szerző:
Szabó Fruzsina

Feje tetejére áll 2013-ban a közoktatás: az iskolák az állam kezébe kerülnek, létrejönnek a tankerületek, szeptembertől pedig új kerettantervek, új tankönyvek és új szabályok alapján oktatják majd a diákokat. Összeszedtük, mire kell készülniük a szülőknek, a tanároknak és a diákoknak.

„Teljes a káosz. Az igazgató és a helyettesei reggeltől estig az önkormányzat és az iskola között ingáznak, dokumentumokat módosítanak, leltárt készítenek, kerettanterveket nyomtatnak, ennek ellenére nem biztos, hogy mindennel elkészülnek az év végéig” – mondta a hvg.hu-nak az egyik budapesti általános iskola tanára. Három nap múlva ugyanis létrejön az ország legnagyobb – a MÁV-nél négyszer kiterjedtebb – állami szervezete. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ háromezer intézmény működését, 1,2 millió diák oktatását, 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja majd január elsejétől – legalábbis a tervek szerint.

Káoszra számítanak

Az ugyanis csak januárban derül ki, zökkenőmentes-e az átállás. Az egyházi, magán- és alapítványi intézmények kivételével az ország összes általános iskoláját, középiskoláját, szakiskoláját, kollégiumát és pedagógiai szakszolgálatát átveszi az önkormányzatoktól az állami monstrum – igaz, az épületek fenntartásának költségeit nem mindenhol vállalja. A háromezernél nagyobb lélekszámú településeken a rezsit, a karbantartás és a felújítás költségeit, a takarítók, a gondnokok és a portások bérét továbbra is az önkormányzatok állják majd. A nagyobbak közül egy település sem ússza meg a fizetést – ha nem tartják fenn az épületeket, hozzájárulást kell fizetniük az államnak.

A hvg.hu-nak nyilatkozó tanárok arra számítanak, hogy már januárban káosz lesz az iskolákban, azt ugyanis még ma sem tudják az igazgatók, hogy utasíthatják-e az önkormányzati alkalmazottként dolgozó gondnokot arra, hogy tekerje fel a fűtést, rászólhatnak-e a takarítókra, hogy több tisztítószert használjanak a tantermekben – mindez ugyanis az önkormányzatnak jelent majd plusz kiadást. Az intézmények átvételéről szóló, mindössze huszonhat paragrafusból álló törvény nem ad választ ezekre a kérdésekre, ezért valószínűleg egymást érik majd a konfliktusok az iskolákban.

©

A helyzetet a járási és megyei tankerületek és az azokat irányító 198 tankerületi igazgató kijelölése sem könnyíti meg. Mivel az általános és középiskolák a járásokhoz, a pedagógiai szakszolgálatok és a szakiskolák a megyei tankerületekhez, az óvodák és könyvtárak pedig az önkormányzatokhoz tartoznak január elsejétől, több településen szembesülnek majd a téli szünet utáni első tanítási napon azzal, hogy hiába működik egy épületben az óvoda, az általános iskola és a szakiskola, a három intézményt három különböző szervezet irányítja.

Legalább 100 milliárd forint hiányzik

Az oktatási államtitkárság szerint a diákok mindebből semmit nem vesznek majd észre, azt viszont – ahogy a budapesti általános iskola tanára fogalmaz – „azonnal érzik majd, ha nem lesz fűtés, mert az önkormányzat nem tudja fizetni a számlákat”. Erre pedig könnyen sor kerülhet. Míg tavaly legalább 600-650 milliárd állami és önkormányzati forintot költöttek a közoktatásra, a 2013-as költségvetés csak 411 milliárdot különített el a közoktatásra. Ez a pedagógus-szakszervezetek szerint a bérekre még csak-csak elég, de az egyéb kiadásokra nem, vagyis körülbelül 100-150 milliárdos mínusszal indul az év az iskolákban.

Az államosított iskolarendszer ugyanis nem lesz olcsóbb, mint a meglévő, ráadásul a központosítás árát éppen az önkormányzatok fizetik ki. 2013-ban az idei bevételeiknél negyven százalékkal gazdálkodhatnak kevesebből az önkormányzatok, a személyi jövedelemadóból például semmit nem tarthatnak meg, ahogy a gépjárműadó helyben maradó részét is hatvan százalékkal csökkentették – ebből a pénzből működik majd az állami közoktatás.

A szakszervezetek arra számítanak, hogy a háromezernél nagyobb lélekszámú települések egy részének – bevételek híján – az épületek fenntartásába is beletörik majd a bicskája, ráadásul előnytelen pozícióba kerülnek. Bár közvetlenül és közvetve is fizetnek iskoláikért, január elsejétől nem szólhatnak bele az ott folyó szakmai munkába, nem adhatják el az épületet, nem nevezhetnek ki igazgatót, sőt bérbe is csak akkor adhatják saját tornatermüket vagy menzájukat, ha az „nem zavarja az oktatási-nevelési munkát”.

Ez sem a tanárok éve lesz

Valószínűleg a pedagógusok cafeteriája lesz az önkormányzatok kényszerű spórolásának első áldozata. A szakszervezetek csak arra kaptak szóbeli ígéretet a Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől, hogy az önkormányzatok továbbra is adhatnak bérkiegészítést a tanároknak és tanítóknak. Ezzel a „lehetőséggel” azonban aligha élnek majd az önkormányzatok, amelyek már most hátrálnak ki a plusz kiadásokkal járó feladatokból.

Változások 2013-tól

A diákok a tanév végéig ugyanabban az épületben, ugyanazoknak a tanároknak az irányításával fognak tanulni, mint eddig, ugyanazokból a tankönyvekből, mint eddig. Szeptembertől azonban az elsős, ötödikes és kilencedikes diákokat már az új – több szakmai szervezet szerint túlméretezett, elsajátíthatatlan mennyiségű tananyagot tartalmazó – kerettantervek alapján oktatják majd. Kötelező lesz a hittan vagy az erkölcstan, több új tantárgy kerülhet az órarendbe, mint például a sakk vagy a lovaskultúra. A tanítás is tovább tart majd, az iskolák délután négy óráig foglalkozásokat szerveznek szeptembertől.

A kerettantervek elfogadásának csúszása miatt bizonytalanná válhat a tankönyvellátás: a szeptemberre ígért kerettantervek végleges változata a karácsony előtti utolsó munkanapon jelent meg, ez pedig azt jelenti, hogy a tankönyvkiadók kilenc hónapot kaptak arra, hogy elkészítsék, elfogadtassák és eljuttassák az iskolákba a könyveket.

Szeptembertől hatéves korban kötelező iskolába küldeni a gyerekeket, hacsak alapos indok alapján nem dönt másképp az óvoda. Az elsősöknek– szociális helyzettől függetlenül – ingyen lesz a tartós tankönyv, a kistelepüléseken pedig már nyolc diákkal is indulhat alsó tagozat.

A hvg.hu információja szerint több budapesti kerületben már döntöttek az intézményvezetők plusz javadalmazásának megszüntetéséről. Emellett a tanárok fizetése sem emelkedik, a szakszervezetek 20 százalékos béremelési követelésére a kormány kétszer is nemet mondott. A pedagógus-életpályamodellnek az összes, plusz kiadással nem járó eleme elindul jövő szeptembertől, így például a minősítési rendszer és a 32 órás kötött munkaidő, a béremelés azonban legalább fél évet csúszik. Bár Balog Zoltán miniszter többször kijelentette, hogy „van esély” a szeptemberi béremelésre, a 2013-as költségvetésből még ősszel kivették az erre elkülönített 73 milliárd forintot.

Megnézik, hol van a legkevesebb diák

Az viszont már most biztos, hogy lesznek elbocsátások, máshogy ugyanis aligha lehet a 100-150 milliárdos lyukat betömni. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ legfontosabb feladata az új rendszer egyenesben tartása mellett az iskolahálózat vizsgálata lesz, amellyel valószínűleg iskolabezárásokat, -összevonásokat és elbocsátásokat készítenek elő. Várhatóan számsorok, például a pedagógus-diák arány, az osztálylétszámok és a szakos ellátottság alapján döntenek majd a bezárásokról és a leépítésekről.

Igaz, az elbocsátáshullám nem lesz akkora, mint amire eddig számítottak a tanárok, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis úgy döntött, hogy a rossz tanulmányi eredményű diákoknak szánt felzárkóztató oktatást, a „hídprogramot” a szakiskolák szervezik meg. Ez pedig több ezer olyan pedagógust szív majd fel, akik a közismereti tárgyak szakiskolai óraszámának drasztikus csökkentése miatt a következő tanévben biztosan utcára kerültek volna. Radó Péter oktatáspolitikai elemző a hvg.hu-nak azt mondta, a 32 órás kötött munkaidő, a növekvő kötelező óraszámok és az új kerettantervek bevezetése is jelentős létszámcsökkenést hoz majd magával, de a legfőbb mozgatórugó még így is a pénzhiány. Minél kevesebben dolgoznak az iskolákban, annál kevesebbe kerül az államnak a közoktatás – ráadásul az intézménybezárást januártól az önkormányzatok sem akadályozhatják meg.

Értelmező kéziszótár az államosításhoz
Egésznapos iskola: a 2013/2014-es tanévtől a tanórák és az egyéb foglalkozások egészen délután négyig tartanak azokban az általános iskolákban, amelyek vállalják az egész napos oktatás megszervezését. Ez nem egyenlő a napközivel: az intézmények nem délelőttre sűrítik össze a tanórákat, hanem délután is lesznek kötelező foglalkozások, ez alól nem kérhetnek felmentést a diákok.

Hídprogram: felzárkóztató program azoknak, akik gyenge tanulmányi eredményeik miatt nem tudnak (vagy nem akarnak) továbbtanulni. Az egyéves programot az általános iskolai és a közép- vagy szakiskolai oktatás közé szorították be: az oktatási államtitkárság szerint a diákok a legfeljebb 15 fős osztályokban megszerezhetik a hiányzó ismereteket, felkészülhetnek a munkára vagy a továbbtanulásra.

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ: ez a szervezet végzi a tanárok, tanítók és iskolai alkalmazottak bérének, járulékainak biztosítását, irányítják a tanfelügyeletet, valamint a „taneszköz-ellátást” – mindezt a tankerületeken keresztül. Klebelsberg Kunó egyébként az 1920-as évek vallás- és közoktatásügyi minisztere volt, leginkább a tanyasi iskolák hálózatának kiépítése miatt szoktak rá hivatkozni.

Köznevelés: „régi” nevén közoktatás.

Pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer: régi nevén tanfelügyelet, amely a 2013/2014-es tanévtől indul.

Tankerületek: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyi szervei, amelyek az intézmények munkáját irányítják januártól. Összesen 198 tankerület lesz az országban, a járásiak az általános iskolákat és középiskolákat, a megyeiek pedig a szakképző iskolákat, a kollégiumokat és a pedagógiai szakszolgálatokat felügyelik.

Tankerületi igazgatók: hasonló lesz a feladatuk, mint a nagyobb önkormányzatok oktatási osztályvezetőinek volt eddig. Irányítják az iskolák átvételét és működtetését, döntenek a pedagógusok alkalmazásáról, jelentéseket készítenek az intézményekről.

 

Cikk megosztása
Címkék