Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Nem értik, miért okozna hátrányt itthon pusztán az, hogy egy építőanyag-gyártó tulajdonosa külföldi, miközben a felhasznált anyagok és maguk a gyári dolgozók is magyarok.
Állásfoglalást készített a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség a kormány új törvényjavaslatáról, mely jelentős változásokat hozna a hazai építőiparban. A törvényjavaslatról elsőként a hvg.hu írt, részletes cikkünk itt olvasható:
Itt az új törvényjavaslat: a dohányboltok mintájára jönnek a nemzeti tüzépek, olcsóbb lehet az építőanyag a csokosoknak
Az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel a kormány, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel - derül ki a HVG birtokába jutott építészeti törvény javaslatából. A rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütköznek.
A téglásszövetség a csomag azon részét tartotta fontosnak kommentálni, mely arról rendelkezik, hogy "a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené – vagyis a külföldi tulajdonú gyártók hátrányba kerülnének. "A javaslat nem részletezi, hogy mi számít magyar tulajdonnak: rosszmájú olvasat szerint az is elképzelhető, hogy a magyar piacot uraló három nagy, külföldi vállalat irányító többségét csavarná ki a kormány a tulajdonosok kezéből, cserébe a gazdaságos működés fenntartásáért" – írtuk fenti cikkünkben.
A MATÉSZ hétfőn megosztott álláspontja szerint a kormány 79 oldalas koncepciójának az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódó részei vázlatosak, az egész "kb. 3 oldal terjedelmű". Szerintük ezt a részt a többitől elkülönítve szükséges kezelni, ezért javasolják erre vonatkozóan egy önálló koncepció későbbi megalkotását.
A téglásszövetség szerint a vonatkozó szövegrészekben megfogalmazott célok vitathatók, különösen „az elérhető legnagyobb arányban kerüljenek felhasználásra (…) magyar építési termékek” célkitűzés, mivel kizárólag azt tekintik „magyar” terméknek, amelynek gyártója is magyar tulajdonú. A szövetség kiemeli, hogy nincs konkrét magyarázat arra, hogy pusztán a külföldi tulajdon (pl. ha a termék hazai alapanyagból, hazai munkaerővel és Magyarországon készül, stb.) milyen hátrányokat okoz.
"Ez eleve megkérdőjelezi a drasztikus piaci beavatkozást jelentő intézkedések létjogosultságát."
A MATÉSZ felemlíti, hogy 2023. február 21-től iparáguk, a hazai tégla- és cserépipar érintett vállalatai is úgynevezett kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezettek. Ennek szerintük várhatóan "rendkívül káros iparági, illetve azon túlmenő" következményei is lesznek. A szövetség szerint, mivel a kiegészítő járadék az építőipar átalakításáról szóló koncepcióban szereplő intézkedésekhez hasonló beavatkozást jelent, más iparágakban is hasonlóan súlyos negatív hatások várhatók tőle.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
A Tisztelet Társasága alapítója hosszú betegség után halt meg, 54 éves volt.
14 kilót fogyott a német aktivista.
Fedinec Csilla szerint enyhíthető lett volna a feszültség a kárpátaljai magyar férfi halála ügyében, ha értelmes párbeszéd indul Ukrajnával.
Egy kutatás szerint szoros összefüggés van az emberek egészsége és székletürítési szokásaik között. A túl gyakori vagy túl ritka székletürítés mögött különféle problémák állhatnak.