Gáti Júlia
Gáti Júlia

Nagy lépések helyett kis bakugrások jellemzik a kínai–magyar egészségügyi kapcsolatok alakulását.

Ha nincs szakmai tapasztalata, két évre, ha van, akkor öt évre kaphatja meg a magyarországi működési engedélyt az, aki hagyományos kínai gyógyászattal óhajt foglalkozni – ezt a meghökkentő feltételt köti ki egy január elsejétől hatályos kormányrendelet. Míg az európai gyógyászatban bevett gyakorlat, hogy a kezdők csak megfelelő szakmai felügyelet mellett dolgozhatnak, a keleti mozgás- és masszázsterápia, az akupunktúra vagy az akupresszúra gyakorlói, úgy látszik, magyar terepen nagyobb bizalmat élveznek.

„Azt hittük, a kormányrendelet figyelembe veszi a szakma javaslatait, és fontos változásokat hoz a 2015 végén megjelent miniszteri rendelethez képest. De nem így történt, a két rendelet szinte betűről betűre azonos, kivéve az önálló működéshez meg(nem)kívánt gyakorlatot” – kommentálta csalódottan Hegyi Gabriella, a Pécsi Tudományegyetemen működő Hagyományos Kínai Orvoslás Konfuciusz Intézetének szakmai vezetője, a Magyar Akupunktúraorvosok Társaságának elnöke.

Az egészségügyről szóló törvény 1997 óta ismeri a „kiegészítő gyógyászati tevékenységet”, amelynek gyakorlásához engedély, szakképesítés szükséges. E szerint a hagyományos kínai gyógymódok és manuálterápiás eljárások önálló gyakorlásához alapfeltétel az orvosi diploma és a szakorvosi képesítés. Legalábbis a hazai gyógyászoknak.

Csakhogy 2013 decemberében az Országgyűlésben három fideszes képviselő módosító indítványára minden szakmai előkészítés nélkül kibővítették a törvényt. Így már elegendő lesz a Kínában megszerzett és elismert hagyományos orvosi diploma ahhoz, hogy Magyarországon gyógyíthassanak. Csaknem két évvel később megszületett az emberi erőforrások miniszterének rendelete az engedély kiadásának rendjéről. További két év múltán, 2017 utolsó napjaiban pedig majdnem ugyanaz a szöveg Orbán Viktor kézjegyével ellátott kormányrendelet formájában jelent meg.

Kínai gyógyszertár Londonban. Előny az étkezőknél
©

Január elsejétől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézi (ahogy eddig is) azok ügyét, akik szeretnének gyógyítani. A lényeg tehát nem változott: a tevékenység engedélyezéséhez elegendő a hagyományos kínai orvoslás kitanulásáról szóló hiteles távol-keleti dokumentum, valamint a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hely. A kérelem elbírálásába hatóságként bevont Egészségügyi Tudományos Tanácsnak csupán annyi a feladata, hogy a kínai követség listájával összevesse, hogy a kérelmező által benyújtott oklevelet olyan tanintézet állította-e ki, amely szerepel az akkreditáltak között.

Az sem szempont, hogy a jelölt beszél-e magyarul. A rendelet csupán azt írja elő, hogy a „szakmai nyelvismeretéről” kell a kérelemhez adatot közölni. A személyi okmányokon kívül a szakma gyakorlásához szükséges egészségügyi alkalmasságot kell igazolni; egyebek mellett a fertőző betegség, a mentális zavar, a gyógyszerrel karban nem tartható krónikus bajok, a látás, illetve a hallás jelentős károsodása lehet kizáró tényező az alkalmassági pecsét megszerzéséhez. Arra viszont nem tér ki a rendelet, hogy mi lesz a szakma gyakorlóinak elnevezése, kínai orvos vagy akupunktőr. Míg a hazai akupunktúrás orvosok nem praktizálhatnak szakmai kamarai tagság nélkül, a Kínából érkezőktől ezt nem várják el. Kettős a mérce a szakmai felügyeletben is.

A kínai fél sürgette a kormányszintű tárgyalásokon a hagyományos orvoslás magyarországi elismerését. Tavaly júniusban, a kelet-közép-európai országok és Kína egészségügyi minisztereinek budapesti találkozóján Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatta a magyar egészségügy világraszóló teljesítményét a járványügyben, az orvosképzésben, a gyógyvizek használatában, a tüdőtranszplantációban. „Egymás kölcsönös megértéséhez nagy segítséget jelent a keleti és a nyugati orvoslás évezredes tapasztalatának közelítése” – jelentette ki a házelnök a vendégek tiszteletére adott gálavacsorán. Diplomáciai szóvirágok nélkül ez annyit tesz, hogy boldogan várják a Kínából érkező fizetős betegeket.

Erről (is) szólhatott az a nagy vihart kavart decemberi kijelentés, amely szerint a Semmelweis Egyetem két éven belül magánklinikát nyitna. A tüdőátültetéseket végző sebész, Lang György szavait utóbb cáfolta ugyan az egyetem, de nehéz takargatni, mi a kormányzati szándék. Magyarország szívesen értékesítené „felesleges” nyugati orvoslási kapacitását, hiszen a kínaiak ezt keresik, nem a tradicionálisat. Így náluk túltermelés mutatkozik a kínai gyógymódot kitanultakból – akik viszont olcsón és türelmesen foglalkoznának a rendelőkből idő- és pénzhiány miatt kiszorult magyar betegekkel.

GÁTI JÚLIA

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!