Amikor egy forró júliusi éjszakán Cee Lo Green fellépett egy bő egymilliárdból megépített színpadra, hogy rutinból lenyomja két slágerét, az amerikai énekes aligha képzelt többet abba a pár percbe, mint egy haknit a sok közül. A magyar nézők azonban tudták: a FINA vizes vébé 3,4 milliárd forintból összedobott megnyitója csodaszarvassal, operettbetéttel és a vörös lebernyegbe bújt amerikai zenésszel együtt azt hivatott mutatni: a magyar államnak telik bármire.

A világbajnokságra szánt költségvetés elszabadulása épp elég muníciót tartogatott a magyar sajtónak is. Most pedig, hogy a 130 milliárdos beruházásban érintett cégek sorra teszik közzé éves beszámolóikat, már azt is tudjuk, ki lett az igazi bajnok a nagyszabású eseményen – és az állami megbízásokkal hizlalt, jobbára kormányközeli vállalkozók által vezetett cégek között.

Túry Gergely

A vizes vébén a legtöbb érmet a magyar versenyzők közül Hosszú Katinka nyerte ugyan, az igazi győztes azonban a budapesti versenyek legtöbbjének helyet adó – mellesleg ismeretlen feltételek mellett Hosszúék cége által is hónapokig használt – Duna Aréna építője, a Market Építő Zrt. lett. Garancsi István cége távolról sem csak állami megrendelésekből él, ám az a 46 milliárd, amelyet az arénáért szakított, látható tétel volt 2017-es mérlegében is.

A cég 20 milliárddal tudta növelni nettó árbevételét 2017-ben az előző évihez képest. Összesen 107 milliárdot szerzett a társaság, ez a szám 2015-ben, az építőipari boom előtt még kevesebb mint a fele, 51,6 milliárd volt.

A tavalyi bevételből 6,3 milliárd forintnyi profit maradt az év végére – ehhez az is hozzájárult, hogy a társaságnak mindössze 179 millió forint társasági adót kellett befizetnie a költségvetésbe 6,5 milliárdos adózás előtti eredményéből. Az adózott eredmény nagy részét pedig ki is vették Garancsiék: 5,35 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként. (Garancsi másik, az online pénztárgépek chipjeit szállító cégéből is félmilliárdot vettek ki a tulajdonosok, ott az árbevétel egyébként 2,3 milliárd forint volt.)

Pörgés Paáréknál

A világbajnokság emblematikus épülete azonban nem az uszoda lett, hanem a Batthyány térnél több mint hárommilliárdból felhúzott, majd olyan gyorsan elbontott ugrótorony, hogy sokan jobban emlékeznek az árára, mint magára a kétszer használt szerkezetre. A 3,1 milliárdos torony a West Hungária Bau Kft. munkája – Paár Attila győri cége azonban nem csak ezen a megbízáson szakított tavaly, és a jövő is fényes, hiszen a következő budapesti óriásberuházás, a Liget projekt is tartogat megbízásokat a számára: a cég újíthatta fel a Szépművészeti Múzeum Román csarnokát, most pedig mélygarázst építhet a Városligetnél.

Ami a tavalyi évet illeti, a WHB összességében 25,4 milliárdról 41,4 milliárd forintra növelte árbevételét, adózott eredménye még nagyobb arányban, 2 milliárd forintról 5 milliárdra nőtt, ebből 2,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként a tulajdonosok, Paár Attila és társai.

A WHB-hoz tartozó – a ZÁÉV-vel konzorciumban a Puskás Ferenc Stadion építését is elnyerő – Magyar Építő Zrt. miatt sem panaszkodhat a tulajdonos. A cég bevétele 9,9 milliárdról 24,5 milliárd forintra ugrott, így nem váratlan, hogy az adózott eredmény is jelentősen nőtt, 429 millióról 1,2 milliárdra. És ezt úgy, ahogy van, osztalékként fizetik ki.

A győri vállalkozó érdekeltségébe tartozik azonban egy cég, amelyikről jóval többet hallhattunk az elmúlt hónapokban: ez az Elios Innovatív Zrt., amelynek egyelőre nincs különösebb oka az aggodalomra – és nem csak azért, mert a magyar kormány ellenáll annak, hogy az országot beléptesse az EU-pénzekkel való visszaéléseknél eljáró Európai Ügyészségbe.

Tiborcz István volt cége árbevételét 1,67 milliárdról 4,9 milliárd forintra tudta növelni. Ez persze nem a csúcs, 2014-ben 3,5 milliárd, 2015-ben pedig – jobbára az OLAF által is bírált megbízásoknak köszönhetően – 7,7 milliárd forint volt a cég bevétele.

Túry Gergely

Tavaly az Eliosnál a saját tőke 219 millióról 426 millió forintra nőtt, adózott eredményét pedig 74 millióról 282 millióra tudta feltornázni a cég. Ezt pedig, gyakorlatilag ahogy van, osztalékként kifizetik. Az eredménytartalék az év elején és végén is 114 millió forint volt – ez aligha lenne elég, ha az állam valóban visszakérné a Brüsszel által gyanúsnak ítélt 13 milliárd forint támogatást.

Mészáros, a bankszámlatulajdonos

És ha már az uniós támogatásoknál tartunk: itt a bajnok a nemzet gázszerelője, Mészáros Lőrinc, akinek az érdekeltségei szerezték meg tavaly a támogatások egytizedét. A volt felcsúti polgármestert olvasóink a vizes vébé megnyitóján is szívesen látták volna ugyan – amint bojlert szerel –, ám szerteágazó cégbirodalma építőipari társaságai nem a FINA rendezvényén gazdagodtak 2017-ben.

Több mint duplájára nőtt a bevétele a főleg vasúti fejlesztésekben érdekelt R-Kordnak. A cég 17 milliárd forintról 36,4 milliárd forintos nettó bevételt ért el például egy jelentős kelet-magyarországi vasúti fejlesztésből. A megbízásoknak köszönhetően 7,5 milliárd forintos profitra tett szert – a tavalyi 3,6 milliárd után. Ezt teljes egészében a cég eredménytartalékába helyezik.

Túry Gergely

A család magasépítő cége, a Fejér B.Á.L. Kft. is jó évet zárt: a 2015-ben alapított cég egy évvel később már 3,23 milliárd, tavaly pedig 10 milliárdot is meghaladó árbevételre tett szert. A profit pedig eközben 319 millióról 798 millió forintra nőtt – ebből 750 millió lett az osztalék.

Szárnyalt közben a cégcsoport legismertebb építőipari tagja, a Mészáros és Mészáros Kft. is, amelyre olyan nagyprojekteket bíztak, mint a Felső-Tisza töltésének emelése vagy a szilvásváradi lovasközpont. A társaság 9,2 milliárdról tudta megduplázni árbevételét, a 19,8 milliárdból – ennek legnagyobb része uniós pénzből finanszírozott megbízás volt – 3,7 milliárd forintos profitot sikerült elérni. Ezt pedig teljes egészében kifizetik osztalékként, amit azzal indokol a taggyűlés – a Mészáros házaspár és Halmi Tamás, a cég ügyvezetője –, hogy a kifizetés nem veszélyezteti sem a társaság fizetőképességét, sem a hitelezők érdekeinek érvényesítését.

Valóban nincs veszély, hiszen a társaság készpénzállománya egészen döbbenetes módon, 70 milliárd forinttal 74 milliárdra nőtt az elmúlt évben. A bankszámlákon elhelyezett pénznek is köszönhetően a cég forrásállománya 16 milliárdról 96 milliárdra nőtt.

Az Átlátszó számításai szerint a cégek megbízásait több mint 83 százalékban uniós forrásokból fedezte az állam.

Fazekas István

A legnagyobb király

Az év nyertese azonban a Duna Aszfalt: a Mészáros Lőrinccel is üzletelő Szíjj László tiszakécskei társasága több mint 43 milliárd forinttal tudta növelni árbevételét, amely így 2017 végére 75,6 milliárd forintot tett ki. Ebből – és az erre rakodó, 36 milliárdos egyéb bevételnek köszönhetően – 18,7 milliárdos profitot ért el a cég, ebből pedig 12 milliárd forint osztalékfizetésre tett javaslatot Tóth László ügyvezető, a taggyűlés pedig ezt jóvá is hagyta.

A céghez társuló, Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez a CLH Klímaszerviz tulajdonosaként kapcsolódó Varga Károly tulajdonában levő Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (Hódút) is remek évet zárt: 16 milliárdos bevétele 39,7 milliárdra ugrott meg, ehhez ötmilliárdos egyéb bevétel is hizlalta a céget, amely 2,9 milliárdos adózás utáni nyereséggel zárta az évet – ez az egy évvel korábbinak a duplája. Ebből viszont csak 300 milliós osztalék kerül ki.

Túry Gergely

Viszonylag szerény volt az osztalékfizetésnél Varga másik cége, a Magyar Vakond Kft., pedig ott is remek volt a széljárás. A cég 1,8 milliárdról 4,2 milliárdra növelte árbevételét, a nyereség pedig egyenesen kilőtt, hiszen amíg 2016-ban 13,9 millió volt, tavaly már 2,3 milliárdot könyvelhettek el a tulajdonosok – ebből 600 millió forintot kapnak meg osztalékként.

És ha már szóba került a klímaszerelés: a melegrekordok ellenére a cég megbízásai megfogyatkozhattak 2017-ben, mivel az előző évhez képest 400 millióval kevesebb, 1,24 milliárdos bevételt ért el. Igaz, a profit már nőtt, 1,6 millióról 31,5 millióra – ezt az aprót bennhagyták a cégben.