szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mit tud kínálni Magyarország, ami miatt megéri egy fiatalnak itt maradni? Erről kérdeztük azokat, akik úgy döntöttek, nem a kivándorlást választják.

Nem azon kell csodálkozni, ha valaki elmegy Magyarországról, lassan az lesz a meglepő, ha valaki itt marad – állítják a közvetlenül a diploma előtt álló egyetemisták. A végzős gimnazisták többsége még itt tervezi a következő néhány évét eltölteni, de ha a hosszú távú terveikről kérdezzük őket, már közöttük is kisebbségben maradnak azok, akik nem hagynák el az országot.

A kutatók 460 ezer főre, azaz a lakosság 4-5 százaléka körülire becsülik az éppen külföldön lévőket. És Magyarországról még mindig jóval kevesebben vándorolnak ki, mint a környező országokból. Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója épp az e heti HVG-nek nyilatkozta azt:

úgy érdemes feltenni a kérdést, hogy nálunk miért csak ennyi a kivándorlók száma.

Akik szeretnének kivándorolni, gond nélkül sorolják, mennyi okuk van erre: magasabb fizetés, jobb oktatási lehetőségek, és egyre többen vannak, akik már a teljes kilátástalanság elől menekülnének . De mit tud kínálni Magyarország, ami miatt sokan mégis itt maradnának?

„Nevezd nyugodtan gyávaságnak, de én nem fogok beleugrani az ismeretlenbe”

– mondta egyikük. A 23 éves Andrea az utolsó vizsgaidőszakára készül az ELTE-n, de egyelőre csak kósza terv számára a kivándorlás. Sokan gondolkoznak úgy, mint ő, és a kockázatkerülés valóban logikus stratégia lehet, ha az embernek nincs sok pénze. Ő legalábbis úgy számolt: ahhoz, hogy biztos munkalehetőség nélkül kimenjen, annyi megtakarított pénzre mindenképp szüksége van, amiből tudja finanszírozni, hogy hetekig csak munkát keres. Addig is figyeli az álláshirdetéseket, de azt jól látja, hogy sokkal kevesebb az esélye, ha a távolból keres munkát.

Mást a családi felelősség tart inkább itthon. Beszéltünk olyan most végzős egyetemistával, aki a családi cégben dolgozhat tovább, és ez nem fizet olyan jól ugyan, mint a külföldi munka, de legalább abban biztos lehet, hogy nem rúgják ki, ha éppen rosszul megy a cégnek. De az sem ritka, amikor egy fiatal úgy érzi, hogy az idős szülei jobban járnak, ha tud segíteni nekik.

„Az egyedül élő nyugdíjas apám nem szorul napi szintű ellátásra, de ha valami baj van, mégis egyszerűbb Pestről elmenni hozzá Szolnokra, mint Berlinből hazavezetni”

– magyarázta egyikük.

Nem rabszolgamunka, de nem is a legszebb álom

Sokakat pedig épp a diplomájuk tart vissza: olyan munkát szeretnének maguknak, amelynek van valami köze a végzettségükhöz. A legtöbben kinevetik azt, hogy Lázár János szerint rabszolgának mennek a magyarok nyugatra, de azt elismerik: nagyon nagy szerencse kell ahhoz, hogy valakinek olyan munkája legyen, amit tényleg szeret. Ezt mutatják a számok is. A brit statisztikai hivatal, az ONS szerint a régiónkból érkező dolgozók 40 százaléka olyan munkát végez, amelynél jobb állása lehetne a képzettsége alapján.

©

A most 26 éves Tamás például a Corvinus elvégzése után úgy döntött, inkább havonta 150 ezer forinttal kevesebbet fog keresni, de Magyarországon végez olyan munkát, ami a diplomájának megfelelő. Ez nagyon nehéz döntés, jó helye lenne a pénznek, amit kint félre lehet tenni, de nem akarja azt, hogy 40 évesen majd észrevegye, olyan munkával töltött el napi 8-10 órát, amit egy kicsit sem szeretett – magyarázta. Azt azért ő is hozzátette: ezt a döntést csak úgy hozhatta meg, hogy a magyarországi fizetése jóval magasabb az átlagnál.

Hány magyar hagyta el az országot?

A statisztikusok nagy kínban vannak, amikor meg kell mondaniuk, hány magyar kivándorló van. A KSH például 173 ezerre becsli a 2010 óta kivándoroltak számát, miközben már a statisztikai hivatal Népességtudományi Intézetének igazgatója is azt mondta, hogy a kutatók 460 ezer főre teszik a számot. Matolcsy György pedig már arról beszélt, hogy a szakképzett munkaerő 4 százaléka külföldön él. De nem magyar sajátosság, hogy nehéz jó becslést adni, a brit statisztikai hivatal például tavaly azzal sokkolt, hogy szerinte alig százezer magyar él Nagy-Britanniában.


Az ONS úgy számol: a Közép-Európából és a Balkánról Nagy-Britanniába érkezők medián órabére 8 font (vagyis felük ennél többet, másik felük ennél kevesebbet kap), míg ugyanez a szám az „őslakosoknál” 12 font, az EU-n kívülről érkezőknél 11. Ráadásul sokat kell túlórázni ehhez a bérhez. A helyieknek csupán a harmada dolgozik hetente 40 óránál többet, a régiónkból érkezőknél már 50 százalékos ez az arány.

Itthon tanulnak, hogy majd kint dolgozhassanak

Brutális a verseny a kinti egyetemi helyekért – ez már a végzős gimnazisták egyik legfőbb oka arra, hogy miért maradnak Magyarországon az érettségi után. De ha valaki kijutott külföldre, akkor fizetheti az évi több ezer eurós tandíjat – igaz, Nagy-Britanniában a diákhitelrendszer olyan, hogy csak akkor, ha már sokat keres. Ez egyébként országtól és egyetemtől függően változik, de a tandíjat évi 2 ezer euró alatt nehéz megúszni, kivéve Németországban és Ausztriában, ahol csak néhány száz euró regisztrációs díjat kell kifizetni, valamint Skandináviát, ahol ingyenes a továbbtanulás. És az is sokakat visszariaszt, mennyire drága a lakhatás: kollégiumba bekerülni szinte esélytelen, a sokat szidott budapesti albérletáraknál pedig kétszer-háromszor többet kell fizetni egy német vagy brit albérletért. Ezt azok, akik már dolgoznak, kevésbé érzik megterhelőnek, de ha az ember az egyetem mellett csak korlátozott időben vállalhat munkát, máris soknak számít a különbség. (Igaz, ha viszont többen összeállnak, már az albérlet is olcsóbb a kollégiumnál.)

Így az sem véletlen, hogy aki olyan szakmát szeretne, amelyet Magyarországon is jól tanítanak, inkább itt jár egyetemre. Például kevés magyar diák jelentkezik külföldi orvosegyetemre – igaz, ennek hosszú távon sincs nagy népességmegtartó hatása, mert a diploma után már tömegesen mennek el az országból.

Csak a fizetésekre ne hivatkozzon senki

A kormány előszeretettel hangoztatja, hogy a béremelések miatt csökkenni fog a kivándorlási hullám. Az itthon maradás mellett döntő fiatalok sokféle magyarázatot adtak, miért nem költöznek külföldre, de az, hogy egyre jobbak lennének a magyar fizetések, egyszer sem hangzott el. A legtöbbjük szerint legalább duplázni kellene a magyar béreket ahhoz, hogy egyáltalán érdemes legyen gondolkozni azon, hogy a fizetés miatt maradjanak itthon.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!