Mindenki, még kormányzati emberek is vakarják a fejüket, hogy mi lehet az a 169 milliárd forint, amit betervezett a kabinet jövőre állami vagyongazdálkodásból. Az eszelős terv a hvg.hu értesülése szerint az volt, hogy eladják, majd nyomban vissza is bérlik a minisztériumok, kormányhivatalok, háttérintézmények épületeit. Időközben kiderült azonban, hogy az osztrákok eljátszották már ezt a trükköt, az EU akkor sem ette meg, és most sem fogja. Megy az agyalás. Egy hét múlva jön a költségvetés legfontosabb szavazása.

Durván egy hét múlva a parlament kijelöli a jövő évi költségvetés sarokpontjait, megejtik a legfontosabb szavazást, mellyel rögzítik, miből mennyi bevételt várnak az emberektől és a cégektől, és mennyit költhet a kormány 2015-ben. (Utána, két hét múlva már csak minisztériumokon belüli átcsoportosításra, pénz ide-oda pakolására nyílik mód házon belül.) Ehhez képest máig sem tudjuk, mit is takar az a 169 milliárd forint, amelyre a kormány számít jövőre állami vagyon értékesítése vagy hasznosítása révén.

Tanakodás

Sok mindenkinek szemet szúrt a három hete benyújtott jövő évi büdzsétervben, hogy van az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek között egy titokzatos tétel. Az egyéb bevételek soron látunk 169 milliárd forintot, amelynek alapját "az állami ingatlanvagyon és ingóságok, valamint a vagyoni értékű jogok határozzák meg". Mindösszesen ennyit árul el a kormány a törvényjavaslat indoklásában. Valójában azonban rejtegeti lapjait.

Valami olyasmi bevételnek kell lennie ennek, és ezt a napokban a költségvetésért felelős államtitkár is megerősítette, amit a kabinet az uniós módszertan szerint készített egyenlegben is feltüntethet. Amire sokan gyanakodnak, hogy például elad valamennyit a Mol-részvényhányadából, vagy a Rábát kiárusítja, esetleg máris túlad az idén megvett MKB Bankon, az nem jöhet szóba. Ezek ugyanis részvényértékesítések, azokat pedig a statisztikai szabályok szerint nem lehet bevételként elkönyvelni az uniós metódus alapján. Tehát valami nagy klasszikus, részvényeladásos privatizáció kizárva.

Amúgy is van a 169 milliárd forinton kívül egy csaknem 28 milliárdos értékesítési és 40 milliárdos hasznosítási bevétel betervezve az állami vagyongazdálkodásnál. A szén-dioxid-kvóták értékesítéséből, ingatlanok (a Fradi-stadion értékesíthető telekrészének és honvédségi ingatlanoknak) eladásából is remélnek milliárdokat, de várnak osztalékot a Szerencsejáték Zrt.-től és a Moltól is. Idén a 100 milliárd forintot jócskán túllépte a mobilfrekvenciákért kért pénz, jövőre nem lesz érdemi összeget megmozgató árverés. Akkor meg mi lehet a 169 milliárd forint tárgya?

A költségvetést szétcincáló Költségvetési Tanács (KT), valamint két, a KT-nak számításokat készítő szervezet, a jegybank és az Állami Számvevőszék is a legkockázatosabb tételek közé sorolta a 169 milliárdos sort, rámutatva, hogy semmi konkrétumot nem tartalmaz a büdzsé arra vonatkozóan, miként lesz meg ez a pénz. Hiába is kérdeztek rá erre az elmúlt hetekben többen is, a Nemzetgazdasági Minisztérium és annak tisztviselői mindig kitérő választ adtak, amiből az volt leszűrhető, nem igazán rejtegetik a megoldást, hanem keresik. (Pár napja a költségvetési sajtótájékoztatón is csak a költségvetési törvényben leírtat ismételte az államtitkár a napi.hu kérdésére, egy másik tisztségviselő sem adott használható választ a VS.hu tudósítása szerint.)

Eladjuk, majd gyorsan vissza is béreljük a trükk

A hvg.hu több, nem hivatalos formából úgy értesült, hogy a kormányzati berkekben abban gondolkodtak, nagyszabású ingatlaneladási projektet hajtanak végre, és azonnal vissza is bérlik az épületeket. Az elképzelés szerint minisztériumi épületeket, háttérintézmények ingatlanjait akarták volna eladni. Azért gondolkodhattak így, mert az ingatlan eladásából származó bevételt az uniós módszertan szerint is el lehet számolni bevételként.

A terv azonban két ponton bicsaklott meg. Egyrészt most is túlkínálat van új irodákból, a magasabb fenntartási költségű, leromlottabb állapotban levő kormányzati épületekből sokat kellett volna eladni, ráadásul rohamtempóban, hogy egyáltalán legyen esély több tízmilliárd forintot kisajtolni a projektből, ha egyáltalán lenne ilyen volumenű ingatlanra most kereslet.

Tömegével kellene eladni ilyeneket
©

A visszabérlés megoldhatta volna ezt a problémát, elég magasan szabott, hosszú távú szerződéssel fixált bérleti díjakkal megérheti megvenni, majd nyomban bérletként vissza is adni ugyanazt az épületet a minisztériumoknak. Azonban a visszabérlés a második akadály, amelyen elhasalhat a terv.

De az EU ezt nem eszi meg

Az osztrákok sok évvel ezelőtt – amikor ők is meg voltak szorulva költségvetésileg – találták ki ezt az eladjuk, majd nyomban vissza is béreljük dolgot. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat azonban utólag kiszúrta: ennek semmi más célja nincs, csak egy azonnali nagy bevétel elérése, hogy az adott évi költségvetést megmentsék. Ezért az Eurostat úgy határozott, hogy ezzel a trükkel nem élhetnek az osztrákok, az egyszeri nagy bevételt nem engedték mégsem bevételként figyelembe venni. Amit most a magyar kormányzati boszorkánykonyhában kitaláltak, az ugyanezen okból nem segít a kabineten.

Az NGM-ben ezért folyik most lázas ötletelés azon, hogyan mentsék a helyzetet, valamit ki kell találni – hacsak nem akarják veszni hagyni a 169 milliárdos tételt. A nyilatkozatok arra utalnak, nagy gondot okoz ez az apparátusnak, a költségvetési államtitkár is csak annyit tudott kibökni a Portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában, hogy a konkrét javaslat kidolgozása folyamatban van.

A most bedobott akció, a maradék magánnyugdíjpénztárak bedarálása nem jelent mentőövet. Ugyan az azokban felhalmozódott 200 milliárd forintnyi vagyon szinte biztosan az államhoz kerül, egy másik, idén ősszel életbe lépett uniós statisztikai szabály szerint ezt a pénzt 35 évre szétosztva lehet csak figyelembe venni a költségvetési elszámoláskor.

Kincskeresésre indult az államapparátus
©

Most tehát ott tartunk, hogy a kormány sem tudja, miként akarja elérni a saját maga által beírt 169 milliárd forintos tervet. Az elmúlt pár hét alatt történtek miatt ezt nem veheti félvállról a kabinet. Az adótörvények tárgyalása során a 25 milliárd forinttal kecsegtető internetadót kénytelen volt visszavonni a kormányoldal, a cafeteria adóztatásánál is nagyban visszakoztak, uniós bírság is kinéz útépítési projektekkel kapcsolatban. A jegybank és az ÁSZ az áfabevételi tervet is sok tízmilliárddal túllőttnek látja, az e-útdíjnál jelzett 40 milliárdos növekmény alátámasztása sem történt meg. Ezeket a negatív kockázatokat pedig ellensúlyozni nem képes, csak enyhíti a veszélyt az, hogy az élelmiszer-felügyeleti díjból és a dohánygyárak extraadójából néhány tízmilliárd forintnyi pluszbevétel mégis csak befolyhat.

Összességében a jövő évi költségvetési hiány ezekkel is kalkulálva, jelen ismereteink szerint, még éppen csak alatta maradhat a kritikus 3 százalékos szintnek. Az államadósság felől azonban komolyabb veszélyeket rejtenek a felsorolt kockázatok, közöttük is a legnagyobb a 169 milliárd forintos, jelen pillanatban üresnek látszó tétel.

Cikk megosztása
Címkék