Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A negyvenes éveiben járó Kevin Brassington és felesége már öt éve él Bulgáriában. Szófiától ötven kilométerre Alinóban vettek egy házat a hozzá tartozó földterülettel együtt, amit biogazdasággá varázsoltak.
Kevin elmondta az AFP hírügynökség szófiai tudósítójának, hogy itt jobban boldogulnak, mint otthon, hódolhatnak szenvedélyüknek, ami egyben kitűnő jövedelemforrás is. Bagóért vették a négy éve még lepusztult alinói tanyát, de rendbe hozták és most a felújított ház elegáns teraszán teáztak a francia tudósítóval. Aki otthon Franciaországban már megszokta, hogy a napsütéses déli régiók tele vannak angol telepesekkel, aki a brit viszonyokhoz képest nagyon olcsón vásároltak művelhető földterületeket. De ki gondolná, hogy ma már Bulgáriában is legalább 10 ezer brit állampolgár él?
Pedig ez a helyzet
Az angolok érezhető jelenlétének egyik ékes bizonyítéka, hogy a bolgár tv csatornák egyik kedvenc, hazai gyártású sorozatának a címe: „Az én angol szomszédom”. 2004-ben, amikor Bulgária még csak készült az uniós csatlakozásra, nagyszabású reklámkampánnyal próbálta becsalogatni az angol befektetőket. És be is indult a biznisz, ami aztán a 2007-es csatlakozással újabb lendületet kapott. Az unió legszegényebb országába települő britek nagyobbik része persze nyugdíjas. Pontosabban: fiatalos, vállalkozó szellemmel megáldott nyugdíjasok, akik, például Londonban, csak nagyon szerény szinten tudnának megélni, ha egyáltalán. De Bulgáriában potom áron vehetnek ingatlant és valamekkora földterületet is. Ezt használhatják hobbikertként, de jövedelemszerzésre is.
Kis Angliák Bulgáriában
A fiatalos nyugállományúak nem a turisták által látogatott körzeteket, hanem a korábban elhagyatott településeket választják. És ott kialakítják a saját kis Angliájukat, amely sokkal csendesebb, nyugodtabb és napfényesebb, mint az eredeti és persze lényegesen olcsóbb. Természetesen nem maradtak közömbösek a Brexit népszavazás iránt, és aki élt voksolási jogával, az a bennmaradás mellett szavazott. A végeredménynek ezért nem örülnek, de eszük ágában sincs hazatérni. Meggyőződésük, hogy maradhatnak, és csorbítatlanul élvezhetik majd eddigi jogaikat. Biztosak benne, hogy a jövőben is lesznek Bulgáriába települni szándékozó angolok, de abban már kevésbé, hogy minden olyan könnyen megy majd a későbbi érkezőknek, mint nekik, az úttörőknek.
Nem csak a migránsok miatt szavaztak a britek a Brexitre
Sokkal zsebbevágóbb indokuk is volt erre, a reálbérek 10 százalékos csökkenése. A brit munkavállalói érdekképviseletek ernyőszervezete (Trades Union Congress) főtitkára, aki a maradás mellett kampányolt, emlékeztetett arra: csak Görögországban és Portugáliában csökkentek jobban a reálbérek 2007 és 2015 között az OECD-ben, vagyis Nagy- Britannia a sereghajtók közé került.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.