„Bízunk benne, hogy kevés dolgunk lesz” – humorizált a frissen beiktatott miniszter, arra utalva, hogy a feladatai közt lesz a paksi bővítés előtt álló akadályok elhárítása. Süli János, aki 2014 óta Paks polgármestere, 2011-ig pedig a Paksi Atomerőműnél dolgozott – egy ideig vezérigazgatóként, majd helyettesként –, elengedhetetlennek látja az új blokkok megépítését. „A magyar villamosenergia-import tartósan 30 százalék felett van, az idei, rendkívül hideg téli napokon az 54 százalékot is meghaladta a részaránya” – indokolta. Ugyan a megújulóenergia-termelést is támogatja, ám „1200 megawatt helyett nagyjából 5 ezer megawatt kapacitásra lenne szükség, ha ugyanazt az árammennyiséget napelemekkel akarnánk megtermelni, ennek a kiszabályozása viszont szinte lehetetlen” – tette hozzá.

Bemutatkozó sajtótájékoztatóján arról is beszélt a miniszter: felmerült, hogy lehívják ugyan az orosz hitelt, ám mivel annál ma kedvezőbb kondíciókkal lehet kölcsönhöz jutni, meglehet, hogy azonnal előtörleszt a magyar kormány. Erre a kormányközi megállapodás lehetőséget kínál, csak 90 nappal előre kell jelezni és névértéken kell megvalósítani az előtörlesztést.

Ha 2018-ban nyerne a mai ellenzék, aminek kicsi az esélye, biztos vagyok benne, hogy ők is az atomerőmű-bővítés mellé fognak állni, mert nincs ma Magyarországon más lehetőség

– mondta a miniszter, és emlékeztetett: 2009 márciusában az Országgyűlés 95,4 százalékos támogatottsággal adta meg a hozzájárulását, hogy megkezdődjön az új blokkok engedélyeztetése.

Még a miniszter is pesszimista azonban azzal kapcsolatban, hogy betartható-e a 40 százalékos magyar beszállítói arány az atomerőmű-beruházásnál. „A rendszerváltás után megszűnt a magyar nagyipar, bevásárlóközpontok nyíltak a nagy gyárak helyén, a nagyberendezések gyártásában Magyarország 30 éve nem vesz részt” – mondta. A beszállítók kiválasztásáért amúgy is az orosz fővállalkozó lesz a felelős, ami Süli szerint „nagy feladat lesz”. A turbinákat egy uniós szabály szerint legalább 55 százalékban közbeszerzés kiírásával kell megvásárolnia a fővállalkozónak, ezen a majdani pályázaton a Siemens, a Toshiba és az Alstom indulhatnak esélyesként.

„Kocsis István volt MVM-vezért a közös munka iránti tisztelet miatt hívtam meg az eskütételemre” – válaszolta a miniszter, amikor azt firtatták, mit keresett Kocsis a parlamenti eskütételén. Az új blokkok építése körül azonban nem szánnak Kocsisnak feladatot.

A csúcsidőszakban – várhatóan 2021-ben és 2022-ben – legalább 10 ezren dolgozhatnak a beruházáson, ekkorra konténerszállásokra is szükség lehet majd. Nagyjából ezer szakértőre, valamint 8500 szakmunkásra számítanak Pakson, akik az átlagnál jóval magasabb fizetést kapnak majd. Sokan várhatóan családostól költöznek majd a környékre, az ő szállásukról, gyermekeik oktatásáról, egészségügyi ellátásukról is gondoskodni kell. Az újdonsült miniszter – aki a vonatkozó jogszabály szerint még 30 napig polgármesterként is dolgozhat – tenne egy gesztust szűkebb környezetének is: Paks és Kalocsa között hídépítést szorgalmaz, hogy a Bács-Kiskun megyeiek se maradjanak ki a munkalehetőségekből. „A helybéliek megértik, hogy szükség van Magyarországon az atomerőműre, az 1-4. blokkal is megtanultak együtt élni, a Duna mindkét partján elfogadják a bővítést” – erősítette meg Aszódi Attila.

Bár az EU vizsgálódása nagyjából 16 hónappal késleltette a bővítést, jövőre elindulhatnak az előkészítő beruházások, és Süli János bízik abban, hogy a tervezett határidőre, 2026-ra felhúzzák az új blokkokat, amelyek a remények szerint 92,95 százalékos kihasználtsággal fognak üzemelni.