Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot: négy központ az ELTE-hez kerül
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
Emberemlékezet óta működött egy trafik a pécsi Kórház téren. A pindurka, semmi mással össze nem téveszthető illatú helyiségben a cigi volt a legfőbb termék, de a cukorkától a cd-ig sok nyalánkságon és mütyürön megakadhatott a szüleivel a boltba betérő kisgyermekek szeme. Egészen 2013 nyaráig. A dohánypiac újraosztásával az Orbán-kormány egyik pillanatról a másikra földönfutóvá tette az addigi trafikosokat. 2013 júliusától kizárólag a nemzeti dohányboltok árusíthatnak dohánytermékeket, az ahhoz szükséges koncessziót csak egy válogatott társaság tagjai nyerhették el.
Pedig az igazán zsíros üzletek még csak ez után következtek. Pécsett például Tiborcz István köre nem csak a dohánykereskedelembe kóstolhatott bele. A feltörekvő ifjú éppen a trafiktörvény életbelépése után két hónappal vette feleségül a kormányfő lányát, Orbán Ráhelt. Tiborcz barátja és üzlettársa, Hamar Endre pedig pécsi ügyvédtársával, Czéh-Tóth Márkkal 2013 májusában alapította meg a DohányKer Kft.-t, amelyhez egy év múlva csatlakozott Nemeskéri András is, a pécsi egyetem egyik dékánjának unokatestvére, és így együtt már tucatnyi dohányboltot visznek a baranyai megyeszékhelyen. A DohányKer két leányvállalatának árbevétele 2016-ban már meghaladta az 1,5 milliárd forintot, és, ha nem is busás, de mintegy 70 millió forintnyi adózott profitot hozott.
Tiborcz István, Orbán Ráhel és Szivek Norbert. A nezet vagyonkezelői
Túry Gergely
Czéh-Tóth 2016 tavaszán újabb céget gründolt, a C-CampUs Zrt.-t, amely – mint azt a HVG az ősszel megírta – éppen egy olyan ingatlan tulajdonosa, amelynek a felvásárlására 800 millió forintot adott az állam, hogy ott a pécsi egyetem terjeszkedhessen. Közben az U-CampUs még egy keszthelyi kempingbe is bevásárolt. Mire a milliárdos vagyon összejött, Czéh-Tóth udvariasan odébbállt, hogy helyet adjon Tiborcz első számú alteregójának, Paár Attilának. Paár korábban a maffiagyanút felvető lámpabizniszben, az Eliosban is átvette a kormányfői vő helyét. A C-CampUs üzleteit két bank egyengeti, a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MKB és a kormányfő barátjához közel álló B3 Takarék.
A pécsi telekügylet korántsem egyedi. A kormány a győri egyetem fejlesztését is tervezi. Egy hónappal ezelőtt csaknem 2,5 milliárd forintot különített el a szükséges ingatlanok megvásárlására. A kiszemelt telkek tulajdonosát, a PS-Invest Alfa Kft.-t egykor ugyancsak Paár Attila alapította. Igaz, a vállalkozást már évekkel ezelőtt átvette Győr egy másik milliárdosa, Somogyi János, akinek cégügyeit viszont a helyi fideszes önkormányzat tanácsadója, a kaszinókoncesszióhoz is jutott Rákosfalvy Zoltán ügyvéd egyengeti.
Jogi szabályozással, államosítással és újbóli privatizációval vagy éppen megfélemlítéssel zajlott az elmúlt nyolc évben a tulajdon újraelosztása. A kormányfői vő és az Orbán családot támogató Mészáros Lőrinc meggazdagodása már-már dinasztikus törekvéseket sejtet. A pécsi és a győri történet csak egy-egy apró szelete ennek, bár Tiborcz érintettsége miatt mozgósító ereje lehet az ellenzéki szavazók körében. A rezsicsökkentés jelszavával és az azt megtámogató különadókkal a kormány mindent megtett, hogy elértéktelenítsen komplett energetikai üzletágakat, távozásra ösztökélve olyan multinacionális vállalatokat, mint a francia GdF, a német RWE vagy az olasz ENI. Saját hangzatos jelszavait meghazudtolva azonban az állam még a világpiaci áresést sem használta ki a közműtarifák csökkentésére, az állami tulajdonba került szolgáltatók pedig nemhogy nonprofit módon működnének, de az állam még a nyereségüket is elvonta.
A külföldiek által hátrahagyott vagyon pedig legalább részben a kormányhoz, sőt a kormányfőhöz közel álló üzletemberek birtokába került. A Mátrai Erőműből az RWE része Orbán földijéhez, Mészáros Lőrinchez, a Tigáz csővezetékei pedig az ENI-től a Met Magyarország Zrt.-hez vándoroltak. Ez utóbbi többek között Garancsi Istváné, a kormányfő egyik kedvenc focicsapatának, a Videotonnak a tulajdonosáé.
HVG
A bankvásárlások, majd újbóli -eladások is a Fidesz-közeli üzleti köröket segítették, akár a takarékszövetkezeti rendszer átszabására, akár a veszteséges MKB állami felvásárlására gondolunk. Mint Várhegyi Éva közgazdász megállapította, a megkaparintott pénzintézetek ezermilliárdos hitelezési potenciállal állnak az oligarchák rendelkezésére – ha pedig egy válság vagy az állami kedvezmények esetleges elmaradása bukásra ítélné őket, veszteségeiket az adófizetőknek kellene állniuk. A hitelek pedig az új elit vagyongyarapodását és a hatalom bebetonozását szolgálják. Például a médiumok felvásárlásával, amibe esetenként állami banki milliárdokat öltek bele, hogy Andy Vajna megszerezhesse a TV2-t, máskor pedig szinte korlátlan tőkével látták el Mészáros Lőrincet, hogy bezárhassa a Népszabadságot, és a teljes vidéki sajtó a Fidesz-propagandát harsoghassa.
Orbán Viktor azonban hiába hirdetett meg új gazdasági modellt, benne magyar többségű bankrendszert, nonprofit közszolgáltatásokat, valamint vitát és tárgyalásokat kizáró centrális erőteret. A kormányfő, minden erőfeszítése ellenére, csak a központosításban és a függőségi viszonyok kialakításában volt hatékony, a gazdaságot és a társadalmat nem sikerült teljesen átformálnia. Mihályi Péter közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy habár az újraelosztást megalapozó államosítások 2010 óta kétszáznál is több céget érintettek (köztük a legnagyobb magyar vállalat, a Mol ötödét, a közműcégeket, a már említett pénzintézeteken túl a Budapest Bankot stb.), ezek a gazdaság egészéhez képest csak elszigetelt esetek. A gazdaság húzóerejének számító további több száz vállalkozás többsége érintetlen maradt. Voszka Éva közgazdász az intakt területek között említi az exportot húzó feldolgozóipart és a nem pénzügyi szolgáltatásokat. Ebben persze az is szerepet játszhatott, hogy sem a multik, sem az Európai Unió elleni kirohanások nem jártak végzetes lépésekkel.
A multik valójában minden korábbinál több állami támogatást kaptak az Orbán-érában, és a kormány minden korábbinál gyorsabb ütemben próbálja leszívni a támogatásokat az uniótól. Ezek a külső kényszerek eddig kordában tartották a további einstandolást. A 2010 után meghozott jogszabályok többsége „csak” a tulajdonjog csorbítását, a kipécézett iparágak jövedelmezőségének mesterséges rontását eredményezte – mondja Mihályi Péter. Az állami befolyás terjedése ugyanakkor politikai hasznot is hozott – magyarázza Voszka Éva –, egyszerűbbé vált a pénz kiszivattyúzása, illetve a szavazótábor erősítése például a határon túli magyarok körében.
Csakhogy ezek a módszerek már azokat is irritálják, akiket Orbán Viktor a centrális erőtérbe vont volna. A diszkriminatív, piacellenes intézkedések, például a trafikmutyi vagy a Tiborcz-cégek sikereinek megolajozása éppen azt a vállalkozó szellemet és innovációs hajlamot irtották ki, amely a hazai tulajdonosokat és a középosztályt erősíthette volna. Az elmúlt nyolc év legfőbb tapasztalata az, hogy senki sem érezheti magát biztonságban. Bárki az állam prédájává válhat, hiszen egyik napról a másikra átszabhatják, kiből lehet trafikos, tankönyvkiadó vagy földet még sosem látott, de a gyorstalpalón aranykalászossá avanzsált gazda.
SZABÓ YVETTE
A cikk a HVG hetilap 2018/10. számában jelent meg.
