Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A miniszter kétnapos hivatalos németországi látogatásának tapasztalatait magyar újságíróknak összegezve elmondta: Németországban elismerik Magyarország sikeres államháztartási konszolidációját, a politikai vezetés támogatja a magyar gazdaságpolitikát, a Magyarországon jelen lévő német cégek döntő többsége pedig továbbra is szeretne beruházni az országban.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásáról szólva arról számolt be, hogy Németország a tervezett euróövezeti bankfelügyeleti rendszert illetően és a kohéziós alapok ügyében is támogatja a hátrányos megkülönböztetést elutasító magyar álláspontot. Magyarország pedig támogat minden német törekvést, amely "az egyenlő bánásmódot célozza az euróövezeten belüli és kívüli, régi és új, kicsi és nagy" uniós tagországok viszonyában.
A német pénzügyminiszter "elismeréssel nyugtázta", hogy Magyarország a huszonhetek mezőnyében az utolsó helyek egyikéről feltört az első harmadba az államadósság, a deficit és a folyó fizetési mérleg alakulását tekintve - mondta Matolcsy György.
A német pénzügyminisztérium sajtóosztályán az MTI-vel közölték: a tárcavezető és a magyar nemzetgazdasági miniszter tárgyalása munkamegbeszélés volt, amelynek tartalmáról nem adnak tájékoztatást.
Matolcsy György kedden Stuttgartban befektetés-ösztönzési fórumon vett részt. Szerdán Berlinben a német pénzügyminiszter mellett gazdasági érdekképviseletek képviselőivel is tárgyalt. Sajtótájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy a találkozókon szóba került-e a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő előző heti, a magyar adósosztályzatot rontó döntése, azt mondta: nem esett szó az ügyről, mert "komoly emberek nem foglalkoznak komolytalan leminősítésekkel".
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország a következő hétéves uniós költségvetési periódusban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, döntően "újraiparosításra", a termelő ágazatok fejlesztésére fordítja. Ebben a fejlesztési programban "első helyen a német, ezen belül pedig a dél-német befektetőkre számítunk" - mondta Matolcsy György.
Hozzátette: a magyarországi gazdasági környezettel kapcsolatos német aggodalmak "jelentős többsége szertefoszlott". A befektetők körében például "osztatlan örömöt váltott ki", hogy az adórendszer átalakítása befejeződött.
"Vannak vitáink továbbra is néhány nagy céggel, de a Magyarországon érdekelt német vállalatok döntő többsége szeretne további beruházásokat végrehajtani" - mondta a miniszter. A beruházások elérhetik a "fehér foltokat" is, vagyis azokat a területeket, ahol még nem jelentek meg jelentős számban német cégek. Ilyen például az Alföld és a Dunántúl déli része - fejtette ki.
A német ipar és a közép-európai térség "nagyon gyorsan integrálódik", így a következő 10-15 évben a német beruházások "második, harmadik hullámára" lehet számítani. Magyarországra így kétszer-háromszor több német működő tőke érkezhet, mint az előző 20-22 évben. Az óriáscégek után pedig mind nagyobb számban jelenhetnek meg közepes és kisméretű német vállalkozások. A fő cél az, hogy "minden magyar kis- és középvállalatot valamilyen módon összekössünk kreatív és az exportban jó eredményeket elérő német középvállalatokkal" - mondta Matolcsy György.
