Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A londoni gazdasági napilap internetes kiadásának felzárkózó piaci blogrovatában Kester Eddy tudósító kiemelte, hogy - miután Magyarország az előző években Közép-Európa "rosszgyereke" volt - a magyar adósságpiac figyelemreméltó hat hónapon van túl: a külföldi befektetők, észlelve a kormány elkötelezettségét a kiadáscsökkentés és az adósság megfékezése mellett, öntötték a pénzt a helyi kötvényekbe, amelyekből most már rekordmennyiséget, 3600 milliárd forintnyit tartanak, ami a teljes állománynak több mint a harmada.
A lap idézi Horváth Istvánt, az UniCredit Bank budapesti makroelemzőjét, aki mindezt "kiemelkedő teljesítménynek" nevezi. Márpedig ez - véli a szerző - a korábbi befektetői aggodalmakkal összevetve tényleges megbékélés Orbán Viktor, az "energikus", Magyarországot önnön deklarációi szerint mindenek elé helyező miniszterelnök és a piac között. A szerző azonban felteszi a kérdést, hogy ez tartós maradhat-e. Megfigyelők szerint eddig minden nagyszerű, ám a leglátványosabb gyakorlati mozzanat - a kötelező magánnyugdíj-alapok államosítása, annak érdekében, hogy az államadósság-ráta a hazai össztermék 80 százalékánál valamivel magasabb szintről 76-77 százalékra csökkenjen - egyszeri intézkedés, amivel a kormány csak levegővételnyi mozgásteret vásárolt magának.
Alapvetőbb jelentőségű a "hazafias ruházatba öltöztetett" Széll Kálmán-terv [az eredeti szövegben a "Széll Kálmán hazafias ruhájába öltöztetett megszorítócsomag" ("an austerity package dressed up in the patriotic clothes of Kalman Szell") - a szerk.], amely a kormányzati kiadások csökkentésére és a gazdasági növekedés gyorsítására helyezi a hangsúlyt. A célok "csodálatra méltók", ám Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank budapesti makroelemzője szerint egyben "nagyon ambiciózusak" is. A Raiffeisen szakértője az idei gazdasági növekedést a 3,1 százalékos "konzervatív" kormányzati becsléssel szemben 2,5 százalékra teszi, jóllehet a jövő évi növekedésre adott 3 százalékos előrejelzése már megfelel a kormány alacsonyabb forgatókönyvének - áll a Financial Times blogrovatának írásában.
A szerző szerint a kormány - azon igyekezetében, hogy visszaszorítsa a gyakran kétes egészségügyi okokra alapuló, illetve a rendőrök, a büntetésvégrehajtási dolgozók és a tűzoltók esetében eddig szokásosnak számító korai nyugdíjazásokat - "felzaklatott több, korábban engedelmes szakszervezetet is" - áll az MTI hírében, ám kimaradt a folytatás, amely szerint miután baloldali vezetők azzal vádolták Orbánt, hogy mindezeket az intézkedéseket az egyeztetési procedúra semmibe vételével erőlteti keresztül, országszerte tüntetésekre került sor júniusban. Jóllehet a kormány eltökéltsége a jelek szerint nem ingott meg, a lezajlott tiltakozó megmozdulások "óhatatlanul" aggodalmakat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a terveket esetleg "felvizezik" - áll a Financial Times írásában.
A befektetők mindazonáltal a jelek szerint egyelőre bíznak abban, hogy a kormány jórészt teljesíti ígéreteit, és - mondta Horváth István - a hangulatot az is erősítette, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő negatívról stabilra változtatta a magyar adósosztályzatok kilátását, Kína pedig magyar adósságpapírok vásárlására tett ígéretet a múlt hónapban. Horváth szerint a kormány legalábbis részben teljesíteni tudja gazdasági programját, ám a kulcs az lesz, hogyan haladnak a szerkezeti reformok - zárul a blogbejegyzés.
