szerző:
Torontáli Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar lakóingatlanok jó része 70 évesnél öregebb, és az idén lendületbe jövő újlakás-építés sem sokat javít a helyzeten. A kormány a csok mellett modern alaprajzokat is ígért a házépítőknek, aztán fogta magát, és nem készíttette el.

Milyen házat szeretne építeni? És vajon a kormány mit szeretne, hogy ön milyen házat építsen? Utóbbi kérdés azért jogos, mert a kormány igenis szeretne a házépítők segítségére sietni abban, hogy mintaterveket alkot és bocsát (várhatóan díjmentesen) a polgárok rendelkezésére. A kabinet 2015 szeptemberében határozatban mondta ki, hogy „tájegységi karaktereket hordozó Nemzeti Mintaterv-katalógust kell kidolgozni, amely a műszaki dokumentációhoz kapcsolódóan tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását”.

©

Retteghetnek az építészek, ha a magyar házépítők cakkumpakk ingyen megkapnak mindent az Orbán-kormánytól: alaprajzot, kiviteli tervet és költségvetést is. Bizonyára sokan választanák ezt a megoldást, amennyiben a mintatervek elfogadható minőségűek. Iparági szereplők pedig arra is felhívták a hvg.hu figyelmét, hogy a „nemzeti sablonok” akár arra is alkalmasak lehetnek, hogy

a településképet a kormány ízlése szerinti egységesítés felé tereljék.

A nagy Nemzeti Mintaterv-katalógusra 100 millió forintos keretet határoztak meg, határidőnek pedig tavaly december 31-ét jelölték ki. Becsöngettünk hát a Miniszterelnökséghez, és kértük, hogy hadd nézhessük meg, milyen alaprajzokat ajánlanak a házépítőknek. A tárca azonban hosszas várakozás után értékelhetetlen választ adott a kérdéseinkre, még azt sem volt hajlandó közölni, hogy létezik-e már a katalógus.

Amikor utánajártunk, kiderült, hogy

a mintatervekből a határidő lejárta ellenére egyetlen betű és egyetlen vonal sem készült még el.

A Pató Pálok a projekttel érdemben semmit sem tettek, amióta a kormányhatározat megszületett, vagyis 16 hónapja senki sem adta le a megrendelést az alaprajzokra. Pedig tavaly márciusban az egyik megyei kormányhivatal referense egy lakossági fórumon feltett kérdésre még azt mondta, hogy az év végére meglesz a katalógus. A határozat hatálya decemberben le is járt, így az már nem kötelez senkit semmire. Arról pedig nincs információnk, hogy a semmittevésnek lett-e bármi következménye – például a programfelelős Miniszterelnökségnél.

Mint megtudtuk, csak remélni lehet, hogy idén uniós pénzekből újra kijelölik a keretet, és most már valóban leül valaki egy számítógép elé, és leadja a megfelelő megbízásokat. Ha így lesz, akkor talán egy év múlva már megnézhetjük, milyenek lehetnek az Orbán-éra Kádár-kockái, például visszaköszön-e véletlenül bennük a Felcsútról is méltán híres Makovecz-örökség.

A megyei referens márciusi tájékoztatója szerint egyébként a típusterveket elismert építészek zsűrizik majd, és egyszerűbb lesz velük az engedélyezési és tervezési folyamat. Az alkalmazott formáknak a tájegységre jellemző építészeti karaktereket is tartalmazniuk kell, ezért nem lesznek egysíkúak a tervek, ráadásul lesznek benne csok-igénylésére alkalmas verziók is.

Az biztos, hogy modernizációra óriási szükség lenne, ha azt gondolja, hogy a városokban a panellakótelepek, a falvakban pedig a Kádár-kockák a meghatározó ingatlanok, akkor nagyot éved. A Lechner Tudásközpont adati szerint a magyar települések 48 százalékán, azaz közel felén a második világháború előtt épült, vagyis több mint 70 éves ingatlanok vannak relatív többségben.

©

A Lechnernél egy interaktív térkép is elérhető, amely települési bontásban mutatja be az ingatlanok korösszetételét. A térképen a sötétzöld foltok jelölik a legmodernebb helyeket, és kiválóan látszik, hogy a budapesti agglomerációba az ezredforduló után kiköltözők serényen építették a házaikat. Ezzel szemben Tolna és Baranya megyében szinte alig épült új ház és lakás 1980 óta.

Az elmúlt években országosan is nagyon megzuhant az új lakások építése, mert 2008 után mélypontra esett a kereslet. A kormány számos élénkítő célú intézkedést hozott, megújította például a szocpol utódjának számító csokot, és időközben az építési igény is alaposan növekedett.

Magyarország így már az európai élbolyba tartozik a tervezett lakásépítésekről szóló Eurostat-adatok szerint. A legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma 232 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ez a második legmagasabb érték az európai rangsorban, de az értékeléshez tartozik, hogy nagyon alacsony szintről mindig látványosan lehet növekedni.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint 2016-ban az új lakások iránti kereslet már 31 százalékkal volt magasabb, mint 2015-ben. Ezzel párhuzamosan 76 százalékkal több újépítésű lakást hirdettek meg eladásra 2016-ban, mint 2015-ben. “Az idei év első hetében is több mint 10 ezer új lakás szerepelt a kínálatban, ám ezek között vannak olyanok, amelyek még csak tervezőasztalon szerepelnek, vagyis az építésük még el sem indult” – mondja.

Az ingatlan.com előrejelzése szerint 2018 végéig 15-20 ezer új lakás átadása várható, de a fejlesztések első hulláma várhatóan már 2017 utolsó negyedévére elkészül.