Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az előzetes tervek szerint szeptemberben jelentek volna meg a magyarországi átfogó szegénységi és kirekesztési statisztikáknak, de a Központi Statisztikai Hivatal elhalasztotta az elemzés kiadását. Az adatok elméletileg rendelkezésre állnak – hiszen az Eurostat már előzetesen közölte, hogy 3,3 millióan élnek szegénységben és társadalmi kirekesztésben Magyarországon –, mégis várni kell arra, hogy átfogó képet kapjunk a helyzetről.
A Világgazdaság azonban úgy tudja, hogy a KSH-nál takarékoskodnak, vagyis hivatalosan "emberi erőforrás hatékonyság és költségtakarékosság" miatt nem adta ki egyelőre a statisztikai hivatal a "laekeni indikátorok" című elemzését. Több elemzés helyett várhatóan novemberben adja ki átfogó értékelését a hivatal többek közt a szegénységről, a fogyasztásról és az életszínvonalról.
Azt ugyanakkor már tudni lehet, hogy az Eurostat előzetes adatai szerint egy év alatt, 2013-ra 100 ezerrel nőtt a szegénységben és kirekesztésben élők száma, és a magyarok harmadának havi 65 ezer forintja sincs. A világgazdasági válság kitörése óta, vagyis az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt a szegénység Magyarországon. A válság kitörésekor még "csak"2,8 millióan éltek szegénységben. A legtöbb régiós országban csökkent, vagy stagnált a szegények száma az elmúlt években. Magyarországban az emberek 33, Lengyelországban 26, Csehországban pedig 14,6 százalék számít szegénynek tavaly. Szlovákiában is 20 százalék alatt van az arányuk.
