Szerdára már több mint húsz áldozatot szedtek a Borisz ciklon által okozott áradások Ausztriától Romániáig, és a medréből kilépő folyók vagy a hirtelen lezúduló, rengeteg csapadék miatt átszakadó gátak több ország több városában is olyan pusztítást vittek végbe, melyekhez foghatót Közép-Európában ritkán lát az ember.

A lengyel Lądek Zdrój kisvárosról a minap megrázó képeket készítő Bartłomiej Jurecki fotóriporter egyenesen úgy fogalmazott, ilyet utoljára Haitin látott. Olyan szinten károsodtak egész országrészek, hogy Lengyelországban például Donald Tusk kormányfő azt mondta, az ár levonultával újjáépítési tervet jelent be, Csehországban pedig a pénzügyminiszter szerint a helyreállítási munkák anyagi igénye miatt lehet, hogy át kell írni az idei költségvetést.

A legtöbb csapadék az elmúlt napokban Ausztriára és Csehországra hullott a régióban, ez a HungaroMet összesítése szerint öt nap alatt átlagosan 200 millimétert jelentett, de volt olyan osztrák terület, ahol csütörtöktől keddig 413 milliméter csapadék hullott. Itt durva havazások is voltak, a salzburgi Obertauernben a hétvégén derékig lehetett gázolni a hóban. A Borisz keddre már elhagyta a Kárpát-medencét, Ausztriában sem esik már, és bár mi eddig megúsztuk, nálunk most jön a java: magyarországi szakaszán egyre csak dagad a Duna, hozza le az osztrák területekre hullott esőt, és árad a Lajta, a Rába és a Marcal is.

A megáradt Rába és Mosoni-Duna találkozása Győrben szeptember 17-én

MTI / Krizsán Csaba

Szerda reggel a pr-homokzsáktöltés elejébe még alaposan belealudt miniszterelnök már “árvízinfót” tartott, ahol arról beszélt, hogy megkezdődött az árvíz elleni védekezés legkomolyabb és legnehezebb szakasza, éjszaka belépett az országba az árhullám legmagasabb vízszintje. Orbán Viktor elmondta, arra számít, hét-nyolc napig tarthat az árvíz, ekkor hagyhatja el a hullám az országot.

Bár most már Európában is egyre gyakoribbak a Boriszéhoz hasonló következményekkel járó éghajlati események, mégis úgy tűnik, Közép-Európát meglepte az áradások intenzitása. Pedig hozzá kell ehhez szoknunk, sőt, a tudósok szerint ez csak egyre rosszabb lesz. Hogyan alakult ki a Borisz, és hogyan súlyosbította pusztító hatását a klímaváltozás? Ezt nézzük meg az alábbiakban.

A Borisz ciklon születése

A Borisz akkor alakult ki, amikor a futóáramlás (jet stream) múlt héten hirtelen elkezdett nagymennyiségű sarkköri levegőt nyomni Dél felé, Európába. Ausztriában a hőmérséklet jócskán zuhant az évszakban megszokotthoz képest, három napon keresztül átlagosan 10 Celsius-fok alatt maradt. Az ország több mérőállomása rekordhideget regisztrált, a nyugat-ausztriai Hochfilzenben a legalacsonyabb szeptemberi csúcs 0,8 fok volt, de Svájcban, Olaszországban és Németországban is történelmi hidegek alakultak ki.

Ez a hidegbetörés összefügg az ilyenkor megszokott meleggel és azzal a szokatlanul magas nyomással, ami a sarki sztratoszférában uralkodott, idézi a Washington Post Judah Cohen-t, a Verisk Atmospheric and Environmental Research kutatóintézet munkatársát. Ahogy a sarkvidéki levegő dél felé söpört Nyugat- és Közép-Európán keresztül, Keleten és Délen szokatlanul meleg és párás levegővel ütközött.

A hideg és a meleg légtömegek ütközéspontja közelében alacsony légnyomás alakult ki, ez a légtömeg aztán levált a jet streamről, és csapdába ejtették a tőle nyugatra és keletre lévő magasnyomású területek. Ennek hatására a vihar Közép-Európa fölött szinte megállt, ez pedig lehetővé tette, hogy felszívja a Földközi-tengerről a nedvességgel teli levegőt.

Emlékezetes, hogy az Afrika és Európa között elhelyezkedő tenger augusztusban soha nem látott szintre melegedett – a hónap 15. napján a felszíni középhőmérséklete 28,9 Celsius-fok volt, míg ugyanezen a napon 31,96 fokkal dőlt meg víz hőmérsékletének rekordja az egyiptomi El-Arís üdülővárosnál. De a görög és az olasz partokon még szeptember közepén is nagyon meleg volt itt a víz. Értelemszerűen minél melegebb a víz, annál több párolog el belőle, ez pedig a viharok üzemanyagául szolgál.

A Földközi-tenger felől tehát Északra és Nyugatra áramló rengeteg párás levegő sok esetben felkapaszkodott az Alpok hegyoldalain, így lehűlt, páratartalma csapadékká kondenzálódott, ez pedig erősítette a magasabb területeket bombázó hózáporokat, és a szomszédos völgyekre zúduló felhőszakadásokat. De ezzel együtt a Fekete-tenger hőmérséklete is magasabb volt a szokásosnál, így a ciklon onnan is plusz párát szippantott fel, a Boris nedvesség-utánpótlása napokig folyamatos volt, ezért lettek végül az esőzések ennyire elhúzódóak és hevesek. A HungaroMet látványos infravörös műholdképes videót tett közzé arról, hogyan tört be a hideg levegő, hogyan jött lendületbe a ciklon és pörgött napokig szinte egy helyben:

Így súlyosbítja a ciklonokat a klímaváltozás

Az tehát világos, hogy a klímaváltozás úgy tette drasztikussá a Boriszt, hogy példátlanul magas hőmérsékletűre hevített két tengert is, melyekből így a megszokottnál több víz párolgott el, a plusz légköri nedvesség pedig plusz csapadékmennyiségként zúdult rá Közép-Európára. A felmelegedés pedig nyilván minden ciklont és egyéb vihart ugyanígy pumpál fel, bárhogy is nevezzék el az adott időjárási jelenséget. A klímakutatók az elmúlt években már azt is lemodellezték, hogy az éghajlat további melegedésével milyen szinten fognak pusztítóbbá válni ezek a jelenségek.

A levegő nedvességmegtartó képessége minden 1 Celsius-fokos emelkedéssel 7 százalékkal nő – ezt Sadi Carnot francia fizikus, matematikus és mérnök állapította meg még 200 évvel ezelőtt, vagyis az első ipari forradalom idején. Az ő kora óta a globális hőmérséklet mára körülbelül 1,3 Celsius-fokkal emelkedett, szóval mostanra a korábbihoz képest több mint egy százalékkal tovább nőtt a levegő nedvességmegtartó képessége – jelenleg az tehát több mint 8 százalékos.

Veres Viktor

Amikor a felszálló pára a magasban kicsapódik, és csapadékcseppekké áll össze – kondenzálódik – hő szabadul fel. Minél több hő képződik így, annál erősebbek lesznek a zivatarok. Így tehát az átlaghőmérséklet emelkedésével, és a levegő páramegtartó képességének ehhez kapcsolt megnövekedésével együtt az esőzések, felhőszakadások intenzitása is nő.

A globális felmelegedés hatására ráadásul kevesebb a havazás, és több csapadék esik eső formájában, ami az alacsonyabban fekvő területeken az áradások, a magasan fekvő területeken pedig a földcsuszamlások kialakulásának kockázatát növeli. Természetesen a hegyvidékeken – ahogy a Boris esetében is történt – jócskán havazhat is, ezzel együtt egy, a Nature-ben 2022-ben megjelent tanulmány szerint az északi félteke havas, magasan fekvő részein a szélsőséges esőzések intenzitása minden újabb 1 Celsius-fok felmelegedéssel átlagosan 15 százalékkal nő.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) pedig azt modellezte, hogy a további felmelegedési szintek milyen hatással lesznek e felhőszakadásokra. Azt találták, hogy az egy nap alatt lezúduló, intenzív csapadékjelenségek, melyek az emberi beavatkozástól mentes időkben még tízévente egyszer alakultak ki, 1,5 Celsius-fokos melegedés esetén másfélszer gyakoribbak lesznek, és 10,5 százalékkal több csapadékkal járnak, kétfokos melegedésnél 1,7-szer gyakrabban fordulnak elő, és 14 százalékkal lesz több a csapadékuk, míg négyfokos átlagos hevülés pedig már 2,7-szeres gyakorisággal, és 30,2 százalékkal több csapadékkal járna.

Itt tartunk

Európai meteorológiai mérőállomások adatai szerint Németországban, Lengyelországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is egyre hevesebbek lettek a szeptemberi csapadékhullások 1950 óta. Tavaly a megszokotthoz képest mintegy 7 százalékkal több eső esett a kontinensen, ez Olaszországban, Norvégiában, Svédországban és Szlovéniában okozott árvizeket.

Nem lehet mindent a klímaváltozás nyakába varrni, de egy becslés szerint az elmúlt évtizedben átlagosan minden negyedik rekordesőzés annak tulajdonítható. A nyári németországi árvíznél még nem állnak rendelkezésre az okozati összefüggéseket vizsgáló tanulmányok eredményei, de a 2021-ben az ország nyugati részét, valamint Belgiumot és Hollandiát sújtó árvizek már közvetlenül az éghajlatváltozással hozhatók összefüggésbe. Ugyanez áll Brazília áprilisi és májusi áradásaira is.

afp Ezen a légi felvételen sérült épületek és törmelékek láthatók egy utcán, miután a Yagi szupertájfun lecsapott Ha Longra, Quang Ninh tartományban, 2024. szeptember 8-án

AFP / Nhac NGUYEN

2000 óta az árvizeknek kitett emberek aránya a becslések szerint 24 százalékkal nőtt a világon. Ma már 1,8 milliárd ember van közvetlenül kitéve “évszázadonként egyszer előforduló” áradás veszélyének. A növekedő tendenciát a gyors urbanizáció is okozza. Bizonyos régiók sokkal inkább érintettek, mint mások: a becslések szerint a magas árvízveszélynek kitett emberek 89 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban él, a legtöbben Dél- és Kelet-Ázsiában. Míg mi a Borisz ciklonnal vagyunk elfoglalva, a hónap elején söpört át ezen a régión a Yagi nevű tájfun, mely összesen több mint 500 embert ölt meg Mianmarban, Vietnámban, Laoszban és Thaiföldön.

Európában Németországban él a legtöbb, az árvíz által veszélyeztetett ember, utánuk Franciaország és Hollandia következik. 2023-ban összesítve a kontinens folyóhálózatának egyharmadán alakult ki olyan megemelkedett vízhozam, mely meghaladta a magasnak számító vízállási küszöbértékeket, 16 százalék esetében pedig a súlyos fokozatot is elérte. Tavaly decemberben Európa folyóinak negyedén alakult ki “kivételesen” magas vízhozam.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) számításai szerint, ha nem készítik fel a városokat az árvizekre, és a globális hőmérséklet 3 Celsius-fokkal emelkedik, az árvizek csak Európában évente 48 milliárd eurónyi kárt okozhatnak az évszázad végére, és megháromszorozhatják az árvizeknek kitett európaiak számát.

Az árvízhelyzetről a legfrissebb híreinket itt olvashatja, percről percre frissülő közvetítésünk pedig itt érhető el.