szerző:

Hosszú vajúdás után a lehető legegyszerűbb formában indítják el a régóta megígért egyéni nyugdíjszámlákat, amelyekre egyelőre csak a január 1-től bevallott járulékokat írják fel, a korábbi magánpénztári megtakarítást nem. Hétfőn elfogadják a korábban az Alkotmánybíróság által visszadobott választási törvényt, de lesz napja a finnugor nyelvrokonoknak is, és az ülés elején ismét lehet majd kérdezni személyesen Orbán Viktortól.

A húsvéti ünnep miatt egy hétig nem ülésezett a parlament, de hétfőn már újult erővel vetik magukat a vitába. A szocialista Gőgös Zoltán például ismét előveszi a sokat vitatott földügyeket, és „Veszélyben a családi gazdálkodók” címmel interpellálja a vidékfejlesztési minisztert. Párttársa, Ujhelyi István a kormánypártok határon túli nyomulása miatt aggódik, és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős minisztertől szeretné megtudni, igaz-e az a képlet, hogy „Demokrácia Központ = Erdélyi Magyar Néppárt = Fidesz”.

A kormánypártok jelenlegi slágertémáját veszi át, sőt gondolja tovább a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki a nemzetgazdasági minisztert kérdezi arról, hogy „kívánja-e a kormányzat szélesíteni a rezsicsökkentések hatását az indokolatlan szolgáltatói és végrehajtói visszaélések felszámolásával”, illetve „meddig vegzálhatják még az ártatlan polgárokat a túlkapásokra hajlamos közműcégek?”. Párttársa, Ferenczi Gábor a Mal Zrt. csődje miatt hoppon maradt kis- és középvállalkozásokért aggódik, amikor azt kérdezi: „önöknek csak a nagyok és a multik számítanak?”.

A kormánypárti öninterpellációk ezúttal feltűnően egy irányba mutatnak, lehet, hogy valamilyen újabb kormányzati intézkedés kommunikációját készítik elő. A fideszes Patay Vilmos azt kérdezi a nemzetgazdasági minisztertől, hogy „mit tesz a kormány a minimálbéren élők megsegítése érdekében?”, míg a KDNP-s Stágel Bence arról érdeklődik, hogy „segítette-e a családi adórendszer és a családtámogatások a népességcsökkenés mérséklését”, illetve „részesülnek-e a kedvezményekből a bérből és fizetésből élők is?”.

©

Hétfőn ismét eljön az ideje, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen válaszoljon a neki szegezett azonnali kérdésekre, hiszen legutóbb március 4-én volt ilyen alkalom, Ennek ellenére nem halmozódott túl sok kérdés, egyedül a jobbikos Mirkóczki Ádám várja már negyedik hete türelemmel, hogy feltehesse „Máshol természetes, nálunk beszélni sem lehet róla?” című kérdését.

Rokonok vagy nyelvrokonok?

A szavazások sorában elsőként újabb emléknapot iktatnak a naptárba: az észt parlament kezdeményezésére az Országgyűlés minden év októberének harmadik szombatját a finnugor nyelvrokonsággal rendelkező népek napjává nyilvánítja, és hasonló lépésre bátorítja a finn parlamentet is. Az eredeti, ötpárti egyetértéssel benyújtott javaslatban még a „finnugor rokon népek” kifejezés szerepelt, de Vona Gábor, a Jobbik elnökének javaslatára inkább csak a „nyelvrokonság” szónál maradtak.

A javaslat lehetőséget adott a Jobbik képviselőinek, hogy kifejtsék a magyar őstörténettel kapcsolatos nézeteiket: Novák Előd például több módosító indítványt is benyújtott, amelyekben mindenhová a „nyelvrokon” szót illesztette volna a szövegbe. Indoklása szerint „mára megdőlt az a hazug származáselmélet, mely szerint vérségi rokonai vagyunk a finnugor népeknek”, a kapcsolat legfeljebb nyelvrokonság lehet, „bár az is vita tárgya”, és ő személy szerint nem is hisz benne. Novák nem nyugszik bele a kudarcba, még zárószavazás előtt is megpróbálja átíratni a szöveget.

Jön a nagy levelezés

Hétfőn végre szavazásra kerül a választási eljárási törvény, amelynek több elemét az Alkotmánybíróság január elején – Áder János köztársasági elnök indítványára – alaptörvény-ellenesnek minősítette. A parlament alkotmányügyi bizottsága két hete már benyújtotta azt a zárószavazás előtti módosító indítványt, amely igyekszik kezelni az alkotmánybírák aggályait, igaz, nem minden kérdésben: előzetes regisztráció ugyan a Magyarországon élők számára nem lesz, de továbbra sem lehet majd politikai reklámokat sugározni a kereskedelmi tévékben.

Akinek nincs magyar lakcíme, annak a módosítás értelmében – 2013. augusztus 1-jétől legkésőbb a szavazást megelőző 15. napig – is kérelmeznie kell, hogy felvegyék a névjegyzékbe. A határon túli magyarok ezt négyféleképpen tehetik meg: levélben, az ügyfélkapun keresztül, a választások hivatalos honlapján, illetve bármely magyarországi választási irodában. A választási honlapon, illetve a magyarországi helyszíneken történő feliratkozás jelentőségét az adja, hogy egyes országokban – Szlovákiában és Ukrajnában – hátrányok érhetik azt, akiről kiderül, hogy felvette a magyar állampolgárságot.

A módosítás annyiban enged az alkotmánybírósági döntésnek, hogy eltörölné a 48 órás kampánycsendet, és engedélyezné a kampányhirdetéseket a mozikban, illetve nem tiltaná a közvélemény-kutatási adatok közzétételét a választások előtti héten. A kormány azonban mentességet kap a sikerpropaganda tilalma alól, ugyanis a csütörtöki módosítás értelmében csak a jelölő szervezetek és független jelöltek népszerűsítése számít majd politikai reklámnak, a kormány eredményeinek bemutatása nem.

Fapados lesz az egyéni nyugdíjszámla

Zárószavazásra kerül a kormány legújabb egészségügyi salátatörvénye is, amely alapvetően a szakellátás szervezési kérdéseiről szólna, de módosító indítványokkal sok egyéb is belekerült a jogszabály szövegébe. Az egészségügyi bizottság javaslatára egyebek mellett jövedelem-kiegészítésre lesznek jogosultak a nyugdíjukról lemondani kényszerülő, idős koruk ellenére tovább dolgozó orvosok, asszisztensek és ápolók. A kiegészítés e szerint nem lehet több, mint a felfüggesztett nyugdíj, a munkáltatók pedig külön forrást kapnak erre a célra.

Az egészségügyi jogszabályok közé azonban ugyanez a bizottság becsempészte néhány fontos nyugdíjszabály módosítását is. A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetésekor a kormány fontos ígérete volt, hogy létrehozzák az egyéni nyugdíjszámlákat, amelyekre felvezetik a magánkasszáktól az állami rendszerbe átirányított összegeket is. A 2010 decemberében született kormányhatározat szerint az ez alapján járó nyugdíjjogosultság örökölhető is lett volna, Orván Viktor pedig 2011. február 2-án azt ígérte, még abban az évben feláll az egyéni számlás rendszer.

A magánkasszát választók nyilatkoznak szándékukról 2010 végén
©

Bár az erről szóló törvények részben megszülettek, kiderült, hogy egy ilyen rendszert nehezebb létrehozni, mint bárki gondolta, így folyamatosan csúszott a bevezetése. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tavaly májusi meghallgatásán elismerte: „ez egy hatalmas munka, és úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban nem is fogunk a végére érni ennek”. Most úgy tűnik, a kormány megkísérli fapados formában létrehozni az egyéni számlákat: a módosítás szerint az állampolgárok azonosító adatain kívül csak „a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó” adatokat kellene nyilvántartani.

Ez lényegében azt jelenti, hogy idén január 1-jétől nulláról indulnak az egyéni számlák, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást nem kell rá átvezetni. A magán-nyugdíjpénztári törvényből is kiveszik azt a kifejezést, amely szerint a megtakarítás „a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírásra” kerül, ehelyett csak az marad, hogy ezt nyilván kell tartani a nyugdíjrendszerben. Ez a fapados megoldás egyelőre a harc feladásának tűnik, még akkor is, ha semmi nem zárja ki, hogy a január 1-től megnyitott számlákra később régebbi összegeket is felvezessenek.

Horogkereszt és termálvíz

Kedden kezdi meg a parlament az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Korábban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezéseit. A kormánypártok nem engednek, és a korábbiakhoz képest szűkebb körben, de ismét a Btk.-ba írják a tilalmat: az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon terjeszti, vagy nagy nyilvánosság előtt használja a horogkeresztet, a nyilaskeresztet, az SS-rúnát, a vörös csillagot és a sarló-kalapácsot.

Szintén kedden kezdődik meg a vízgazdálkodási törvény módosításának vitája, amellyel teljes felmentést adnak az alól a kötelezettség alól, hogy az energetikai célra kitermelt termálvizeket a használat után vissza kell sajtolni a földbe. Ez egy régi vita, 2009-ben Sólyom László akkori köztársasági elnök vissza is dobott a parlamentnek egy hasonló törvényt. 2012-ben aztán úgy módosították a jogszabályt, hogy a vízügyi hatóság külön engedélyével el lehet tekinteni a visszasajtolástól. Most a Vidékfejlesztési Minisztérium megfordítaná az egészet, és a javaslat alapján ahhoz kell engedély, hogy visszapumpálják a kitermelt vizet.

Megkezdődik annak a javaslatnak a tárgyalása is, amely alapján akár tíz év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki árvíz vagy más katasztrófahelyzet idején valamilyen nagy értékű dolgot lop el, de már egy csavarért is három évig terjedő szabadságvesztés járhat. A fideszes Gulyás Gergely és Kocsis Máté javaslatának előzménye állítólag az volt, hogy a március 14-16-ai hóhelyzet idején Borsod, illetve Szabolcs-Szatmár Bereg megyében ellopták a viharos szélben leszakadt villanyvezetékeket, ezzel is hátráltatva az áramszolgáltatás helyreállítását.