakas/haz van amelyek rettentoen tulertekeltek. En pl. joval tobbet keresek mint az atlag, de szinte eselyem sincs, hogy vegyek itt egy hazat magamnak.
Mas infrastruktura mint pl. az internet nevetsegesen draga lassu es letoltes limitalt (adsl 200MB/ho $30 2 eves szerzodessel, de $50 mar kaphatsz 15GB), legtobb helyen meg mindig gagyi fa oszlopokon fut az aram.
Kultura /szorakozas szempontjabol szerintem Budapest very Sydneyt. Nagyon eros pub kultura van ami rengeteg eroszakot produkal. Tudom, hogy sok magyar nem tartja biztonsagosnak Budapestet, de szerintem nem sok varos van ahol sokkal kevesebb az eroszak (mondjuk talan Becs).
Melbourne viszont nem rosz, csak kar hogy az ido gaz.
A legnagyobb kulbseg nem a varosokban lattam, hanem az emberek hozzaallasan.
Magyaroknak vegre tul kellene lepnie a sirankozason es jovore koncentralnia es annak urulni ami van nem pedig meg mindig komunistazassal, Trianonnal, zaszlolengetessel stb. foglakoznia.

További 8 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


EIU: Budapest, London és New York között a legjobban élhető városok listáján




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
HIRDETÉS
összes részvény árfolyama »
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X