szerző:
M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy csődközeli helyzetbe került élelmiszeripari cég, a gyulai és csabai kolbászt is gyártó húskombinát miatt különbözhetett össze Lázár János az OTP elnök-vezérigazgatójával. A Fidesz frakcióvezetője az állam segítségéért lobbizik a Gyulai Zrt. megmentése érdekében, ám ez információink szerint nem lenne ínyére a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vetélytársnak, a Bonafarm-csoportnak. Miközben – Csányi nevét ki nem mondva – Lázár egy interjújában arról beszélt, hogy a bankár vállalkozásai polip módjára hálózzák be az országot, a fideszes politikus családjának érdekeltségébe tartozó agrárcég üzleti kapcsolatban áll a Bonafarmmal.

„Egy-egy bankkonglomerátum születéséről az elmúlt húsz évben, hogy hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagy bank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot, erről kellene beszélni” – mondta a Rádio Q-nak adott március 8-i interjújában Lázár János, amikor a nagy politikai befolyással bíró gazdasági szereplőkről beszélgetett a műsorvezetővel.

A Fidesz frakcióvezetője az interjúban azt hangsúlyozta, hogy a demokráciára nem Puch László (az MSZP volt pártpénztárnoka – a szerk.) vagy Simicska Lajos (a Fidesz gazdasági holdudvarának meghatározó szereplője – a szerk.) jelenti a valódi veszélyt. Lázár szerint azért folyik az „oligarcházás”, „ezért megy ez az egész cirkusz, hogy a legérintettebbről óriási erőkkel elterelik a figyelmet”.

Bár a műsorvezető, Fiala János többször rákérdezett, hogy Csányi Sándorról beszél-e, Hódmezővásárhely polgármestere nem akarta kimondani az OTP elnök-vezérigazgatójának a nevét. Lázár János múlt hétfői sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, nem vonja vissza, amit mondott, igaz, hozzátette, ő „nem kevert gyanúba senkit se”, csak elmondta „egy bizonyos kérdésben” a véleményét.

A hvg.hu több agrárpiaci és fideszes forrásból is úgy értesült, a kormánypárt frakcióvezetője és az élelmiszeripari, mezőgazdasági érdekeltséggel rendelkező Csányi Sándor az utóbbi hetekben egy dél-magyarországi, milliárdos tételű agrárgazdasági ügyben különbözött össze. Információink szerint Lázár János a térség befolyásos politikai szereplőjeként – aki maga is érdekelt egy nagy mezőgazdasági vállalkozásban –, a bankár pedig a Délhús márkát is magába foglaló Pick Zrt. közvetett tulajdonosaként lobbizik a rendkívüli nehéz helyzetbe került Gyulai Húskombinát ügyében. Csakhogy ezt eltérő, ütköző érdekek mentén teszik, ebből eredhet a konfliktusuk.

Szeretik a kolbászt

Furcsa helyzet állt elő január elején a parlamentben: az Orbán Viktorral napi kapcsolatban álló Lázár írásbeli kérdést intézett a miniszterelnökhöz, melyben arról érdeklődött, hogy „tervezi-e a kormány a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentését, a konszolidációjában való tevékeny részvételt, és ha igen, mikorra várható a folyamat elindulása”.

Lázár János - ütköző érdekek
©

Lázár a miniszterelnökhöz intézett levelében arra figyelmeztetett, hogy „a Gyulai Húskombinát likviditási helyzetében drámai viszonyok alakultak ki, a társaság működése, további tevékenysége rövid időn belül leállhat, csődhelyzetbe kerülhet”. A Fidesz frakcióvezetője szerint amennyiben a húsfeldolgozó tönkremegy, olyan „hungarikumnak minősülő termékek” tűnhetnek el, mint a Gyulai kolbász és kenőmájas, illetve a Csabai kolbász. Lázár kiemelte, hogy a Gyulai Húskombinát az utóbbi időben „új exportpiacokat szerzett”, de hitelek és tőke hiányában képtelen a megrendeléseket teljesíteni.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője tehát arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy a kormány hajlandó-e állami pénzzel megmenteni a magántulajdonban lévő vállalatot, melynek egy magánvállalkozás, a Hage Hajdúsági Agráripari Zrt. a többségi tulajdonosa. Több, az élelmiszeripari folyamatokat ismerő – az ügy politikai vonatkozásai miatt nevűk elhallgatását kérő – forrás a hvg.hu-nak megerősítette, a 2009-ben egyszer már megmentett gyulai cég ismét komoly gondokkal küszködik, ami átrendezheti a hazai piaci viszonyokat is, ahol jelenleg is meghatározó szerepe van a Csányi érdekeltségébe tartozó, a szegedi Picket is magába foglaló Bonafarm-csoportnak. A gyulai kombinát csődjével ugyanis Csányi csoportja már-már monopolhelyzetbe kerülhetne.

Az oroszok kajálnák a magyar felvágottat

Információink szerint a Lázár által említett „új exportpiacok” Oroszországot jelentik. Az új megrendelésekről a vezérigazgató, Ruck János is beszámolt két héttel ezelőtt, amikor az MTI-nek azt mondta, az orosz piaci szállítások növelésének köszönhető, hogy a Gyulai Húskombinát a 2011-es üzleti évet mindössze 2-3 százalék közötti árbevétel-arányos veszteséggel tudta zárni.

Disznóvágás a gyulai kombinátban - kivéreztetnék?
©

A húskombinátnak üzleti tanácsokat adó agrárszakember szerint a tavaly 10 milliárdos árbevételt elérő cég a termelés növelésével, az export felpörgetésével – amely jelenleg a cég bevételeinek 30 százalékát adja – akár 30 milliárdra növelhetné a forgalmát, de ehhez tőkét kellene bevonnia vagy hitelt kellene szereznie. Ám úgy tudjuk, a cég vezetésének jelenleg ez jelenti a legnagyobb gondot, információink szerint már a közel 3 milliárdos orosz keresletet is nehezen tudják kielégíteni. Ezért a cégcsoport vezetésében felmerült, hogy az állam segítségét kérik, és az ötletükhőz megnyerték Lázár Jánost is.

Az állam tulajdonosi jogokat akar

A fideszes frakcióvezető kérdésére Orbán helyett a vidékfejlesztési miniszter válaszolt. Fazekas Sándor január 20-án kelt levelében azt írta, a tárca vizsgálja „a fontos nemzeti ellátási vagy éppen márkavédelmi érdeket szolgáló élelmiszeripari vállalatok” állami konszolidációjának lehetőségét. „Ilyen vállalatnak tartjuk a nagy múltú Gyulai Húskombinátot” – írta Fazekas.

A miniszter szerint a kérdés elemzésére a kormány tárcaközi munkabizottságot hozott létre. Ez február végére összeállított egy intézkedéstervezetet, amely lehetővé tenné az állami beavatkozást. Fazekas a levelében azt írta, a támogatásért cserében az államnak átmenetileg – a támogatás visszafizetéséig – tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia a megmentett cégben. A válasz szerint már folyik a megfelelő konstrukciók kialakítása, a forrás biztosítása, melybe bevonják a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt és a MFB-t is.

Ki ad többet másodszor?

A Gyulai Húskombinát először 2005-ben került bajba: akkor a húskombinát frissen kinevezett vezérigazgatója, Ruck János azt nyilatkozta a Népszabadságnak, hogy 660 millió forintos veszteséggel vette át a vállalatot. 2005-2006-ban a tulajdonos, illetve a Kereskedelmi és Hitelbank közreműködésével átszervezték a vállalatot, leépítették a létszámot, ingatlanokat adtak el, fejlesztettek, végül nyereséget termeltek.

 

A Gyulai Zrt. 2009 májusában ismét bekerült a hírekbe: a 2008-as válságot követően a sertésárak mellett a csomagolóanyagok ára is jelentős mértékben emelkedett, ami újból megrázta a vállalatot. Ruck a Magyar Narancsnak 2009 májusában azt nyilatkozta, a válság kezelésére áthidaló hitelre lenne szükségük, de a cég 2005-2006-os átszervezése miatt már minden ingatlanjukat jelzálog terheli.

 

Végül a helyzetet akkor is közvetett állami segítséggel oldották meg: az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 80 százalékos garanciájával egymilliárd forint forgóeszközhitelt kaptak a Kereskedelmi és Hitelbanktól. (A Bajnai-kormány 2009 végén mintegy 30 milliárd forintos programot hirdetett a hazai élelmiszeripari cégek megsegítésére, ennek első eleme volt a gyulai kombinát kisegítése.) Ezzel egyidőben a Hage tőkét is emelt a cégben.

Kormányzati forrásaink szerint – amit a húskombinát helyzetét ismerő forrásunk is megerősített – komolyan felmerült egy állami élelmiszeripari holding létrehozása, amelynek része lehetne a gyulai cég is. Az állami cégcsoport létrehozására azért lenne szükség, mert a magánvállalkozások közvetlen állami támogatását az Európai Unió versenyjogi előírásai kizárják.

A versenytárs beköszönt

Az élelmiszeripar helyzetét jól ismerő piaci források szerint egy ilyen döntést nem nézne jó szemmel a mezőgazdaságban jelentős befektetésekkel rendelkező Csányi Sándor. Ugyanis a Pick versenytársát állami eszközökkel erősítenék meg, miközben a Bonafarm-csoport évek óta piaci kamatozású hitelekből fejleszt és terjeszkedik. Ugyanakkor élelmiszeripari forrásaink szerint a gyulai kombinát letűnésével jelentős, 20-30 milliárdos rés keletkezne a piacon – különösen az Oroszországba irányuló export terén.

A Csányi-birodalom

Az OTP-vezér 2009-ben szervezte egy holdingba élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozásait. Az alapanyagokat négy agráripari társaság, a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., a Fiorács Kft. és a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. szolgáltatja, amit aztán a Pick Szeged Zrt., a Sole-Mizo Zrt. és a Csányi Pincészet Zrt. dolgoz fel. A vállalatbirodalomhoz olyan márkák tartoznak, mint a Pick, a Herz vagy a Mizo.

 

Három évvel ezelőtt a csoport összefogására és menedzselésére Csányi külön céget alapított: a Bonafarm Zrt. egyedüli tulajdonosa a CSIM Pte. Ltd., amely Szingapúrban van bejegyezve. A részvénytársaság tavaly júniusban 38 milliárd forint értékű, euró alapú hitelkeretet kapott a beruházások és a fejlesztések finanszírozására a CIB és a Raiffeisen Banknál.

Egy korábban a vidékfejlesztési tárcánál dolgozó szakember a hvg.hu-nak azt mondta, a bankvezér mindig is komoly befolyással bírt a kormányzati apparátusban – még a szakminisztérium középvezetői szintjén is (az agrártárca korábbi szakállamtitkárát, Benedek Fülöpöt a 2010-es kormányváltás idején le is igazolta az OTP vezetésébe). Jó viszonyt ápol a jelenlegi miniszterelnökkel is, aki támogatta megválasztását a Magyar Labdarúgó Szövetség élére. Csányi gyakran jelenik meg fideszes rendezvényeken, többek között tavaly a Molt vezető Hernádi Zsolttal és Orbán Viktorral együtt pihent az erdélyi Tusnádfürdőn, az ott megrendezett fesztiválon.

Orbán Csányi és Hernádi társaságában Tusnádfürdőn - ki az oligarcha?
©

Nevük elhallgatását kérő fideszes politikusok azt mondták, a döntés a legmagasabb szintre kerül és komoly dilemmákat okoz a kormányban. Ahogy egyik kormánypárti forrásunk fogalmazott, Orbán az IMF-tárgyalások idején nem szívesen konfrontálódik a legnagyobb bank vezetőjével, aki ráadásul támogatja a politikáját.

Üzlettársak egymás közt?

Miközben Lázár a rádióinterjúban nekiment Csányinak, Hódmezővásárhely polgármestere maga is érdekelt egy olyan mezőgazdasági cégben, amelyet üzleti kapcsolat fűzi a Bonafarm-csoporthoz. Lázár tavaly szeptemberben egészítette ki a város honlapján található vagyonnyilatkozatát, feltüntetve benne, hogy hatmillió forintnyi részvényt vásárolva 1,7 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben. A januárban nyilvánosságra hozott parlamenti vagyonnyilatkozatában már 2 százalékot tüntetett fel.

A cégbírósági adatok szerint Gyapjas Károly a Gorzsai Zrt. többségi tulajdonosa, aki Lázár János anyai nagybátyja. Lázárt 2001 júniusában – még polgármesterré választása előtt – választották be a cég igazgatóságába, melynek azóta is tagja, tisztsége után vagyonbevallása szerint havi 82 ezer forintot kap. A 348 millió forint jegyzett tőkével rendelkező Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. 2010-es mérleg szerinti főösszege meghaladja a 2,4 milliárd forintot, mérleg szerinti eredménye pedig elérte a 121,3 millió forintot. A részvénytársaság 3230 hektár földterületen gazdálkodott tavaly, ennek egy részét az államtól bérli.

A céges részesedésén felül Lázárnak több mint 40 hektárnyi föld van a tulajdonában. Vagyonnyilatkozata szerint 19 éves korában vásárolta az első birtokát, földjeinek bérbeadásából 2011-ben 4 milliós eseti jövedelme származott. A fideszes politikus szülei is a mezőgazdaságból élnek, Lázár tavaly azt nyilatkozta az Origónak, hogy édesapja 150 hektáron gazdálkodik.

Csányi üzemlátogatáson a Picknél - ki tölti fel a piacot?
©

Nevük elhallgatását kérő piaci források szerint azért is meglepő Lázár kifakadása Csányi ellen, mert a Gorzsai Zrt. évi 12-13 millió literes tejtermésének jelentős részét a Sole-Mizo-nak szállítja be, a szegedi Pick pedig pedig használja a szintén Gyapjas érdekeltségébe tartozó Gorzsai Paprika Termelői és Értékesítő Szövetkezet termelte édes paprikát.

A hvg.hu üzleti kapcsolatokra vonatkozó kérdésére Raskó György, a Gorzsai Zrt. igazgatóságának tagja – az Antall-kormány egykori földművelési államtitkára, agrárközgazdász – azt mondta, a részvénytársaság nem foglalkozik sertéstenyésztéssel, így nem is szállít a Gyulai Húskombinátnak, viszont a Lázár-család gazdaságáról nem tudott nyilatkozni. Az ügyről szerettük volna megkérdezni Lázár Jánost is, de a frakcióvezető többszöri megkeresésünkre sem válaszolt.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Gazdaság

Az OTP nem várt Lázárék megoldására

Saját megoldással állt elő az OTP az önkormányzati adósságok rendezésére: bajba került ügyfeleinek 200 forintos rögzített árfolyamot kínál, a maradék pedig egy forintszámlára kerül. A bank szakértői úgy látják, nem nagy az önkormányzati adósságprobléma, ezért nincs szükség általános megoldásra.

hvg.hu Itthon

Lázár elismerte: részt vett a dohánylobbi a trafiktörvény kidolgozásában

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elismerte a magyar dohánylobbi szerepét a trafiktörvény kidolgozásában, de azt mondta: ez a versenyhátrányuk megszüntetését jelenti. A Fidesz hétfői frakcióülése után Lázár a gyógyszerkassza megszorításáról és az ügynökdossziékról is beszélt.