szerző:
Joó Hajnalka - Sztojcsev Iván

Csaknem hatvanan támadták meg a Quaestor-kárrendezési törvényt, az Alkotmánybíróság azonban ma elutasította az indítványaikat. A károsultak úgy gondolják, milliárdokat bukhatnak el.

Elutasította az Alkotmánybíróság a Quaestor-kárrendezési törvény elleni indítványokat. A törvényt csaknem hatvan indítványban támadták meg, ezeket azonban – majdnem egy évnyi vizsgálat után – mai határozatában elutasította a testület.  

Az indítványozók egy része a kárrendezésből valamilyen okból kimaradt befektető volt. Az Alkotmánybíróság a panaszaikkal kapcsolatban általánosságban megállapította, hogy mivel a csődben érintettek kártalanítása kivételes jellegű, méltányosságon alapuló állami juttatás, a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosultak körének, illetve a juttatás mértékének és feltételeinek a meghatározása során is. A törvény most érvényes verziója az Ab szerint immár tárgyilagosan és észszerűen határozta meg a jogosultak körét, a személyenként kifizethető összeg maximálásával pedig – tekintve, hogy a kárrendezés az állam méltányosságán alapul – nem valósult meg tulajdonelvonás.

Quaestor-károsultak flashmobja a Lánchíd pesti hídfőjénél a brókercég bedőlésének első évfordulóján 2016. március 9-én.
©

A pénzintézetek panaszaival kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította ugyan, hogy valóban a tulajdonhoz való jog korlátozásának minősül, hogy a jogalkotó a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjainak befizetését írta elő, tehát az érintett bankok pénzügyi forrásait vette igénybe a kárrendezési alap feltöltésére. A tulajdonhoz való jog ily módú korlátozása az Ab szerint azonban közérdekből, a pénzügyi szektor iránti bizalom fenntartása érdekében történt, és nem is volt aránytalan. A bankok alkotmányos aggályai a testület szerint így tehát alaptalanok.

Az alkotmánybírósági határozathoz Pokol Béla párhuzamos indokolást, Salamon László és Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.

Ezért dühödtek fel a károsultak

A brókerbotrányok egyik központi kérdése az: mennyi kártérítésre számíthatnak a károsultak. A Beva egy egyszerű csőd után hatmillió forintot ad vissza a befektetőnek, de a tavalyi összeomlások után a 32 ezer becsapott károsultnak ennél jóval több pénze ragadt bent, a jogászok és a politikusok ezért új megoldásokat kezdtek keresni.

A kártalanításról először nem sokkal a Quaestor összeomlása után hoztak törvényt, de az Alkotmánybíróság ennek több rendelkezését is eltörölte még tavaly. Az alkotmánybírák ugyanis diszkriminatívnak tartották a kárrendezésbe bevontak körét, és részben jogosnak nevezték a pénzintézetek panaszait, amelyeket a törvény arra kötelezett, hogy fizessenek be pénzt a kárrendezési alapba. Emiatt a parlamentben szinte napra pontosan egy éve új törvényt írtak. Ebben változtattak az érintettek körén és a kártalanítás mértékén is. Nem nevesítették sem a Quaestor, sem a Hungária Értékpapír károsultjait, de egyértelművé vált, hogy őket kártalaníthatják, a Buda-Cash ügyfelei viszont kimaradtak a törvényből. A károsultak összességében tízmilliárdokkal alacsonyabb kártalanítással számolhattak ezután. Az eredeti terv szerint ugyanis 30 millió forintig visszajárt volna az értékpapír ára, az új törvény szerint viszont a 2008 után kifizetett hozamokat ebből le kell vonni, majd az így megmaradt pénznek is csak a 90 százaléka járt vissza. A bankok nem jártak rosszul: míg az első javaslat szerint ők állták volna a károkat, a második verzió alapján hiába nekik kellett összedobniuk a kártalanítás összegét, ezt leírhatták az adójukból.

Quaestor-károsultak demonstrálnak az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2015. szeptember 3-án.
©

A károsultak úgy gondolják, hogy a 32 ezerből 22-25 ezer ember jóval kevesebb pénzhez juthat hozzá így. Jogtalannak tartják, hogy aki már kapott kártérítést, annak le kéne mondania az afölötti veszteségéről, ahogy azt is, hogy megkülönböztetik a befektetőket az alapján, hogy 2008 előtt vagy után jött-e a hozam.

Ráadásul a kártalanításból kimaradt az, aki pereskedni kezdett a pénzéért. Pedig még a Quaestor-törvény is felszólította őket arra, hogy forduljanak bírósághoz. Addig ugyanis, amíg nem rendezte bíróság a státuszukat, a Kárrendezési Alaptól nem számíthatnak kártalanításra.

Azt, hogy a hozam meghatározásával nem volt minden rendben a törvényben, a képviselők is elismerték. Már idén nyáron átírták a törvényt: ez alapján a hozam nem az értékpapírszámla-vezető által jóváírt kamat összege, hanem a kamat összegéből a kárrendezésre jogosult által ténylegesen elért jövedelem.

A károsultak úgy gondolják, hogy sokkal több pénzt is visszakaphattak volna. A Beva fejenként hatmilliót kifizetett, ebből összesen 88 milliárd forint jött ki, ezen felül viszont a Kárrendezési Alapból csak 36,1 milliárdot kaptak meg, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárdosra becslik.

A botrányba külön csavart hozhat a budapesti olimpiai pályázat is. Az olimpiai helyszínnek kijelölt Duna City beruházás ugyanis a Quaestor kezében volt. A károsultak pedig úgy gondolják: azért sem akarják kártalanítani őket a teljes összeggel, mert így az olimpiai telkek az államhoz kerülhetnek, azt pedig felbecsülni is nehéz, mekkora üzlet lenne ebből, ha jövő ősszel megkapnánk az olimpiarendezés jogát.

Tarsoly Csaba: aki elvesztette mindenét, miből tud tüntetni?

A Quaestor-vezetők háta mögött ténykedő dolgozók követték el a törvénytelenségeket - erről beszélt Tarsoly Csaba a Magyar Narancsnak adott interjújában. Üzent a brókerbotrány károsultjainak is.

Strasbourgban folytathatják

A Quaestor-károsultak érdekvédelmi szervezete nagy reményt fűzött az Alkotmánybíróság döntéséhez: a csoport tagjai hétfőn az Ab Donát utcai székháza előtt tüntettek, és petíciót adtak át a testület elnökének.

A károsultak szerint csak a Duna City beruházás – amelyhez amúgy a Szijjártó Péter vezette külgazdasági minisztérium az FBI által is kőrözött szaúdi befektetőt, Ghaith Pharaont akarta beszervezni – egymaga többet ér ennél az összegnél, azaz lenne pénz a káruk megtérítésére.

A károsultak terveik szerint a továbbiakban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszaikkal.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!