Sorra nyerik pereiket azok a Quaestor-kötvényesek, akiknek a követelését vitatta a Quaestor Értékpapír Zrt. jegybank alá tartozó felszámolója. Így aztán kártalanításhoz sem jutottak még, sem a Befektető-védelmi-, sem a Kárrendezési Alaptól. Ők azok a magánszemélyek, cégek és intézmények, az eddigi adatok alapján 540-en, akik a nemlétezőnél is nemlétezőbb kötvényt vásároltak a Quaestor-cégcsoporttól.

A tipikus kötvényes ugyanis a brókercégtől vette a papírját, amit fel is tüntettek az értékpapírszámláján. A kötvények egy része valós volt, más része fiktív. Ez utóbbiaknak nem volt nyoma a hivatalos nyilvántartásokban, sem a Központi Elszámolóház- és értéktárban, sem a mindenkori felügyeletnek átadott statisztikákban. A szerződést mindig Tarsoly Csaba birodalmának központi cége, a Quaestor Pénzügyi és Tanácsadó Zrt. írta alá, mint a brókerház legálisan dolgozó, függő ügynöke.

Quaestor-károsultak flashmobja a Lánchíd pesti hídfőjénél a brókercég bedőlésének első évfordulóján 2016. március 9-én.

Túry Gergely

Az ominózus, a jogaiért pereskedni kénytelen ügyfélkörrel azonban olyan szerződést kötöttek a holdingcég irodáiban, amelyből nem derült ki, hogy nem az, hanem a brókertársaság a kötvények forgalmazója. Sőt, e befektetők pénze be sem folyt a brókervállalathoz, s a kötvény nem került rá az értékpapírszámlájukra. A felszámoló épp azért vitathatja ezeket a követeléseket, mert a kötvényvásárlásoknak nála nyoma sincs. Vicces, hogy a nemlétező kötvényeket a holding őrizte letétként, amire akkor sem lett volna felhatalmazása, ha valódi kötvényeket árult volna.

Akadt olyan ügyfél, akivel mindkét módon szerződtek, de ez senkinek sem tűnt fel. Hihetetlen, de még az sem, hogy a fiktív kötvények egy része nem az éppen engedéllyel a piacon forgó kötvénysorozat megtöbbszörözéséből keletkezett, hanem egy 2009 februárjában kifutott sorozatot támasztottak fel, s adtak el újra és újra 2013 és 2015 között - csodálkozik Szőnyi Viktor, az egyik pernyertes ügyfél ügyvédje. Érthetetlen – tette hozzá a HVG-nek nyilatkozva -, hogy hosszú éveken át senki sem leplezte le a csalássorozatot. A károsultak a sorozatszámukból azonosítható, réges-régen lejárt, egyértelműen fiktív kötvények vételárát átutalással vagy a Quaestor-fiókok pénztáraiban fizették be, amiről bizonylatot kaptak. Az esetleges kifizetésekre is átutalással vagy ugyanezekben a Quaestor-fiókokban került sor, pénztárbizonylattal. Az ügyletek bonyolításához, nyilvántartásához és elszámolásához több fiókban, több alkalmazott, egész apparátus közreműködése kellett.

Az értékpapírügyletekben jártas szakembereknek azonnal észre kellett volna venniük a csalást, akár egyetlen ügylet dokumentumaiból is

– érvelt tovább a jogász. Ehhez képest a Quaestor büntetőperében csak Tarsoly Csaba szűk stábja ül a vádlottak padján.

Károsultak tüntetése mellett kezdődött a Quaestor-tárgyalás 2016. július 12-én.

Stiller Ákos

A bíróságra küldött ügyfelek kimaradtak a Beva fejenként maximum hatmillió forintos kártalanításából, amit a fiktív kötvények után fizetett. Márpedig ez sokkal fontosabb lenne a számukra, mint az, hogy a felszámoló elfogadja-e a hitelezői státuszukat, mivel a brókercégben nincs vagyoni fedezet a követelésükre. Az alkotmánybírósági bukta után kijavított, idéntől hatályos Quaestor-törvény is kifejezetten felszólítja őket a pereskedésre: a státuszuk bírósági rendezéséig ugyanis a Kárrendezési Alap sem fizeti ki nekik az extra, a fiktív és valós kötvényeket meg nem különböztető, 30 millió forintig terjedő kártalanítást.

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma körülbelül 300, a kötvényesek jogait megállapító végzést hozott már. A HVG birtokába került egyik döntés például kimondja: az ügyfél követelését „határidőben bejelentett igényként” kell nyilvántartásba vennie a brókercég felszámolójának. Egy ilyen végzéssel a kezében a befektető mindkét alap kártalanítását kérheti. Érdekessége a bírósági döntésnek, hogy elfogadta az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy a holdingcég mennyi pénzt fizetett neki vissza. A HVG információi szerint 2015 márciusában, a Quaestor-botrány kipattanása előtti napokban többen kaptak vissza kisebb-nagyobb összegeket, ám erről a szintén felszámolásra jutott központi cégnél nincs hiteles nyilvántartás. Így a szemfülesek megkísérelhetnék azt, amit az egykori Kulcsár-kliensek, hogy a zsebbe kifizetett összegeket duplán, a bíróságon is megpróbálják visszakövetelni. Bár úgy tudni, akad olyan bíró, aki csak a neki bemutatott pénztárbizonylatnak hisz.

Quaestor-sztrájk Debrecenben 2015 áprilisában

kicsisarga.hu

A perek ugyanakkor érdemben nem befolyásolják a kártalanítási végszámlát. A Beva 87 milliárd forintot fizetett ki még tavaly, amit legfeljebb kétmilliárddal növelhetnek meg a már kiperelt és a perek kifutásával várhatóan még benyújtandó igények. A Kárrendezési Alap ugyanakkor csupán 39 milliárd forintot ítélt meg több mint 30 ezer károsultnak, akiknek a harmada ebből semmit vagy a vártnál lényegesen kevesebbet kapott. A HVG értesülései szerint az említett perek miatt tízmilliárdosnál kisebb tartalékot tett félre az alap, így a teljes kifizetése 50 milliárd alatt lesz. Sok befektető elfeledkezik arról, hogy ha elfogadta a Kárrendezési Alap ajánlatát, azzal a maradék követeléséről is lemondott, vagyis azt egyik Quaestor-cég felszámolásában sem követelheti (ez a jog ugyanis átszállt az alapra).

Hidegzuhanyként érte azokat, akik első dühükben a számukra nyitva tartott 30 napos döntési időszak alatt visszautasították a Kárrendezési Alap ajánlatát, de időközben rájöttek, hogy a kevés pénz is több a semminél. Máshonnan ugyanis nem számíthatnak pénzre. Ha tehetnék, visszatáncolnának, de mint Kiss Krisztina, az említett alapokkal közösen működő Országos Betétbiztosítási Alap jogász ügyvezető igazgatója a HVG-nek elmondta, erre nincs lehetőség és pénz sem. Egyes ügyvédek szerint viszont van, méghozzá azon az alapon, hogy a károsultak információhiányban szenvedtek, mi több félretájékoztatták őket, így képtelenek voltak megalapozott döntést hozni. A valós helyzettel csak az után találkoztak, hogy lemondtak a kártalanítási jogukról.

Persze, sok mindenre fény derülhet még a Tarsoly és 10 vádlott-társa júliusban indult és októberben folytatódó büntetőperében. Az igazán nagy károsultak ugyanis – úgy, mint Tarsoly kivételezett ügyfélköre, valamint önkormányzatok, takarékszövetkezetek és társadalmi szervezetek - még nem léptek színre.