Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok

2012. január 12., csütörtök, 14:22 • Utolsó frissítés: 2012. január 12., csütörtök, 14:58
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ;

Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.

„Sajnálatos, hogy nem tűnik ki világosan, vajon saját egyéni elképzeléseiről van szó, és ha igen, akkor ezek mennyiben állnak összhangban a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság – a szerk.) terveivel, vagy csupán a NOB elképzeléseit, esetleg a tagok többségének véleményét ecseteli” – olvasható Kertész István Schmitt Pál 1992-es doktori értekezéséhez fűzött opponensi értékelésében. Az ókortörténész 7 oldalas bírálatából 5 oldalon keresztül kritizálta a dolgozatot, számos formai elégtelenségre és ténybeli tévedésre is felhívva a figyelmet, ennek ellenére az értekezést a legmagasabb, summa cum laude minősítéssel elfogadta.

A hvg.hu szerdán számolt be arról, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 1992-ben benyújtott kisdoktori értekezésének legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. Cikkünk megjelenése után kiadott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) „a leghatározottabban visszautasította” a plágium vádját. A KEH szerint Schmitt Pál személyesen ismerte a bolgár kutatót, és „több résztéma megtárgyalása során együttműködtek”. Ugyanakkor a közlemény azt is hangsúlyozta, hogy „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, „annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt” – fogalmaz a közlemény.

„Ez egyébként minimális követelmény”

Bár mind Kertész, mind Schmitt témavezetője, Takács Ferenc egyetemi tanár a legmagasabb minősítést adta az értekezésre, mindketten kritizálták is a dolgozatot opponensi véleményükben.

Schmitt Pál az új alaptörvényt szignálja - Nagyítás-fotógalériánk Schmitt Pál karrierjéről - kattintson a képre!

Fotó:

„Egy ilyen terjedelmes anyaggyűjtés esetében elvárható, hogy a szerző pontosan feltünteti adatai lelőhelyét. A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni. A jegyzetanyagban vagy egy külön függelékben hivatkozni kellett volna a hivatkozott kongresszusok, ülésszakok jegyzőkönyveire, egyéb adalékaira” – írta Kertész a bírálatában.

Az egyetemi docens azt kifogásolta, hogy Schmitt értekezésében egyetlen láb- vagy végjegyzet sem szerepel, ami mutatná, hogy az egyes adatokat, ténybeli megállapításokat, a különféle meghatározásokat honnan vette, és amikor egy következtetést megállapít, nem teszi világossá, hogy az saját észrevétele, vagy esetleg a szakirodalomból idéz.

Mint szerdán a hvg.hu megírta, Schmitt dolgozata irodalomjegyzékében feltüntette ugyan a bolgár kutató művét, a címet azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg – holott a kötet nincs magyarra fordítva –, ráadásul Georgiev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelölte meg. Az értekezés szövegében viszont nincsenek idézőjelek, sem jegyzetek – azaz nem derül ki, hogy Schmitt idéz-e a szakirodalomból.

„Ez egyébként minimális követelmény egy tudományos igényű írás esetében” – jegyezte meg Kertész a jegyzeteket hiányolva, ám ennek ellenére úgy vélte, hogy „a jelölt dolgozata megfelel az egyetemi doktori értekezésekkel szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek. Sőt (…) ezeknek magas szinten tesz eleget”.

„Pongyola megfogalmazás”, „gépelési hibák”

Kertész nemcsak a jegyzeteket hiányolta, több esetben „fájó hiányosságokról” írt bírálatában, illetve „apróbb pontatlanságokat” igazított ki. Szóvá tette a fogalom-meghatározások tökéletlenségét. Így megjegyezte, hogy „a szerző keverten használja a sport, a sportág és a versenyszám fogalmakat”.

További képekhez kattintson!

Fotó:

A történelmi előzmények feldolgozásánál az ókortörténész elsősorban az ókori részt kritizálta, hangsúlyozva, hogy Schmitt írása e téren több ponton téves megállapításokat tartalmaz. „Egy történész bíráló számára különösen fájó hiányérzetet kelt az a körülmény, hogy a disszertáns nem elemezte az olimpiai programot befolyásoló tényezők között a politikai változásokat” – írta Kertész. Az egyetemi docens szerint „nehezíti a megértést a tömörítés miatt néha előforduló pongyola megfogalmazás. Erre példát is hozott a 63. oldalról, ahol ez szerepel Schmitt értekezésében a tízpróbáról: „1908-ban törölték ahhoz, hogy 1912-től véglegesen szerepeljen”.

A hvg.hu a bolgár kutató tanulmánya és a doktori dolgozat összevetésekor arra jutott, hogy Schmitt néha rövidítette, egyszerűsítette az eredeti francia szöveget, sokszor részeket hagyott el, esetenként összefoglalt.

Kertész a helyesírási hibákat is kiszúrta, figyelmeztetve, ha a munkát ki akarják majd adni nyomtatásban, akkor a „sok gépelési hibát ki kell javítani”. Példaként említette, hogy Szófiát és Szöult néhány esetben kisbetűvel írta Schmitt, Monacót pedig k-val.

Az oldalakon keresztül tartó kritikák ellenére az egyetemi docens úgy vélte, a tanulmány hátterében „szorgalmas és szisztematikus anyaggyűjtés” áll, az értekezésnek „az egyes sportágak történetével foglalkozó szakemberek is jó hasznát veszik majd”.

A bíráló

Kertész István ma a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ókortudományok professzora, az egri Eszterházy Károly Főiskolán tanít. A személyes honlapján közzétett önéletrajz szerint 1967-ben szerzett középiskolai tanári képesítést az ELTE BTK nappali tagozatú latin-történelem-magyar szakán. 1969-ben védte meg egyetemi doktori értekezését, summa cum laude minősítéssel, majd az ELTE BTK Ókori Történeti Tanszékének oktatója lett, ahol előbb tudományos segédmunkatárs, majd adjunktus, végül 1983-tól docens lett. 1992-ben a Magyar Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének docense lett, ahonnan 2008-ban ment nyugdíjba. Kertész 2000-től 2009-ig a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja volt, részt vett a Nemzetközi Olimpiai Akadémia tevékenységében. Honlapján arról is megemlékezik, hogy részt vett a kétszeres olimpiai bajnok, MOB-elnök, Schmitt Pál sikeres doktori eljárásában.

„További munkálatokat igényel”

Kertész Istvánhoz képest kevésbé volt kritikus a dolgozattal Schmitt témavezetője. Takács Ferenc a bírálatában szinte csak pozitívumokat írt a dolgozatról.

Egyebek mellett például azt, hogy a témát „testközelből” is ismerő szerző „prognosztikai értékű ajánlásokat szolgál témája kifejtése során, melynek értékeire ezuttal (!) is szeretnénk felhívni a szakemberek - edzők, sportvezetők, sportszervezők, testnevelők – figyelmét”. Takács úgy vélte, Schmitt jól érzékeli, hogy „a televízió a jövő olimpiai programjára is meghatározó szereppel rendelkezik”, ám a bíráló szerint a téma kibontása „további munkálatokat igényel”.

Azt Takács is elismerte – helyesírási hibákkal tarkított – értékelésében, hogy a dolgozatban vannak formai hiányosságok, ezek között említette a terminológiai pontatlanságokat, a forrásanyagok pontos megjelölésének, az irodalmi apparátus korrekt rendszerezésének hiányát és a gépelési hibákat, de úgy vélte, hogy ezek a hiányosságok a megértést és a tartalmi kifejtést nem befolyásolják.

„Ezek kijavítása – különösen publikálás esetén – feltétlenül kívánatos lenne és növelné a tanulmány értékét” - írta. Mindez azért is figyelemre méltó, mert Kertész István az Origónak nyilatkozva azt állította, 1992-ben ugyan nem dolgozott a Testnevelési Főiskolán, de kollégái biztosították arról, hogy Schmitt dolgozata formailag megfelel a követelményeknek. „A doktori disszertációt összességében summa cum laude minősítéssel elfogadom és védésre javaslom” – olvasható Takács bírálatának végén.

A témavezető

A szegedi születésű Takács Ferenc testnevelő tanári és filozófia szakos végzettségű tanár, aki 1985-ben szerzett kandidátusi fokozatot filozófia-esztétikából. 1964-ben végzett a Testnevelési Főiskolán, majd az ELTE bölcsészkarán tanult, ahol a filozófia szakot végezte. 1968 és 1971 között a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen tanult, bölcsészdoktori szigorlatát és védését 1971-ben kezdte meg. 1986-tól 2003-ig a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékét vezette. A Testnevelési Egyetemen elérhető önéletrajza szerint alapfokú angol nyelvtudása van.

Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén
Különös tendencia az 1%-os felajánlások terén

Civil szervezetek sokaságának működése kerül veszélybe, mert az adózók fele nem rendelkezik az 1%-ról. Ennek a furcsa „közömbösségnek” az okát kutatjuk.

Hirdetés
18 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2012. január 14., 09:52 paci

Egy kicsit félre megy a téma.Nem a dolgozat tartalmával van a baj.A bolgár kutató sok évi munkával kiválót alkotott.A birálók ezt minősítették summa cum laude.A kritikák a trehány másolást a helyesírást a formát illették.A kérdés a plágium, a lopás, a csalás.Megmondom mi fog történni.A magyar bíróság kimondja, hogy nem volt taggyűlés és a doktori csak bolgárközeli.

2012. január 13., 18:40 Nagy Katalin

remélem nem az SP. ÚR írta a szakdolgozatát, hanem valaki más írta,
képzeljétek el hemzseghet a helyesírási hibától.szégyen,hogy ilyen ember képviseli az órszágot, küldjük vissza az elemibe

2012. január 13., 14:07 Csont Maci

A bírálókat kéne megkérdezni, hogy éreztek-e felsőbb nyomás magukon, esetleg az a doktori tanács, amelyik az érdemi döntést meghozta, vitázott-e erről a disszertációról, vagy őket is nyomás alatt tartották?

2012. január 12., 21:46 Klára Serestyén

Ez a hir engem meglepett. Én is sportoló voltam, magyar bajnok végi és EU banjnokság illusztis tagja , mig az edzőm nem állitott választás elé: vagy a sport vagy a diploma! Én a diploma mellett döntöttem.Pont az volt a disszertacióm témája, amit később be is vezettek a PTK.-ba nevezetesen A NEM VAGYONI KÁRTÉRITÉS MAI ALAPJAIT.De mert nem voltak un. kapcsolatai, a diplomamunkam 3 ast jelentett, ami engen nem érdekelt CSAK AZ, hogy bevezették a javaslataimat. Talán ma az is érdekes lehet, hogy ki profitált ebből? A smittek?Vajjon. íde nekem az volt a fontos, hogy a nemvagyoni kár, mint intézmény bekerült a jogszolgáltatásba.

2012. január 12., 20:20 Atlasz

Kertész kiváló tanár, az egyetemi szamárlétra kötelmeit rezignált bölcsességgel elviselt tudós. Sportrajongó. Fradi drukker. Büszke vagyok, hogy tanított, vizsgáztatott.
Sose lobogtattam sehol a végzettségem és a minősítést, de most kezd kissé zavarni. Leértékelődött a munkám.
A trambulinról hugyoztak a medencébe, nem a partjáról!
Díszőrség! Vigyázz! Díszmenet! Lépés - indulj!

További 13 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
Hirdetés
HIRDETÉS
HVG ONLINE CSOPORT HÍREI
híreink RSS csatornái »
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X