Négy hazai bankár fizetése átlépte az egymillió eurós álomhatárt

Négy hazai bankár is többet keresett tavaly egymillió eurónál, azaz 314 millió forintnál - írta a Figyelő, amely szerint már a hazai pénzintézetek is közzéteszik a magas fizetésekre vonatkozó adatokat egy uniós szabály alapján.

  • hvg.hu hvg.hu
Négy hazai bankár fizetése átlépte az egymillió eurós álomhatárt

Jól futott a hazai bankok szekere az év első negyedében, összesített nyereségük a 200 milliárd forintot súrolta, négy bankár pedig egymillió eurónál is többet keresett, ami havonta minimum 26 millió forintos juttatási csomagot jelent - írta a Figyelő.

Felidézték, hogy az EU szabályai szerint a bankoknak már a felső vezetői kör javadalmazásáról is számszerű adatokat kell közölniük, igaz, csak sávosan összesítve. A lap a Budapest Bank, a CIB, az Erste, a K&H, az MKB, az OTP, a Raiffeisen és az UniCredit közzétételeit nézte át.

Az OTP-csoportnál a tavalyi üzleti év után egy fő részesül 2,5-3 millió euró közötti javadalmazásban, egy másik OTP-s vezető 1,5-2 millió közötti összeget kap, egy harmadik pedig 1-1,5 millió euró közötti összesített juttatással érheti be.

A negyedik álomfizetés egy MKB-s vezetőé volt, ő 1-1,5 millió euró közötti summát kap.

A közzétételekben nem nevezik meg az érintett vezetőket, de a Figyelő azt írta, az MKB esetében nem Balog Ádám jelenlegi elnök-vezérigazgató volt a szerencsés, és felmerülhet, hogy a tavaly év elején távozott előző mmenedzsment egyik tagja kaphatta az elsőre mesésnek tűnő fizetést.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.